Élő:
Vágólapra másolva!
Ma van a 15. évfordulója, hogy egy teszt keretében utoljára gurult pályára F1-es Minardi. A Toro Rosso és az Alpha Tauri jogelődje pénzügyi helyzete miatt inkább negatív rekordokat állított fel, ennek ellenére a sportág egyik legnépszerűbb istállója volt. A faenzaiak olyan tehetségeknek adtak lehetőséget, mint Fernando Alonso vagy Mark Webber, Ayrton Senna pedig többször is kapcsolatba került az olaszokkal.

Verstappen eldobott győzelme

A pénzügyi gondok továbbra sem oldódtak meg, és egyre inkább látszott, hogy drasztikus lépésre van szükség. 2000-ben megtörtént az, amit Minardi mindig is el szeretett volna kerülni, ugyanis Gastón Mazzacane személyében fizetős versenyzőt szerződtettek.

2001-től Paul Stoddart volt a Minardi tulajdonosa Forrás: Getty Images/Robert Cianflone

Végül pedig már nem tudott mást tenni, mint hogy eladta a csapatát annak a Paul Stoddartnak, aki a Forma-3000-ben működtette a European Racing istállót. Az alapító ugyanakkor nem távolodott el csapatától, és a továbbiakban ügyvezető igazgatóként tevékenykedett, legfőképpen a fiatal pilóták fejlődését kellett felügyelnie.

Az új tulajdonos pár évvel korábban már szerepet vállalt a Forma-1-ben. 1998-ban megállapodott a Tyrrell-lel, miszerint a csapat szélcsatornáját a European Aviation nevű légitársasága tervezi, azonban az istállót felvásárolta a British American Tobacco. Stoddart megvette a legendás alakulat eszközeinek nagy részét, majd 1999-ben a Jordant, 2000-ben pedig az Arrowst szponzorálta.

Az ausztrál üzletember egyesítette a Minardit és a European Racinget, így lett a csapat neve European Minardi F1. Ami a motort illeti, csak a neve változott, mivel ezúttal Europeanre brandelték át.

Ami a pilótákat illeti, az 1997 után visszatérő Tarso Marques mellett egy bizonyos Fernando Alonso kapott lehetőséget. Az akkor még csak a 20. életévében járó spanyol pilótáról Stoddart nemrég elmondta a Racefansnek, hogy amikor megvette a Minardit, az egyetlen értéket az ő szerződése jelentette.

Alonso a Minardi színeiben debütált a 2001-es szezonban Forrás: Getty Images/Clive Mason

Az átalakult istálló nagy reményekkel vágott neki az idénynek, végül azonban egyetlen pontot sem szereztek, ráadásul Gustav Brunner, a korábban a Ferrarinál is szolgáló technikai igazgató bejelentette, hogy a következő szezonban debütáló Toyotához távozik. Mindezt úgy bosszulták meg, hogy 2002-ben a japánok előtt végeztek a konstruktőri bajnokságban.

Stoddart elmondása alapján a Minardi 28 millió, míg riválisuk 1,1 milliárd dollárból gazdálkodhatott.

Ugyan ebben az évben is mindössze egyszer szereztek pontot, de az a csapat történetének egyik legszebb napja volt. Alonsót ugyanis Mark Webber váltotta, aki hazai pályán debütálhatott, és a rengeteg kiesésnek köszönhetően az 5. helyre hozta be az autót. Az utolsó körökben pont egy Toyota, Mika Salo támadta, de a finn versenyző megpördült, így nem tudott előzni. Aznap ők voltak a középpontban, még a Ferrari is meghívta a csapattagokat saját vendéglátó egységébe.

Stoddart, Schumacher és Webber a 2002-es Ausztrál Nagydíj után Forrás: Getty Images/Mark Thompson

Azután viszont bő két évig egy árva pontot sem gyűjtöttek, ami majdnem annyi idő, mint amennyit Webber eredményére kellett várni. Ugyanakkor Stoddart úgy véli, a 2003-as Brazil Nagydíjon csodát tehettek volna. Azon a futamon, amelyen rengetegen ugyanabban a kanyarban csúsztak ki az esőben, a versenyt Webber és Alonso hatalmas balesetei után intették le, Giancarlo Fisichella pedig csak a következő helyszínen, Imolában kapta meg a győztesnek járó trófeát.

Nagyon ritkán írtam felül a versenymérnökök döntéseit, de a két alkalomból az volt az egyik. Úgy számoltam, hogy az eső nem fog elállni, ezért nem teljesítjük az egész távot. Kiderítettem, meddig tudunk elmenni egy tankkal, és úgy kalkuláltam, hogy ha 75 százaléknál intik le, és legalább a felét a biztonsági autó mögött tesszük meg, akkor nem kell kiállnunk.”

A futam háromnegyede azért volt vízválasztó, mert innentől lehetett teljes pontokat osztani. Azonban akkoriban az volt a szabály, hogy az időmérő vége és a verseny rajtja között nem lehet tankolni, ezért a Minardinak trükköznie kellett. Azt találták ki, hogy az egyik versenyzőjük a tartalékautót használja, és ugyan kénytelen lesz a bokszból indulni, de legalább annyi benzinnel, amennyivel akar.

A pénzfeldobást Jos Verstappen nyerte Justin Wilsonnal szemben, így ő volt az, aki kipróbálhatta az alternatív stratégiát.

Ráadásul a holland versenyző eredeti autójában hibát fedeztek fel, így saját maguknak és a sportfelügyelőknek is meg tudták magyarázni a döntés jogosságát. A terv végrehajtásában az is fontos szerepet játszott, hogy Verstappen legyen az első, aki a bokszból rajtol. Ez sikerült is, és minden Stoddart előzetes elképzelése szerint történt, mígnem homokszem került a gépezetbe.

Stoddart úgy véli, a 2003-as Brazil Nagydíjon Verstappennek volt esélye a győzelemre Forrás: Getty Images/2003 Getty Images/Clive Rose

„Jos felúszott a 3-as kanyarban, és a lefulladásgátló nem lépett működésbe, mert ekkora sebességre nem volt beprogramozva. Korábban ugyanez történt Justinnal, ezért figyelmeztetnünk kellett volna Jost, de ezt nem tettük meg. Emlékszem, az egész átkozott rádiós felszerelést úgy bevágtam a garázsba, hogy a falon csattant. Az volt a legfurcsább, hogy utána senki nem beszélt. Tudtuk, hogy aznap a Minardi nyerhetett volna, sőt, nyernie kellett volna.”

A szurkolók tiltakoztak az eladás ellen

Innentől kezdve a győzelem közelébe soha többé nem kerültek, pontot is csak kétszer szereztek, és egyik alkalommal sem nélkülözték a szerencsét.

A 2004-es USA Nagydíj a magyar autósport-történelem számára is meghatározó alkalom, hiszen Baumgartner Zsolt akkor szerezte meg hazánk egyetlen F1-es pontját,

igaz, 11-en kiestek, és a 9. pozícióban célba érő Fisichella autója is meghibásodott az utolsó körökben.

Stoddart mellett az a Baumgartner Zsolt ül, aki bő két év után szerzett pontot a Minardinak Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Minden bizonnyal ez lett volna a Minardi F1-es történetének utolsó pontja is, ha nincs a 2005-ös USA Nagydíj és a gumibotrány. A Michelin által kiszolgált csapatok végül nem indultak el, ami lehetővé tette, hogy Christijan Albers az 5., míg Patrick Friesacher a 6. helyen végezzen a Ferrarik és a Jordanek mögött.

Igaz, Stoddart eleinte hajthatatlan volt, és a riválisok iránt érzett szolidaritásból ő is vissza akart lépni. A Ferrari végig a versenyzés mellett volt, és mivel a Jordan az eredeti tervekkel ellentétben szintén felállt a rajtrácsra, kollégái meggyőzték az ausztrál csapatfőnököt, hogy az ő pilótái is tegyék ugyanezt. A futam végül a Minardi történetének legtöbb pontot hozó viadalaként vonult be a történelembe, Stoddart viszont minden volt, csak elégedett nem.

A futam közben rengeteg káromkodás közepette kijelentette, hogy ez nem nevezhető versenynek, ezért az eredmény sem érdekli, kizárólag a pilóták biztonsága számít (utalva ezzel a felháborodott nézők által bedobált tárgyakra). Hozzátette, a döntés tönkretette a konstruktőri tabella 9. helyéért zajló küzdelmet, hiszen addig a Jordan és a Minardi sem szerzett pontot.

Stoddart annyira feldúlt volt, hogy a leintés után az RTL riporterének azt mondta, semmit ne kérdezzen, mert egyetlen szava sem lenne képernyőképes.

Stoddart Max Mosley-nak, az FIA akkori elnökének lemondását követelte, mert nem hagyta, hogy a Bridgestone istállói megegyezzenek a Michelin csapataival. Az ausztrál üzletembernek nem ez volt az első botránya: előfordult, hogy bojkottal fenyegetett, 2004-ben pedig ő gáncsolta el, hogy eltöröljék az egy mért körből álló időmérős formátumot.

A Minardi az évek során nem tudott pénzügyileg megfelelő szponzori szerződést kötni, ráadásul a meglévőkkel sem mindig volt felhőtlen a viszony. A 2004-es Brit Nagydíjon John Walton sportigazgató halála után a csapat úgy döntött, hogy a futamon feliratok nélkül versenyeznek. A Wilux, vagyis az akkori főszponzor azonnal szerződést bontott, mondván, nem tájékoztatták őket előre.

2005-ben Stoddart bejelentette, hogy amennyiben megfelelő vevőt talál, kész eladni az istállót, szeptember 10-én pedig nyilvánosságra hozta, hogy megegyezett a Red Bull-lal.

Az energiaitalosok Toro Rossóra nevezték át az istállót, és az utánpótlásprogramjukból felkerülő versenyzők itt mutatkozhattak be az F1-ben. A híreket hallva a szurkolók online petíciót indítottak, hogy a Minardi név ne szűnjön meg, de végül nem jártak sikerrel.

2006-ra a Minardiból Toro Rosso lett Forrás: Getty Images/2006 Getty Images/Mark Thompson

A Minardi a Forma-1-ben töltött 21 éve és 340 futama alatt felállított néhány negatív rekordot. Ami vitathatatlan, hogy a legtöbb versennyel rendelkeznek azok közül, akik soha nem álltak dobogón, illetve nincs leggyorsabb körük. Attól függően, hogy a különböző névváltoztatásokkal mennyire vagyunk megengedőek, a győzelem nélküliek közül elsők, vagy másodikak a Sauber után, és ugyanezen szempontok mentén vagy az Arrows vagy a svájciak mögött állnak a pole pozíciót el nem érő istállók között. Az alapító mindezek ellenére jó szájízzel emlékszik vissza.

– jelentette ki Minardi. – A csapat mindig is megőrizte identitását, és a mai napig minden második évben összejövünk az egykori szerelőkkel, néhány mérnök pedig még mindig a »Minardi-módszert« alkalmazza a jelenlegi istállójánál.”

„A Minardi soha nem volt nagycsapat, de mindig is nagy népszerűségnek örvendett, én pedig hálás vagyok minden támogatásért, amit kaptunk – ezek már Martini szavai. – Az, hogy ennyi év után most itt vagyunk és erről beszélgetünk, szerintem önmagáért beszél, nem?”

A Minardi név ugyanakkor pár évig még nem tűnt el az autósportból. Az alapító 2006-ban bejelentette, hogy a junior Euro Forma-3000-ben szereplő GP Racing Minardi Team by GP Racing néven fogja folytatni.

Egy év múlva a GP2-es Piquet Sportscal állapodtak meg, és lett Minardi Piquet Sports a csapat neve, hogy aztán beolvadjanak a részben Nelson Piquet által birtokolt istállóba.

Ami Stoddartot illeti, 2006-ban megpróbálta ismét behozni a Minardi nevet a Forma-1-be, de a 2008-as idényre történő jelentkezését az FIA a Prodrive javára elutasította, hogy aztán ők se legyenek ott a mezőnyben. Az ausztrál üzletember ezek után részesedést szerzett a Champ Carban szereplő CTE-HVM istállóban, amit 2007-ben Minardi Team USA-re nevezett át. A sorozat aztán megszűnt, mint ahogyan Stoddart érdekeltségei is az alakulatban.

Néhány későbbi sztár is itt kezdte, de Senna nem

A Minardi többek között arról volt ismert, hogy rengeteg fiatal tehetségnek adott lehetőséget, ahogyan azt a cikk elején olvasható statisztika is megmutatja. Azonban mindenekelőtt arról a pilótáról kell szót ejtenünk, aki végül soha nem lett a csapat versenyzője. Ayrton Sennáról van szó, aki először akkor került kapcsolatba a Minardival, amikor még egyik fél sem volt a Forma-1-ben.

– árulta el Minardi a brazil pilóta halálának 25. évfordulója előtt. – Először megköszönte, hogy nem kérek pénzt az ülésért cserébe, de utána elmondta, már tudja, hogyan jut el az 1988-as világbajnoki címig, ami végül meg is valósult. – Azóta erős kötelék alakult ki közöttünk, rengeteg gondolatot osztottunk meg egymással, én pedig számos tanácsot adtam neki, egészen az elátkozott napig. Fantasztikus kapcsolatunk volt.”

Senna egy évvel a Minardi előtt, a Toleman színeiben debütált a Forma-1-ben Forrás: AFP/Martti Kainulainen

Pályafutása elejével ellentétben karrierje végén már Senna is a Minardihoz szeretett volna szerződni. Az alapító elmondása szerint a háromszoros világbajnok édesapja és néhány barátja jelenlétében kijelentette, öt világbajnoki címet akar nyerni, hogy beállítsa Juan Manuel Fangio rekordját, de aztán készen áll felvirágoztatni a faenzaiakat.

Senna szerződtetése tehát nem sikerült, viszont a Minardi így is számtalan feltörekvő fiatalnak adott ülést. Sokan közülük nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, viszont jó néhány későbbi futamgyőztes is akad. A legismertebb persze Alonso, aki 32 diadala mellé két vb-címet is gyűjtött, de Webber (9) is közel volt ahhoz, hogy felérjen a csúcsra. Rajtuk kívül Fisichella 3, míg Nannini és Jarno Trulli 1-1 futamot tudott megnyerni.

Alonso és Webber után Fisichella a harmadik legsikeresebb pilóta, aki a Minardi színeiben debütált Forrás: Getty Images/Pascal Rondeau

Emellett a csapat a fiatal mérnökök számára is gyakran jelentett ugródeszkát, hiszen több, ma már jól ismert szakember is a Minardinál kezdte. Aldo Costa 1988-tól 1995-ig főtervezőként, majd technikai igazgatóként tevékenykedett, hogy aztán a Ferrari és a Mercedes sikerkorszakának is a részese legyen. Laurent Mekies ugyan még az Arrowsnál kezdte F1-es pályafutását, de később a Minardihoz szerződött, a Toro Rossónál pedig főmérnökké vált.

Azóta volt az FIA biztonsági főnöke és versenyigazgató-helyettese, ma pedig a Ferrari sportigazgatója.

Riccardo Adami 2005-ben került a Minardihoz, ahol első szezonjában Friesacher, majd Robert Doornbos versenymérnöke volt, hogy aztán a Toro Rossónál még hosszú évekig segítse a pilótákat. 2015-ben igazolt a Ferrarihoz, azóta Sebastian Vettel rádióbeszélgetéseinél hallhatjuk a hangját.