Bár a Stájer Nagydíj pénteki napjának egyik szabadedzésén sem Max Verstappen autózta a leggyorsabb kört, hivatalosan mindkét alkalommal ő végzett az élen. Az első gyakorláson ugyanis Valtteri Bottas, a másodikon pedig Lewis Hamilton körét törölték pályaelhagyás miatt, így nem tudták megelőzni a holland pilótát.
Ebből is látszik, hogy pusztán a végeredményből ezúttal sem szabad kiindulni, ha az ember próbálja meghatározni az erősorrendet. Egy körön csupán annyit lehet kijelenteni, hogy már az is meglepetés lenne, ha az első sort nem a két éllovas sajátítaná ki, de a sorrendet szinte lehetetlen megtippelni. Szintén érdekes kérdés, hogy csapattársaik hol végeznek,
mert Sergio Pérez sem tűnt meggyőzőnek, Bottas pedig pláne nem.
A versenyszimulációk alapján pusztán annyi állapítható meg, hogy a hétszeres világbajnok jobb tempóval rendelkezik, mint akár a finn, akár a mexikói pilóta. A legfontosabb kérdésre viszont nem kapunk választ, mivel Verstappen első etapja nagyon rövidre sikeredett, ráadásul kettővel keményebb abroncsokon autózott, mint riválisa.
Ugyanakkor elképzelhető, hogy ez a számolgatás utólag feleslegesnek bizonyul. Az időjárás-előrejelzések szerint ugyanis még mindig komoly esély van arra, hogy a futam ideje alatt leszakadjon az ég, ez pedig teljesen új helyzetet teremtene, hiszen a várakozásokkal ellentétben pénteken szinte egyáltalán nem volt csapadék.
Hamilton leggyorsabb körét ugyan elvették, de mivel csak szabadedzésről van szó, érdemes figyelembe venni, hiszen így sokkal reálisabb képet kapunk az erőviszonyokról. Hivatalosan ugyanis Verstappen előnye a címvédővel szemben 384 ezred, érvénytelen körével viszont már a brit pilóta zárt volna az élen 77 ezredes előnnyel. Természetesen nem tudjuk pontosan, hogy a pályaelhagyással mennyit nyert, de az biztos, hogy néhány századnál nem többet.
Ez alapján a két versenyző nagyon közel van egymáshoz,
de még hitelesebb képet kapunk, ha a legjobb szektoridőket adjuk össze. Nos, ezzel mindketten csupán minimálisan javítanának, Verstappen pedig 4 ezreddel közelebb férkőzne Hamiltonhoz. Ne feledjük, hogy utóbbi körét a harmadik szektorban elkövetett hiba miatt érvénytelenítették akkor, amikor ott a leggyorsabb volt, tehát ebben az összevetésben is szerzett némi jogosulatlan előnyt.
Hogy valójában mi a helyzet, az nyilvánvalóan attól is függ, hogy a Red Bull, illetve a Mercedes mennyire tekerte le a motort, illetve mekkora üzemanyagszinttel működtették az autót. Hogy mennyire szoros a küzdelem, azt az is jól mutatja, hogy Hamilton, illetve az F1 és az Amazon Web Services által kifejlesztett algoritmus között nincs konszenzus.
A 36 esztendős versenyző ugyanis a leintés után úgy vélekedett, hogy egy körön a Red Bull van előnyben, bár azt csak az interjú végén tette hozzá, hogy legjobb körét elvették. Ezzel szemben a program számítása szerint
Hamilton 1 tizedes előnyben van Verstappennel szemben az időmérős tempó tekintetében.
Hogy kinek érdemes hinni, az megint csak jó kérdés, ugyanis az AWS elég gyakran mellélő, de a hétszeres világbajnokkal, illetve csapatával is előfordult már, hogy alulbecsülték saját magukat. Mindenesetre Verstappen, bár a sorrendet nem firtatta, de elégedetten szállt ki autójából, illetve az elmúlt hétvégék tapasztalatai is inkább mellette szólnak.
A pole pozíció mellett talán az lesz a másik legérdekesebb kérdés, hogy a két éllovas csapattársa hol végez az időmérőn, hiszen a pénteki nap alapján korántsem egyértelmű, hogy a 3., és a 4. helyen. Pérez ugyanis csupán a 9., míg Bottas a 12. pozícióban zárta a második szabadedzést, 677, illetve 839 ezreddel lemaradva Verstappen mögött. Ez akkor sem néz ki (sokkal) jobban, ha a legjobb szektoridőket adjuk össze, ebben az esetben ugyanis 696, valamint 835 ezred a különbség Hamilton ideális, ám a harmadik szektor miatt szabálytalan köréhez képest.
Pérez ennek ellenére bizakodó, hiszen úgy véli, mérnökei segítségével képes lehet extra tempót találni az időmérőre.
Az AWS a második szabadedzés végén a 6. helyre, 75 századdal Hamilton mögé tette a mexikói pilótát, de ami ennél talán most fontosabb, hogy a 3. Daniel Ricciardóhoz képest csupán 14 század az algoritmus által kiszámított hátránya, amit a Red Bull-lal bőven be lehet hozni.
Bottas helyzete ennél jóval kétségbeejtőbb, és nem feltétlenül azért, mert három pozícióval és 11 századdal még Péreznél is hátrébb van ezen a listán. A finn pilóta az elmúlt évek egyik legkínosabb hibáját követte el, amikor megpördült a bokszutcában, ennek következményeként pedig három hellyel (és két büntetőponttal) szankcionálták. Ez már önmagában is megpecsételheti a hétvégéjét, akkor pedig főleg, ha a relatív tempója nem javul. Ráadásul olyan pályán produkálja ezt a teljesítményt, amelyen eddig az átlagosnál sikeresebb volt.
Ami a középmezőnyt illeti, jelenleg a McLaren és az Alpine tűnik a leggyorsabbnak, de a két istálló teljesítményét ellentétes módon kell árnyalni. Míg a wokingiakra eddig inkább az volt a jellemző, hogy pénteken nem mutatnak kiemelkedő teljesítményt, addig a francia istálló a Paul Ricardon rendkívül erősnek tűnt az első két szabadedzésen, ám az időmérőn csupán a 9. és a 11. helyet tudták megszerezni. Ennek tudatában pedig
Ricciardónak és Lando Norrisnak sokkal több oka van a bizakodásra, mint Fernando Alonsónak és Esteban Oconnak.
Az Aston Martinnál szintén nincs ok a panaszra, az Alpha Taurit és azon belül is Pierre Gaslyt pedig a hétvége sötét lovának lehet nevezni: a francia pilótának a teljes második gyakorlást ki kellett hagynia, miközben az első tréningen csak Verstappen tudta megelőzni.
A középcsapatok közül egyértelműen a Ferrari tűnik a legelveszettebbnek, legalábbis egy körön. Carlos Sainz a 11., Charles Leclerc a 13. helyen fejezte be a délutánt, utóbbi pedig el is ismerte, hogy az időmérős tempójuk még nem állt össze.
A pénteki nap alapján úgy néz ki, a kvalifikáción ismét fontos szerepet kaphat a pályaelhagyás, illetve a kör törlése,
ami korábban már a pole pozícióról is döntött. Emellett a Q2 taktikailag is érdekes lehet, ugyanis nem egyértelmű, hogy melyik keveréken érdemes rajtolni. A Pirelli szerint a lágy fél másodperccel gyorsabb a közepesnél, és további 3 tizeddel a keménynél.
Persze az sem biztos, hogy ezekre az abroncsokra lesz szükség, ugyanis lehetséges, hogy szombat délután esni fog az eső. Az időjárás-előrejelző portálokon más-más valószínűséget írnak a csapadék érkezésére, ezek közül a legnagyobb 24%.
A versenyszimuláció szempontjából nehéz összehasonlítani Hamiltont és Verstappent, illetve pontosabb az a megfogalmazás, hogy a holland pilóta tempóját nem könnyű belőni. A két élcsapat négy pilótájából ugyanis ő volt az egyedüli, aki lágy helyett kemény keverékeken teljesítette első etapját, ami ráadásul a ki- és bevezető körrel együtt mindössze négy körből állt.
Éppen ezért Hamiltont csupán Bottasszal és Pérezzel érdemes összevetni, és a brit pilóta mindkettőjükkel szemben „kiállja a próbát”. Az értékelhető köröket figyelembe véve csapattársánál végig gyorsabb volt, de a mexikói versenyzőnél is majdnem mindig jobb köröket autózott.
Verstappen esetében talán érdemes megemlíteni, hogy a második, szintén keményeken teljesített etapja során már jóval több, összesen 16 kört tett meg.
Ezalatt az elsőt és az utolsót leszámítva mindössze egy alkalommal volt 1:10.000 felett, azon kívül rendre 1:09.400 és 1:10.000 között autózott, vagyis átlaga nem sokkal maradt el Hamiltonétól.
Ennek tudatában pedig szinte biztos, hogy a Mercedes és a Red Bull versenytempója között nincs akkora különbség, mint amennyit a Hamilton és Pérez közti differencia mutat, sőt, alighanem egy újabb szoros futamra lehet számítani, legalábbis normál körülmények között. Bottas sebessége viszont csupán a középmezőnyre jó, de természetesen ezúttal sem tudjuk, hogy az egyes versenyzők milyen beállításokkal mentek.
A középmezőnyben kissé átalakult a sorrend az egykörös tempóhoz képest, bár valójában itt is nehéz meghatározni az erőviszonyokat, annyira különböző volt a gumiválasztás. Ami tény, hogy a Ferrari a kemény abroncsokon autózó Leclerc révén minden riválisánál jobb körátlagot produkált, a maranellóiaknál leginkább az lesz a fő kérdés, hogy
ismét előjönnek-e a Franciaországban látott gumikezelési problémák.
A közepeseket használó Alpine (Alonso) és a lágyakon menő McLaren (Norris) között gyakorlatilag nincs különbség, de a korábban taglaltak itt is érvényesek. Az Alpha Tauri esetében pedig Gasly alighanem gyorsabb lett volna, mint Cunoda Juki, így nekik sem kell feltétlenül kétségbeesniük.
A kiscsapatokhoz érve muszáj szót ejtenünk George Russellről, akinek szereplését egyik grafikonon sem tüntettük fel, nem véletlenül. A Williams pilótája ugyanis egész egyszerűen irreálisan jó teljesítményt nyújtott: az első öt köréből az értékelhetőek átlaga például Hamiltont leszámítva mindenkiénél jobb volt, és mindezt a kemény gumikon érte el. Ennek fényében szinte biztos, hogy Nicholas Latifi körei jóval közelebb állnak a valósághoz, legalábbis az erősorrend szempontjából, még ha a kanadai pilóta nem is feltétlenül képes kiaknázni az autóban rejlő potenciált.
A változatos gumiválasztásból sejteni lehet, hogy a futam taktikai szempontból is kifejezetten izgalmas lehet. Érdekesség, hogy az élcsapatok pilótái a teljes második szabadedzésen hanyagolták a közepes abroncsokat, vagyis könnyen lehet, hogy a lágy-kemény taktikát tartják ideálisnak. Innentől kezdve viszont nem kizárt, hogy valaki akár egyik, akár másik helyett a közepeseken próbálkozzon.
A futamra viszont hatványozottan igaz, hogy nem biztos, hogy az itt leírtak relevánsak lesznek.
Vasárnapra ugyanis viharokat jósolnak a Red Bull Ring környékén, és egyes portálok szerint 82% az esélye annak, hogy a futam elején megérkezzen az égi áldás. Ebben az esetben pedig nagy jelentősége lehet annak, hogy pénteken csupán pár csepp víz került a pályára, főleg akkor, ha a szombati nap is száraz lesz: a csapatok így semmilyen adattal nem rendelkeznek majd ezekről a körülményekről.