Hamiltonnak tehetnek szívességet, ha bevezetik az F1-es kisdíjakat is

Egyelőre nem szavazták meg a sprintfutamok bevezetését a Forma-1-ben, ám elképzelhető, hogy ez hamarosan megtörténik. Az új formátum változatosabb hétvégéket hozhat, ám a tabellát vélhetően nem tenné szorosabbá, sőt, várhatóan leginkább az éllovast segítené.

Az F1 új elnök-vezérigazgatója, Stefano Domenicali kinevezésével sem hagyott alább a reformhangulat a sportágban. A fordított rajtrácsok mesterkélt ötletét ugyan sikerült nagy nehezen, három elbukott szavazás után törölni a napirendről, de úgy tűnik, legalább idén meg kell barátkozni azzal, hogy a Grand Prix, vagyis a nagydíj előtt lesz egy "kisdíj" is, amit szombati sprintfutamként emlegetnek.

Ha megszavazzák, akkor Monzában lesz az egyik sprintfutam Forrás: Getty Images/2020 Getty Images/Mark Thompson

Döntés egyelőre nem született a sprintfutamokról, ám a csapatok pozitívan fogadták az ötletet, így könnyen lehet, hogy még az idei F1-es szezon kezdete előtt megszavazzák az új formátumot. Ha ez megtörténik, akkor a Kanadai, az Olasz és a Brazil Nagydíjon a Sky Sports értesülése szerint nem lesz második szabadedzés, hanem a helyén, pénteken tartják az időmérőt, szombaton pedig egy 100 km-es sprintfutamot rendeznek. Utóbbi végeredménye határozza meg a vasárnapi főverseny rajtsorrendjét.

A pontos szabályok egyelőre nem világosak, többek között ezért sem fogadták el a koncepciót az F1-es bizottság csütörtöki ülésén.

Egyebek mellett tisztázni kell, hogy járna-e pont a szombaton elért eredményért, illetve a gumistratégiára vonatkozó előírásokat is le kell fektetni. Emellett az is kérdéses, hogy mi lesz a szombati szabadedzés sorsa. Ami biztos, hogy egyelőre az érintettek sem tudják, hogy az új szabály pontosan mit hozna.

„Ha működik, ebbe az irányba megyünk, ha nem, akkor elfelejtjük" – nyilatkozta egy meg nem nevezett személy az Auto Motor und Sportnak még azelőtt, hogy fény derült volna a döntés elhalasztására.

Már a döntésnél is az igennek lejt a pálya

A szezon rajtja előtt újra ülésező bizottság 12 tagja, vagyis a csapatok, az FIA és a Liberty Media képviselői dönthetnek a kérdésről, ám a szövetség és a jogtulajdonos voksa egyenként 10-et ér, ami kiegészítve a csapatokéval összesen 30. Ahhoz, hogy a javaslat átmenjen, minősített többségre van szükség, ami ebben az esetben 28. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szövetség, a jogtulajdonos vagy legalább három istálló ellenszegülése kell ahhoz, hogy a sprintfutamok ne valósuljanak meg, legalábbis idén.

Ez még egy ideig biztosan kérdéses marad, ám a három érintett helyszín egyikének üzemeltetői támogatják a terveket.

„Folytattunk már megbeszéléseket ebben a témában – jelentette ki François Dumontier, a Kanadai Nagydíj promótere a Le Journal de Montrealnak. – Nyitottak vagyunk azt illetően, hogy a projekt megvalósuljon, persze abban az esetben, ha a Kanadai Nagydíj keretében fog megtörténni.”

A montreali helyszín promótere támogatja az elképzelést Forrás: Getty Images/2019 Getty Images/Mark Thompson

Amennyiben létrejön az új formátum, kétségtelenül hozhat újdonságot a hétvégék menetébe. Hogy kinek kedvezne és kinek kevésbé, azt már csak azért is nehéz megjósolni, mert az idei autókat nemhogy a pályán nem láttuk, de még be sem mutatták azokat.

Ugyanakkor valószínű, hogy a szigorú megkötések miatt az erősorrend nem változik jelentősen.

Mindenképpen a módosítás mellett szól, hogy a nézők így több versenyzést láthatnának, ráadásul a tengerentúli hétvégék esetében Európában főműsoridőben, ami a sportág és így a csapatok láthatóságát is javítaná.

Ezzel együtt a formátum első ránézésre leginkább az élcsapatoknak és azok pilótáinak segítene, akár jön a papírforma az időmérőn, akár nem. Ha pedig a tavalyi szezonhoz hasonló idényünk lesz, akkor a Mercedes és Lewis Hamilton lenne a legnagyobb kedvezményezett.

Több akció, nagyobb bevétel

Ami első ránézésre is nyilvánvaló, hogy az autók ugyan összességében kevesebbet, vagy legfeljebb nagyjából ugyanannyit lennének a pályán, mint egy normál hétvégén, függően attól, hogy miként döntenének a szombati gyakorlásról. Ám, ellentétben a szabadedzésekkel, utóbbinak tétje is lenne, ráadásul a versenyzők test a test ellen küzdhetbének, így a legtöbb rajongó valószínűleg pozitívan értékelné a változást, legalábbis ebből a szempontból.

A sprintfutamok bevezetésével több lenne a kerék a kerék elleni küzdelem Forrás: AFP/Leonhard Foeger

Ebből az is következne, hogy bár a technikának kevesebbet kellene kibírnia, az átlagos intenzitás növekedne, hiszen az istállók csupán az egy vagy két szabadedzésen spórolhatnak. Ennek a hatását természetesen legfeljebb a mérnökök tudják megjósolni, ám annyi bizonyos, hogy ezeken a hétvégéken muszáj lenne eltérniük a jól bevált módszerektől.

Ami a főversenyt illeti, a sprintfutamnak köszönhetően a rajtrács valószínűleg jobban eltérne a várakozásoktól, mint a többi hétvégén,

és ezt még úgy is ki lehet jelenteni, hogy nem ismerjük a szabálynak a különböző alkatrészekre gyakorolt hatását. Ugyanis hiába lenne kevesebb a pályán töltött idő, a sprintversenyen bekövetkező műszaki hiba közvetlen hatással bírna a vasárnapi futam megkezdése előtt elfoglalt rajtpozícióra, ellentétben a szabadedzésekkel.

Ezenkívül persze a balesetek várható száma is megnövekedne, aminek okát nem kell magyarázni. Mindezek következtében vélhetően több pilóta indulna jóval hátrébbról az előzetes várakozásokhoz képest, mint általában.

Ez pedig akciódús futamot hozhatna vasárnap, és alighanem az sem véletlen, hogy mindhárom kiválasztott helyszínen könnyen lehet előzni.

Függetlenül attól, hogy végül egy vagy két gyakorlást rendeznek, amennyiben megszavazzák a formátum bevezetését, a csapatok kevesebbet készülhetnek a hétvége érdemi részére. Emiatt a végeredményt igencsak nehéz lenne megjósolni, ahogyan azt tavaly is láthattuk néhányszor. Szintén izgalmasabbá tehetné a hétvégét, ha a sprint-, illetve a főfutamot nem ugyanolyan időjárási körülmények között rendeznék.

A tavalyi Török Nagydíjhoz hasonló körülmények még izgalmasabbá tennének egy olyan hétvégét, amelyen rendeznek sprintversenyt Forrás: Anadolu Agency via Getty Images/2020 Anadolu Agency/Anadolu Agency

Hogy az eddig felsorolt tényezők hatással lennének-e a főfutamok nézettségére, azt megint csak nehéz megmondani, ám az borítékolható, hogy a sprintversenyt többen követnék televízión keresztül, mint más hétvégéken a második és a harmadik gyakorlást együttvéve.

A TV-s közvetítés nézettségeiről nincsen ilyen jellegű adatunk, ezért jobb híján a Forma-1 YouTube-csatornáján fellelhető összefoglalókra tudtunk hagyatkozni, hogy az előző állítást alátámasszuk.

Nos, a 2019-es Kanadai, Olasz és Brazil Nagydíj második és harmadik szabadedzését, valamint időmérőjét alapul véve (2020-ban csak a monzai versenyt rendezték meg) kijelenthető, hogy már a kvalifikáció is nagyobb érdeklődésre tart számot, mint a két gyakorlás együttvéve.

Persze lehet mondani, hogy az arányok eltérhetnek, mivel az eseménydúsabb etapok összefoglalóját többen nézik, ez azonban csak a futamoknál jelentene nagyobb problémát. Emellett a második szabadedzések idén fél órával rövidebbek lesznek, vagyis 2021-ben még inkább igaz lesz ez a tendencia.

Mindezt csupán azért fontos kiemelni, mert a sprintfutamoknak még az időmérőknél is nagyobb lenne a nézettsége a korábban taglalt okok miatt,

és hosszútávon vélhetően a kvalifikációk és a főfutamok közé állna be. Vagyis ezen hétvégék eseményeit többen követnék, mint amennyien azt normál lebonyolítás esetén tennék.

Ráadásul a három helyszín közül kettő az amerikai kontinensen található, ennélfogva a sprintversenyt európai idő szerint késő délután, illetve kora este, azaz főműsoridőben rendeznék. Ez pedig még több extra érdeklődőt vonzhat be, amit még a pénteki időmérő nézettségének várható csökkenése sem tudna ellensúlyozni.

Az amerikai kontinensen kedvező időpontban kezdődnének a sprintfutamok Forrás: Getty Images/2019 Getty Images/Mark Thompson

Ami közvetlenül a közvetítésekből származó bevételeket illeti, rövidtávon csupán a televíziós társaságok járnának jól, hiszen az idei szezonra a Forma-1 már megállapodott velük. Ha viszont a formátum esetleg beválik, akkor a Forma-1 megemelheti a jogdíjakat, amikor új szerződést írnak alá, főleg akkor, ha még több hétvégén lenne verseny szombaton.

Ennek elsősorban 2022 végén lehet jelentősége, amikor néhány, nagy piacot jelentő országban lejár a szerződés.

Ám a szponzori megállapodásoknak köszönhetően valamelyest akár most is növekedhetnének a sportág bevételei a nagyobb várható nézettségnek köszönhetően. A csapatok pedig nem csupán közvetlenül juthatnának több pénzhez ilyen módon, hiszen minden bizonnyal a Liberty Media is nagyobb díjazásban részesítené őket.

Hamiltonnak segít a rekorddöntésben?

Azonban mindezek mellett hátulütői is lehetnek a szabálymódosításnak. A szurkolók szempontjából talán az a legfontosabb, hogy ha egy-egy hétvégét izgalmasabbá is tesz, a bajnokság aligha lesz szorosabb, ugyanis leginkább a nagycsapatok és azok versenyzői profitálhatnak belőle.

Utóbbi kategóriát pedig viszonylag tágan és a lehető legszűkebben is lehet értelmezni.

Ha például az időmérőn az egyik élpilótával történne valami, akkor egy sprintfutamnyival több ideje és lehetősége lenne, hogy visszazárkózzon az erősorrendnek megfelelő pozíciójába. Ebből ugyan több előzés következne, de a meglepetésfaktor kevésbé érvényesülne, és alighanem a bajnokság szorosságának sem tenne jót.

Az élcsapatok pilótái könnyebben javíthatnak egy esetleges időmérős kudarc után Forrás: Formula 1 via Getty Images/2020 Formula One World Championship Limited/Bryn Lennon - Formula 1

Ekkor ugyanis jóval nagyobb eséllyel végezne abban a pozícióban, ahol egyébként is „kellene”, vagyis hiába a kvalifikáción történt hiba – legyen az vezetői vagy műszaki –, lényegében nem, vagy alig lenne hatással a verseny kimenetelére. Ez persze önmagában nem gond, hiszen a közönség annál több előzést láthat, ám alighanem konzerválná a csapatok közötti különbséget, és így a bajnokság is kevésbé lenne szoros.

Egy másik szempontból vizsgálva, a szabály kifejezetten annak kedvez, aki a sprintversenyen a pole pozícióból, vagy legalább az első sorból indul.

Az ő esetében ugyanis jóval kisebb lenne a valószínűsége, hogy valakivel összeakad a rajtnál, és rögtön kiesik, aminek következtében vasárnap a mezőny végéről kellene megkezdenie a viadalt.

Természetesen nem tudjuk, hogy az erősorrend szempontjából hogyan alakul a 2021-es idény, ám a Mercedes és a Red Bull dominanciája alighanem idén is megmarad. Ezen belül pedig az energiaitalosoknak jelentősen javulniuk kell, ha le akarják győzni a címvédőt, Valtteri Bottasra pedig ugyanez vonatkozik Hamilton viszonylatában. Vagyis jelenlegi tudásunk szerint valószínűleg idén is a hétszeres világbajnok lesz a legtöbbet az élen, így a módosítás leginkább neki kedvezne.

Amennyiben ugyanis a brit versenyző nem rontja el a rajtot, rá sokkal kevésbé leselkedik az a veszély, hogy összeütközik valamelyik riválisával, vagy esetleg hátulról megtorpedózzák,

ahogyan ezt Charles Leclerc tette Sergio Pérezzel a Szahíri Nagydíjon, aminek végül Max Verstappen lett az áldozata. A sprintfutamok pedig még inkább növelnék annak a valószínűségét, hogy ez megtörténjen, és a 36 esztendős pilóta valamelyik riválisa hátulról rajtoljon a főversenyen.

Azt egyelőre nem tudni, hogy osztanának-e pontokat a sprintfutamon elért eredményért, de ha igen, akkor azzal még inkább az éllovas szekerét tolnák, hiszen győzelem esetén két legyet ütne egy csapásra: egyrészt mindenkivel szemben növelné előnyét, másrészt a főfutamnak is ő lenne a legnagyobb esélyese.

A sprintversenyek alighanem növelnék Hamilton esélyét a nyolcadik vb-cím megszerzésére Forrás: Daimler AG/© LAT Images for Mercedes-Benz Grand Prix Ltd/Lat Images

Ráadásul Hamiltonnak akkor sem kellene feltétlenül aggódnia, ha valamiért a rajtrács végére kvalifikál. A brit pilóta már a GP2-ben is megmutatta, hogy két futam alatt vissza tud jönni, miután a 2006-os hungaroringi időmérőt elrontotta, és csak az utolsó, 26. pozícióból rajtolhatott. A főversenyt már a 10. pozícióban fejezte be, a sprintfutam után pedig egészen a dobogó második fokáig küzdötte fel magát.

Mindezt olyan mezőnyben, ahol ugyanakkora teljesítményre képes autók versenyeztek, ellentétben az F1 elmúlt éveivel, amikor a Mercedes általában mindenkinél gyorsabb kocsit épített.

Mindezek miatt még inkább nyílna az olló a tabellán az éllovas és üldözői, vagyis vélhetően Hamilton és a többiek között, így adott esetben hamarabb eldőlhet a végső győzelem kérdése. Ez pedig minden bizonnyal a nézettségnek sem tenne jót, hiszen a közönség sokkal inkább kíváncsi egy végig kiélezett küzdelemre, mintsem egy olyanra, melynek végeredményét hamar meg lehet jósolni.

Az új formátum ráadásul az igazságosság elvével is szembemegy. Az időmérőt ugyanis – a legritkább kivételektől eltekintve – csak vezetői vagy technikai malőr miatt lehet elrontani,

vagyis a felelősség visszavezethető az istállóra vagy esetleg valamelyik beszállítóra.

Azonban, ha valakit egy riválisa üt ki a versenyből, akkor ő és csapata sem hibáztatható, mégis bűnhődik. A sprintverseny bevezetésével pedig gyakrabban fordulnának elő ilyen szituációk, és persze tény, hogy inkább azon történjen meg a baj, mintsem a főfutamon, de utóbbinak továbbra is változatlan lesz a valószínűsége.

Az időmérőn általában jól szereplő pilóták pedig mindettől függetlenül is igazságtalannak tarthatják az új szabályt, hiszen erősségük háttérbe szorul. Tavaly leginkább Bottasnál látszott a különbség, aki a kvalifikációkon még úgy-ahogy tartotta a lépést Hamiltonnal, ám a futamokon sokkal rosszabbul teljesített.

Vele ellentétben Lance Stroll és Carlos Sainz vélhetően örülne a változtatásnak, hiszen ők általában vasárnap mennek jobban.

A hagyományoknak ugyancsak ellentmondana az új formátum, hiszen a Forma-1-es hétvégék – egyetlen kivételtől eltekintve – mindig is egy futamból álltak. Persze, erre lehet mondani, hogy más sorozatokban kettő vagy akár három versenyt is rendeznek, de ez esetben valamelyik viadal fordított rajtráccsal indul. Azzal, amiről az F1 a tavalyi próbálkozás után már teljesen lemondott.

Akármi is lesz, az biztos, hogy a sprintfutamok nem oldják meg a jelenlegi Forma-1 legnagyobb problémáját, vagyis azt, hogy a mostani autókkal borzasztóan nehéz követni a másikat, ami sokszor megöli a versenyzést. Ám fontos leszögezni, hogy idén még csak tesztelnék a koncepciót, és ha beválik, akkor 2022-ben rendszeresítenék. Abban az évben, amikor technikai értelemben jelentősen megváltozik a sportág, az új szabályok pedig kifejezetten a jobb versenyzést hivatottak elősegíteni.