Kajak-kenu kislexikon

Sose mondd, hogy csónak és ne nézz se jobbra, se balra - ehhez hasonló alapvető ismeretek kajakozásról és kenuzásról. Ki húzza, hova húzza, illetve hogy csinálja, hogy ilyen gyorsan (könnyű a négyesnek). Augusztusban, Szegeden már úgy szurkolhatunk, hogy értjük, mi történik a Maty-éri pályán.

A rajt egy mechanikus szerkezet segítségével zajlik, ezt hívják rajtgépnek. Ez a szerkezet tulajdonképpen egy U alakú, fémből készült gát, amelybe a versenyzők rajt előtt belehelyezik a hajójuk orrát. Ez a szerkezet megakadályozza a hajókat az előre irányuló mozgásukban. A rajtgép kapcsolatban van a rajtpisztollyal, és amikor az eldördül, akkor a rajtgép U alakú fém gátja sűrített levegő segítségével gyors sebességgel a víz alá kerül, ily módon szabaddá válik az út a hajók előtt. Tulajdonképpen ez a szerkezet megakadályozza a versenyzőket abban, hogy hamarabb tudjanak elrajtolni, mint ahogy a rajtpisztoly megszólalna.

A kajak-kenu sportban a célvonalat a hajó orrának kell, képletesen szólva, átszakítania, úgy hogy a versenyzők a hajóban tartózkodnak. Ezt azért fontos megjegyezni, mert főleg a kenus futamokban jellemző, hogy a versenyzők a cél előtt pár méterrel megpróbálják hirtelen nagy sebességgel előreugratni kenujukat oly módon, hogy "hanyatt esnek" a hajóban, (ezt hívják a szaknyelvben a hajó berúgásának).

Abban az esetben, ha a hajó orra eléri a célvonalat és a sportoló a hajóban tartózkodik, akkor semmi gond, a versenyző teljesítette a távot. Azonban sokszor előfordul, hogy a versenyzők a hajó berúgása során a nagy igyekezett miatt a vízbe esnek és a hajó orra úgy keresztezi a célvonalat, hogy a versenyző már nem tartózkodik benne. Ebben az esetben a versenyző a szabályok értelmében nem teljesítette a távot, és a versenyből kizárják.

A befutót célfotó ellenőrzi, ami biztosítja, hogy a legapróbb különbségeket is ki tudják mutatni a versenybírók.