Alapvető tudnivalók az allergiáról

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója. Az allergiával küzdő emberek immunrendszere a normálisnál erősebb választ ad egy vagy több, a környezetben megtalálható anyagra. Ezen anyag(ok) - allergének - egészséges emberben semmilyen reakciót nem váltanak ki, a szervezet ártalmatlannak tekinti őket. Az allergiás szervezet ezzel szemben ártalmas anyagként ismeri fel őket, és védekezően lép fel ellenük. Az allergiás betegségek nagyon gyakoriak. Fejlett országokban, így hazánkban is a lakosság 15-20 %-a szenved valamilyen allergiás megbetegedésben.

Az allergia bárkit érinthet, nincs vele szemben védettség. Az allergia kialakulásában az öröklődésnek komoly szerepe van. Örökölni azonban csak a hajlamot lehetséges, és azt sem az összes allergénnel szemben. Ha az egyik szülő allergiás, a gyermeknek 50% esélye van allergia kifejlődésére. Ez az esély 75%-ra emelkedik, ha mindkét szülő érintett.

Az öröklődés mellett igen fontos szerepe van a környezeti hatásoknak, a környezet állapotának. Demográfiai vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a civilizáció terjedésével párhuzamosan emelkedik az allergiás megbetegedések száma. Emelkedett az előfordulás a fejlett országokban, nagyvárosokban, nagy forgalmú közutak közelében. A környezeti (kémiai) szennyezés hatását tovább növelik a háztartásokban szaporodó vegyszerek, tisztítószerek, az élelmiszerben található adalékanyagok, ételszínezékek, tartósítószerek.
Fontos és egyértelműen bebizonyított kóroki tényező a dohányzás, aktív és passzív formájában egyaránt.

Nagy kérdés napjainkban a gyermekkori allergén-expozíció szerepe. Tanulmányok szerint a mai civilizált ember egyik nagy "tehertétele" a túlzott higiénia. A kisgyermekek túlzott óvása mindentől, a "steril" környezet, a túlzott antibiotikum-használat. Mára egység látszik kialakulni abban, hogy a gyermekeknek szükségük van piszokkal való érintkezésre. Ennek hiányában a szervezet, a fejlődő immunrendszer nem érintkezik a hétköznapi anyagokkal, tanulja meg azok ártalmatlanságát, és később védekezni fog ellenük.

Az életkor előrehaladtával megfigyelhető az allergia bizonyos változása: egyrészt megjelenési formájában, másrészt az allergének számában. Legfiatalabb korban a jellemző allergiaforma az ételallergia, ami hasfájásban, hasmenésben nyilvánul meg. Ezt követi az ekcéma, asz asztma, végül a szénanátha. Az allergiás megbetegedések egymásba alakulása mellett megfigyelhető az allergizáló allergének számának szaporodása is. Míg pl. valaki kezdetben csak a parlagfűre allergiás, évek alatt azt veheti észre, hogy a fekete ürömre is, a korán virágzó fákra is, a gyomnövényekre is, stb. allergiás.

Kérdéses, és egyre több helyen hallott információ, miszerint az ételadalékok nagy mennyisége központi szerepet játszik az allergia kialakulásában és terjedésében. Ezen irányú kutatási eredmények sajnos jelen pillanatban nem állnak rendelkezésre, ezért egyértelműen ezen kérdésben nem lehet állást foglalni.

Mai kísérletek egyre szélesebb körben keresik az allergizáló tényezők mibenlétét. Így felmerült a vitaminok szerepe, a háziállatok szerepe is. Bizonyított válasszal itt sem rendelkezünk.

A stressz szerepe az allergiában

Az allergiás megbetegedések nagy kérdésköre a mai kor divatos egészségkárosító fenegyereke, a stressz.

Sok beteg számol be arról, hogy az allergiás panaszok jelentkezése életében valamilyen nagyobb lelki megterheléshez, stresszhez köthető. Hasonlóan ehhez, az allergiás tünetek erősödése is összeköthető sok esetben a stresszes időszakokkal.

A stressz valamilyen szerepét látszik bizonyítani az a tény is, nagyon sok esetben az allergiás tünetek enyhítésében a leglátványosabb eredményeket pszichológiai módszerekkel lehet elérni.

A stressz hatásmechanizmusa, azaz mi módon okozza az allergiás tünetek erősödését, ma még nem teljesen tisztázott. Ami biztos az, hogy a stressz, annak során lejátszódó biológiai, biokémiai folyamatok jelentősen befolyásolják az immunrendszer működését is.