Vágólapra másolva!
Didier Pironi a franciák első F1-es világbajnoka lehetett volna, a Ferrari pilótájaként azonban nagyon súlyos balesetet szenvedett negyven éve, majd depressziósan, szinte öngyilkos hajlammal vezette tragédiába motorcsónakját egy motorcsónakversenyen.

A Ferrari sok évtizedes történelme tele van fényes dicsőségekkel és fájdalmas tragédiákkal. Utóbbiak között talán méltatlanul ritkán esik szó az összesen háromszoros nagydíjgyőztes Didier Pironiról, aki a vörösök autójában csak átvitt értelemben vesztette el az életét ma 40 éve, hiszen a végzet akkor még nem érte utol, de a sors megnyomorította és depresszióba taszította.

Legtöbbször Gilles Villeneuve halála kapcsán kerül szóba a neve, mivel a közvélekedés szerint a csapattársaként ő dühítette fel annyira Imolában 1982-ben, hogy a kanadai legenda a következő időmérőn képtelen volt elviselni Pironi első helyét, és a jobb eredményt hajszolva talán emiatt rohant bele ész nélkül egy lassabb autóba.

Didier Pironi 1982-ben Forrás: AFP/-

Cikkünk főhőse természetesen jóval több nyomot hagyott a Forma-1-ben, nem véletlenül lett a Ferrari pilótája, és

ha a szenvedélye mellé kicsit több józanság társul, bizonyára ő lett volna a franciák első világbajnoka,

nem Alain Prost 1985-ben.

A franciák üdvöskéjéből Enzo Ferrari kedvence

Pironi 1952-ben született, családja építési vállalkozást üzemeltetett. A mérnöki diplomát megszerezte ugyan, de az autóversenyzés világa beszippantotta. Az Elf húszévesen őt is támogatni kezdte, ahogy sok más francia kiválóságot abban az időben, és hazájában a Renault-motoros bajnokságokban bajnoki címekkel lépkedett a ranglétrán, 1977-ben bronzérmes lett az F2-ben, mígnem a szebb napokat látott Tyrrell csapattal együttműködve benevezték a Forma-1-be.

Pironi 1975-ben egy F2-es futam előtt Forrás: AFP/-

A technikai lehetőségek bekorlátozták az eredményeit, de szorgosan gyűjtötte a pontokat, a 15., majd a 10. helyen zárt a tabellán. Közben 1978-ban megnyerte a Le Mans-i 24 órás viadalt. 1980-ban immár a Ligier színeiben összejött az első győzelem a feljavuló autóval (Hollandiában), ötödik lett a bajnokságban, és ha a balszerencse elkerülni, további győzelmeket jegyezhetett volna.

Enzo Ferrari meglátta benne a tehetséget és leigazolta, bár az 1981-es szezon nem sok sikert hozott a franciának (a legjobb eredménye egy 4. hely volt), a többször bravúrosan küzdő Gilles Villeneuve elhomályosította. A párviadal a következő évben aztán szorosabbá vált és elfajult.

Pironi egyébként jó politikai érzékkel rendelkezett, nem véletlenül volt a „szakszervezeti elnök" az 1982-es pilótasztrájk idején.

Tragikus összetűzés a korszak zsenijével

A sportág történetének egyik legemlékezetesebb idényét hozta 1982. A 16 időmérőből 10-en egy Renault volt a leggyorsabb, a rengetegszer elromló autó miatt azonban Alain Prost és René Arnoux mellékszereplővé vált a bajnoki csatában. 11 különböző pilóta nyert, egymást érték a váratlan fordulatok, de nem volt hiány sportpolitikai intrikákban és sajnos tragédiákban sem.

Ebben az évben vesztette életét Gilles Villeneuve és a kevésbé ismert Riccardo Paletti (ő a kanadai rajtnál hajtott bele nagy sebességgel épp a pole pozíciós Pironi lefulladt autójába), illetve ekkor tombolt az F1 kettészakadásával fenyegető viszály a gyári és a privát istállók között. Utóbbi miatt a negyedik versenyen,

Imolában csonka mezőny állt rajthoz, és ekkor alakult ki az a konfliktus, ami hozzájárulhatott Villeneuve halálához a következő helyszínen.

Az történt, hogy miután az élen haladó Arnoux Renault-ja tönkrement, a Ferrari pilótái álltak az első két helyen, és úgy hírlik, egy előzetes megállapodás értelmében megkapták a „lassíts" jelzést, ami azt jelentette, hogy mivel senki sem fenyegeti őket, az aktuális sorrendben guruljanak el a célig, azaz Villeneuve 1. és Pironi 2. helyét rögzítették.

Gilles Villeneuve a Ferrarival 1981-ben Forrás: Getty Images/Paul-Henri Cahier/Paul-Henri Cahier

Csakhogy miután a látványosság kedvéért a két versenyző oda-vissza előzgette egymást, Pironi végül nem adta vissza az előkelőbb pozíciót Villeneuve-nek, és utóbbi megdöbbenésére megnyerte a futamot. A kanadai fortyogott, miközben Pironi és a csapat menedzsere azt állította, nem volt semmilyen csapatsorrend. „Mostantól ha meglátom a kocsiját a pályán, úgy fogom kezelni, mintha egy Brabham, Lotus vagy McLaren lenne" – dühöngött Villeneuve, aki a következő időmérő vége felé belerohant Jochen Mass autójába és életét vesztette.

Pironira emiatt sokan haragszanak a néhai riválisa drukkerei közül, de a rosszfiú megbélyegzés túlzásnak tűnik. Méhes Károly szakíró David Sedgwick Pironiról szóló életrajzi könyvét tanulmányozva például azt állapította meg a blogján, alaptalan az a vád, hogy a francia eleve fúrta csapattársát azzal, hogy nem hívta meg Villeneuve-éket az imolai futam előtti esküvőjére. Allan de le Plante kanadai fotósra hivatkozva azt írta Méhes, „Gilles és Joann igenis kapott meghívót. Ám mivel a házasságuk épp válságban volt, Gilles-nek barátnője is volt, félig-meddig köztudottan, nem csoda, hogy a párnak nem volt kedve elmenni a lagziba, jópofát vágva, főképp egymáshoz."

Amikor Kanadában a Villeneuve nevére keresztelt pályán Pironi megnyerte az időmérőt, így fogalmazott: „Ez az első pole pozícióm a Ferrarival, és nagy örömömre szolgál, hogy azon a pályán értem el, amely nem csak a korábbi csapattársam, hanem a barátom nevét viseli."

Egyik ismerőse szerint tényleg nem volt csapatutasítás, és Villeneuve csupán azért indított hadjáratot Pironi ellen, mert felbosszantotta magát azon, hogy valaki nála is gyorsabb.

A teljes igazság talán sohasem fog kiderülni.

Vadállatként bénult le

Az imolai incidens után a Villeneuve és a Paletti halálát hozó versenyek nullázását leszámítva Pironi lendületbe jött, öt dobogós helyet, köztük egy győzelmet szerzett. A Német Nagydíjra fordulva, öt futammal a bajnokág vége előtt így festett a tabella:

1. Didier Pironi – 39 pont
2. John Watson – 30 pont
...
5. Keke Rosberg – 23 pont

Hogy kontextusba helyezzük a különbségeket, a pontrendszer ekkoriban 9-6-4-3-2-1 volt, és emlékeztetünk rá, hogy az erőviszonyok pályáról pályára változtak, a stabil pontszerzés nagyon sokat számított.

Pironi 1982-ben a Francia Nagydíjon Forrás: AFP/Staff

Pironi volt az egyetlen, aki az utolsó hat versenyből ötön pontokat szerzett. Óriási favoritnak tűnt a bajnoki címre, főleg úgy, hogy Hockenheimben is a legjobb időt jegyezte a kvalifikáción. A futam napjára azonban eső érkezett, és a délelőtti bemelegítő edzésen („warm-up") túllőtt a célon.

– emlékezett vissza az F1 Racing 2007. augusztusi számában Pironi barátja, John Hogan. Ő a dohányreklámok idején meghatározó szponzor, a Marlboro marketingese volt.

Állítólag egy új esőgumit tesztelt, miközben a mezőny nagy része félrehúzódott a garázsba és várta a körülmények javulását a versenyre. És mindez megbosszulta magát. A stadionrész előtti egyenesben Pironi nyugtázta, hogy félrehúzódik előle a williamses Derek Daly, a következő pillanatban aztán jött a dráma: 240 km/h-s tempónál belecsapódott a Daly előtt haladó Alain Prostba, majd a levegőbe repülve többször szaltózott.

„Egyből a levegőbe repült, jónéhány méter magasra. Én azért imádkoztam, hogy megálljon az autó, mert nem fogtak a fékek" – idézte Prostot a Motorsport.com. Daly csak vízfüggönyből álló golyókat látott.

Pironi és Niki Lauda Hockenheimben 1982-ben Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Hoch Zwei / Ronco

Pironi eszméleténél maradt, a beszámolók szerint üvöltött a fájdalomtól, és állítólag azon is bosszankodott, hogy a versenyen a tartalékautót kell használnia. Az F1 legendás orvosa, Sid Watkins próbálta nyugtatni a súlyosan megsérült pilótát. „Darabokra tört mindkét lába, a karja is eltört, a bokája összezúzódott. Megígértem neki, hogy nem nyúlnak a lábához" – emlékezett vissza.

A címvédő Nelson Piquet megállt érdeklődni riválisa állapotáról, de nem sok köszönet volt benne, mert hányni kezdett az összeroncsolódott lábát látva, és egyből azt mondta, hogy ebből kerekesszék lesz.

Pironinak annyiban szerencséje volt, hogy a közelben Heidelberg mellett egy közlekedési balesetekre szakosodott kórházba szállították, ahol a szakorvosok meg tudták menteni a lábát az amputációtól.

De a karrierje egy pillanat alatt véget ért, és a szezon maradékát keserűen figyelhette a tévében, azt látva, hogy Rosberg 44 ponttal, egyetlen győzelemmel megnyeri a bajnokságot a 39 ponttal záró Watson előtt. Öt futamon 5 szerzett pont elég lett volna neki a dicsőséghez, ha azon az esős bemelegítésen visszafogja magát.

Motorcsónakban érte utol a végzet

Több tucat műtéten esett át Pironi a következő hónapokban, az életkedve viszont nem tért vissza.

– mondta a marlborós kapcsolaton keresztült megismert barát, Hogan. – Az elkövetkező években mogorva lett és rájött, hogy nem kerülheti el az amputációt. Volt, hogy egy előkelő párizsi étteremben üldögéltünk, miközben orrfacsaró bűzt árasztott a rothadó lába. Szörnyű volt látni. Ott volt ez a jóképű, zseniális versenyző, aki imádta a szabadban tölteni az idejét, s hirtelen mindezt elvették tőle. Erősen sántított, rettentően elhízott és alig mozdult ki otthonról."

Didier Pironi autósportról szóló szaklapot olvasgat 1982-ben, a balesete után Forrás: AFP/Ho

Enzo Ferrari megígérte neki, hogy bármikor visszavárja egy ülés, és gesztusként egy kis serleget is küldött a kórházi ágyához azzal a felirattal, hogy „1982 valódi világbajnoka." Több évvel később és jópár kilóval nehezebben 1987-ben újra F1-es autókat vezethetett teszteken, a francia AGS és a Ligier csapatét. Megoszlanak a vélemények, komolyan gondolta-e a visszatérést és hogy komolyan fontolóra vette-e bárki a szerződtetését, mindenesetre Pironi a motorcsónak-versenyzés felé fordult.

Az évek során ezzel a járművel is nyert néhányszor rangos viadalokon, de addig kísértette a sorsot, míg pórul járt.

– vélte Hogan. – Súlyos depresszióban szenvedett, nemigen érdekelte semmi. Úgy volt vele, jöjjön, aminek jönnie kell." Patrick Tambay, aki az utódja lett a Ferrariál 1982-ben, Pironi vezetését „részegnek" jellemezte.

1987. augusztus 23-án, alig öt évvel a súlyos baleset után, 35 évesen két másik ember társaságában halálos balesetet szenvedett a tengeren a La Manche csatornában található Wight-szigetnél, amikor egy futamon a motorcsónakjával egy közeli tankerhajó hullámán gellert kapott és a levegőbe repült, majd fejjel lefelé a vízbe csapódott. Az egyik áldozatnak, a Ligier-nél dolgozó mérnöknek, Jean-Claude Guernard állítólag rossz előérzete támadt a verseny előtt és erről a barátainak is beszélt.

A felborult motorcsónak a Pironi haláláról tudósító egyik újságcikkben Forrás: Ismeretlen

Még szomorúbb a történetben, hogy Pironi napokkal a tragédia előtt tudta meg, hogy felesége gyermeket vár, ráadásul ikreket. Nagyszerű gesztusként egyikük a Gilles nevet kapta Villeneuve után, aki felcseperedve szintén eljutott a Forma-1-be, és a Mercedes mérnökeként díjátadón már a dobogón is láthattuk.