Az ukránok nem bírnak az oroszokkal: nagy pusztítást végeztek Odesszában, de Szumit és Kijevet is lövik
2023. augusztus 03. 04:35
Események
Ukrán harckocsizók kiképzése a Donyeck régióban
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Az ukránok nem bírnak az oroszokkal: nagy pusztítást végeztek Odesszában, de Szumit és Kijevet is lövik
Ukrán harckocsizók kiképzése a Donyeck régióban
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 526. napjáról.
Cikkünk folyamatosan frissül32 bejegyzés
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. augusztus 2-án az ukrán-magyar határszakaszon 6698 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6627 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 130 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Zelenszkij kiosztotta a feladatokat
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök munkaértekezleten találkozott Ukrajna külképviseleti vezetővel Beregszászon. A diplomaták feladatául szabta, hogy erősítsék Ukrajna nemzetközi megítélést a háborúban Oroszországgal szemben. E mellett igyekezzenek minél több védelmi termelést az országba hozni, legyen az fegyver-, lőszer- vagy felszerelésgyártás.
Zelenszkij: Kárpátalja lesz egész Ukrajna fejlődésének egyik motorja
A Beregszászban járt ukrán elnök szerint a régió fontos munkaterület a vállalkozások áthelyezése és új munkahelyek teremtése területén. Az egyik kiemelt projektnek nevezte a harctéren megsérült katonák rehabilitációját.
Zelenszkij szerint évtizedek óta kihasználatlan lehetőségek vannak a régióban, amelyeket nem szabad veszni hagyni. Példaként említette, hogy már megkezdődött egy sólelőhely kialakítása, amely egész Ukrajnát étkezési és ipari sóval tudja majd ellátni, de vannak más projektek is, amelyeket meg fognak vitatni a kormányban.
Kárpátalja minden bizonnyal egész Ukrajna fejlődésének, a gazdasági és társadalmi növekedésnek az egyik motorja lesz - fogalmazott az elnök.
Zelenszkij: Ukrajna hálás, de hálát is érdemel
Zelenszkij elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna hálás a Nyugat támogatásáért – de azt szerinte Ukrajna is megérdemel némi köszönetet, amiért visszatartotta Oroszországot.
Az elnök az ukrán nagykövetek konferenciáján azt mondta: "Ukrajna tudja, hogyan kell hálásnak lenni, és hálás minden országnak, minden embernek, minden nemzetnek, amely segített nekünk. A közös biztonsághoz való hozzájárulásunk azonban köszönetet érdemel" – tette hozzá.
Legutóbb egy lengyel vezető tanácsadó javasolta, hogy Ukrajna jobban értékelje azt a támogatást, amelyet Lengyelország nyújtott az évek során, a múlt hónapban pedig az Egyesült Királyság leköszönő védelmi minisztere, Ben Wallace mondta azt, hogy „akár tetszik, akár nem, az emberek egy kis hálát szeretnének látni".
Magyarokkal is találkozott az ukrán elnök
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kárpátalján tett munkaútja során találkozott a magyar közösség képviselőivel és kárpátaljai katonákkal is.
"Hálás vagyok, hogy a kárpátaljai harcosok ilyen hősiesen és eredményesen harcolnak az orosz megszállók ellen hazánk és közös szabadságunk érdekében. Különböző harci brigádokban harcolnak. Mindannyian Ukrajna állampolgárai vagyunk: magyarok, ukránok és minden más nemzeti közösségünk. Mindannyian védjük hazánkat, mindannyian segítjük harcosainkat, hőseinket" – mondta.
Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott az ideiglenesen Kárpátalján tartózkodó belső menekültek iránti gondoskodó hozzáállásáért.
Lengyel aggodalmak
Lengyelország több mint 1000 katonát küldött már a Fehéroroszországgal közös határához a Wagner-csoport feltételezett fenyegetés miatt, és ígéretet tett arra, hogy még többet küld, miután szerdán két fehérorosz helikoptert észleltek a lengyel légtérben. Lettország és Litvánia is csatlakozott Lengyelországhoz, és azzal fenyegetőznek, hogy lezárják fehéroroszországi határaikat.
A Wagner-csoport több helyszínen is tart a fehérorosz erőkkel közös gyakorlatot. Ezek egyike a lengyel határtól csak néhány száz méterre található Breszt városa, így egyes elemzők szerint nem alaptalan a lengyel aggodalom, ugyanakkor John Kirby, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője azt közölte, hogy a Fehér Háznak nincs tudomása arról, hogy a Wagner bármilyen konkrét fenyegetést jelentene Lengyelországra vagy bármely NATO-országra nézve.
98 ezer háborús bűncselekményről beszél az ukrán ügyész
A háborús bűnökkel kapcsolatos ukrajnai szövetségi nyomozást vezető ügyész azt állítja, hogy csapata a háború kezdete óta 98 ??ezer bűncselekményt rögzített az orosz erők részéről.
Jurij Bjelusov az Interfax-Ukraine ukrán weboldalnak arról is beszámolt, hány ukrán civil halt meg az elmúlt nyolc hónapban. A halálos áldozatok számát 10 749-re tette, köztük 499 gyermeket – de figyelmeztetett, hogy ezek a számok csak a jéghegy csúcsát jelentik. „Amikor felszabadítjuk a területeinket, a számok sokszorosára, akár tízszeresére is növekedhetnek. Úgy gondolom, hogy csak Mariupolban több tízezer halott lesz" - figyelmeztetett.
Orosz katonákat mérgeztek meg Mariupolban
Egy helyi tisztségviselő szerint ukránbarát aktivisták orosz tiszteket mérgeztek meg a megszállt Mariupolban vasárnap, amikor az egyik orosz katonai bázison a haditengerészet napját ünnepelték.
Petro Andrjuscsenko, a város ukrán polgármesterének tanácsadója azt mondta, hogy 17 orosz katonát szállítottak kórházba súlyos állapotban, eddig ketten meghaltak.
Feltételezések szerint a mérgezéseket élelmiszerbe rejtett cián és növényvédő szerek okozták, az akció a mariupoli Ukrajna-párti ellenállási mozgalom úgynevezett Y-csoportjának munkája lehet.
Ezért támadták az oroszok a Romániához közeli kikötőt
Szakértők szerint azért támadták meg az oroszok az ukrán-román határon lévő Izmajil város kikötőjét, mert az Ukrajna legnagyobb kikötője a Duna-deltában. Az elmúlt kilenc napban 26 különálló kikötői létesítményt ért találat. Öt hajót vettek célba az oroszok iráni gyártmányú Shahed drónokkal, összesen 180 000 tonna gabona sérült vagy semmisült meg.
Az ukránok a Fekete-tengeri gabonamegállapodás megszűnése óta keresik a szállítási alternatívákat. Ezek egyike, hogy Izmajilban uszályokat raknak meg gabonával, majd továbbküldik a legközelebbi romániai kikötőbe, Konstancába, hogy onnét már román zászló alatt hajóztassák ki a Fekete-tengeren keresztül. Az oroszok ezt a szállítási útvonalat igyekeznek elzárni a támadásokkal.
Őszi békecsúcsban gondolkodik az ukrán elnök
Volodimir Zelenszkij azt mondta, reméli, hogy idén ősszel Ukrajnában „békecsúcsot" tarthatnak, és hogy a hétvégi szaúd-arábiai tárgyalások ugródeszkát jelentenek e cél felé. Az elnök ukrán diplomaták előtt azt mondta, hogy az augusztus 5-én és 6-án Dzsiddában tartandó találkozón csaknem 40 ország képviselteti magát.
Brazília: Sem Putyin, sem Zelenszkij nem áll készen a békére
A brazil elnök azt mondja, szerinte sem Vlagyimir Putyin, sem az ukrán elnök nem "készen áll a békére". Luiz Inacio Lula da Silva azt javasolta, hogy a béketárgyalások csak akkor valósuljanak meg, ha Oroszország és Ukrajna is hajlandó tárgyalni.
Lula az elmúlt hónapokban megpróbált semleges országokból álló csoportot építeni a béketárgyalások elindítására. Januári hivatalba lépése óta azonban sokan kritizálják az elnököt, amiért azt mondta, Ukrajna és Oroszország egyformán felelős a háborúért.
Oroszország korlátozza a hajóforgalmat a Kercsi-szorosban
Az orosz védelmi minisztérium - egyelőre indokolás nélkül - korlátozásokat vezetett be a Kercsi-szoroson áthaladó hajókra és repülőgépekre. A korlátozás mértékéről nincs információ.
A szoros a Krímet Oroszország többi részétől elválasztó keskeny vízsáv, amely összeköti az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel.
A tengerszoros az elmúlt hetekben különösen nagy viták színhelye volt, miután két héttel ezelőtt a Kercsi híd elleni támadásban két ember meghalt. Oroszország Ukrajnát tette felelőssé a támadásért, de Kijev tagadta, hogy köze lenne hozzá.
Eddig 50 000 ukrán vesztette el valamelyik végtagját a háború során
A The Wall Street Journal összesítése szerint 20-50 ezer ukránnak amputálták le egy vagy több végtagját az orosz invázió kezdete óta eltelt 18 hónap alatt. Összefüggésképpen az első világháború négy éve alatt 41 000 brit és 67 000 német katona valamelyik végtagját kellett amputálni. Az újság azt is érzékelteti, milyen drágák a protézisek – némelyik több mint 40 000 fontba (kb.: 18,2 millió forint) kerül.
Az ukrán hatóságok állítólag 18 000 fontot (több mint 8 millió forintot) fizetnek a sebesülteknek a költségek fedezésére – de sokan még így is nehezen tudják megfizetni a kezelést. A sérültek egy része külföldre került rehabilitációra.
Tapasztalt diplomata került a moszvai brit nagyköveti posztba
A brit kormány Nigel Caseyt nevezte ki az Egyesült Királyság új oroszországi nagykövetévé. Idén novemberben váltja Dame Deborah Bronnert, aki 2020 eleje óta szolgált Moszkvában.
Casey az Egyesült Királyság miniszterelnökének afganisztáni és pakisztáni különleges képviselőjeként dolgozott egészen az idei évig, korábban pedig Dél-Afrikában, Bosznia-Hercegovinában és Indiában töltött be diplomáciai tisztséget.
Kényszerből kell felvenniük az orosz állampolgárságot
Az oroszok által megszállt területeken élő ukránokat arra kényszerítik, hogy felvegyék az orosz állampolgárságot, különben kemény megtorlást kell kiállniuk, beleértve az esetleges kitoloncolást vagy őrizetbe vételt – derült ki egy, az Egyesült Államok által támogatott kutatásból. A Yale Egyetem kutatói elmondták, hogy Moszkva azon tervének részeként, hogy hatalmat szerezzen az ukránok felett, a Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régiók lakosait szisztematikusan megfosztották ukrán identitásuktól.
Fegyvert kaptak a határ menti orosz milíciák
Helyi tisztviselők szerint az Ukrajnával határos két orosz régióban – Belgorodban és Kurszkban – a helyi milícia-csoportokat fegyverekkel látták el, hogy megvédjék területüket az ukrán támadásoktól.
Újra harcosokat toboroz a Wagner-csoport
A Wagner-csoport folytatja az új zsoldosok toborzását – jelentette az Important Stories független orosz hírügynökség. Egy oknyomozó újságíró megtalálta azokat a Telegram csatornákat, ahol a Wagner önkéntesei arról számoltak be, hogy a katonai magáncég augusztusban folytatja a toborzást. Ez annak ellenére történt, hogy a csoport saját július 30-i állítása szerint "határozatlan időre" felfüggesztette az új tagok toborzását, mivel "kellően nagy személyzeti tartalékokkal" rendelkezik.
Az újságíró aktív érdeklődőnek adta ki magát. Egy novoszibirszki veterán azt mondta neki, hogy a Wagner-toborzás péntekenként történik, de a jelentkezőt csak akkor veszik fel a csoportba, ha rendelkezik útlevéllel, mivel "afrikai országokba toboroznak".
Balti országok lekapcsolódnak az orosz elektromos hálózatról
Litvánia, Lettország és Észtország villamosenergia-rendszereinek üzemeltetői megállapodást írtak alá az orosz villamosenergia-rendszerről való leválasztásról és az európai hálózathoz való szinkron csatlakozásról - közölte a litván energiaügyi minisztérium. A leválasztásra és a szinkron csatlakozásra 2025 februárjában kerül sor.
Cseh motort talált egy katona egy orosz drónban
Egy ukrán katona megosztott egy fotót egy orosz Lancet drónról, amelyet Bahmut közelében lőttek le, és úgy tűnik, hogy a motorján a "Made in the Czech Republic" felirat látható. A cseh Model Motors cég jelölését egy réteg ragasztószalag eltávolítása után találta meg.
Két hete az ukrán elnöki hivatal vezetője számolt be arról, hogy egy Mikolajiv felett lelőtt orosz drón nyugati országokból származó alkatrészekből készült. Közzétett egy képet az iráni gyártmányú Shahed drón motorjáról, amelyen jól látható a „Made in Ireland" felirat a karburátoron.
A szankciók ellenére az európai gyártású alkatrészek harmadik országokon, például Kirgizisztánon keresztül jutnak el az orosz gyárakba. A Washington Post szerint a kirgiz cégek drónok, repülőgépek és bombák alkatrészeinek Oroszországba irányuló kereskedelme óriási növekedést mutat.
Oroszország drónokat lőtt le Kaluga felett
Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy meghiúsított egy „repülőgépes terrortámadást" Kalugában.
Ezen az éjszakán hat drónt - amelyek megpróbáltak átkelni a Kaluga régión - légvédelmi rendszerek segítségéval lelőttünk
– írta Vjacseszlav Sapsa a régió kormányzója a Telegramon. "Áldozatok nem voltak" – tette hozzá.
Az állításokat független módon nem ellenőrizték.
Több ember megsérült a Herszont ért támadásban
Ukrajna állami műsorszolgáltatója szerint három civil és négy katasztrófavédelmi dolgozó megsérült a Herszon elleni orosz támadásban. A Suspilne Olekszandr Prokudin regionális kormányzóra hivatkozva számolt be az eseményekről.
Az orosz hadsereg egy templomot vett célba Herszon központjában – három ember, akik egy trolibuszon utaztak a katedrális mellett, megsérültek és kórházba kerültek – közölte az OVA Prokudin vezetője.
A templomban keletkezett tűz oltása során is történt egy támadás: a tüzet oltó négy mentő megsérült – közölte az Állami Szolgálat.
Újabb akadályba ütközött az ukrán offenzíva
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint a dél-ukrajnai csatatereken az újranövő aljnövényzet lesz az egyik tényező, amely lassítani fogja az ukrán előrehaladást a térségben.
A harci övezet túlnyomórészt szántóterületen van, amely immár 18 hónapja parlagon van hagyva.
Az elburjánzó aljnövényzet segít álcázni az orosz védelmi pozíciókat, és megnehezíti a az aknamezők tisztítását.
Ukrajna ellenséges drónokat semmisített meg
A Suspilne, Ukrajna állami műsorszolgáltatója az ország légierőire hivatkozva azt írta: „Éjszaka a légvédelmi erők lelőtték mind a 15 „Shahed" drónt, amelyeket Oroszország Ukrajna felett engedett el.
Oroszország Norvégiát is felvette a barátságtalan országok listájára
Oroszország azoknak az országoknak listájára tette Norvégiát, amelyek "barátságtalan" cselekményeket követtek el orosz diplomáciai képviseletekkel szemben.
Az adott országok számára korlátozzák az oroszországi külképviseleteiken alkalmazható helyi illetőségű dolgozók számát. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség közlése szerint Norvégia legfeljebb 27 oroszországi munkavállalót alkalmazhat.
Jelenleg ilyen korlátozás van érvényben az Egyesült Államok, Csehország, Görögország, Dánia, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia diplomáciai képviseleteivel szemben.
Anniken Huitfeld norvég külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: Norvégia nem adott okot arra, hogy barátságtalan magatartással vádolják Oroszországgal szemben, amellyel közös határa van.
Letartóztattak egy ukrán katonai vezetőt, aki pénz ellenében segítette a sorozás előli szökéseket
Letartóztattak egy ukrán katonai vezetőt, aki pénz ellenében segített elkerülni a katonai kényszersorozást - közölte csütörtökön az Ukrán Állami Nyomozóiroda (DBR).
A DBR Telegram csatornáján megjelent közlemény szerint a szárazföldi erők egyik főegység-vezetőjéről van szó, aki Kijev egyik katonai körzetét is irányította.
Azzal vádolják, hogy kidolgozott egy rendszert, amelynek segítségével illegálisan távozhattak Ukrajnából a sorozás korhatára alá eső férfiak.
A rendszer úgy működött, hogy az érintettek 10 ezer dollár (3,6 millió forint) ellenében hamisított igazolásokat kaptak arról, hogy alkalmatlanok a katonai szolgálatra, és átléphetik az országhatárt.
Orosz aknamezők nehezítik az ellentámadást
Olekszij Danilov, az ukrán biztonsági tanács titkára szerdán az ukrán nemzeti televíziónak azt nyilatkozta, hogy a hónapokig tartó megszállás alatt az orosz erőknek elegendő idejük volt a védekezés előkészítésére és kiterjedt aknamezők elhelyezésére – írja a Reuters.
Danilov megismételte Volodimir Zelenszkij elnök állításait, miszerint a vártnál lassabb előrehaladást nem lehet elsietni, mivel emberéletek forognak kockán.
Több mint 900 ukrán katona elestéről tett bejelentést az orosz katonai szóvivő
Több frontszakaszon visszavert ukrán támadásokról, Donyeck környékén végrehajtott orosz ellentámadásról és Kupjanszk irányában történt orosz előrenyomulásról számolt be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője, azt állítva, hogy a harcokban a frontvonalon több mint 900 ukrán katona esett el.
A moszkvai katonai tárca szóvivője, Igor Konasenkov altábornagy szerint a legtöbben, mintegy 380-an közülük a Donyeck környékén vívott harcokban haltak meg.
Az orosz tábornok az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy Buk légvédelmi rendszert, négy harckocsit, 12 páncélozott harcjárművet és három lengyel gyártmányú, Krab típusú önjáró löveget.
Ukrajna jelenleg csak a külföldi pénzügyi támogatás révén marad életben
Az ukrán állam jelenleg csak a külföldi partnerek által biztosított pénzügyi támogatásnak, kölcsönöknek és hiteleknek köszönhetően marad életben - jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a kijevi nagyköveti értekezleten csütörtökön az Ukrinform ukrán hírügynökség szerint.
Hozzátette: azz ukrán fegyveres erők támogatása és a háború megvívása évente 54 milliárd dollárjába kerül Kijevnek. Ez jóval több, mint az ukrán állami költségvetés 35 milliárd dolláros bevételi oldala békeidőben.
A politikus elmondta, Ukrajna idén 45,8 milliárd dollárnyi támogatást vár a nemzetközi partnerektől az állami költségvetés finanszírozására, és 14 milliárd dollárt a legsürgősebb újjáépítésekre.
Az EU kiterjesztette Fehéroroszország elleni szankcióit
Az Európai Unió Tanácsa Oroszország Ukrajna elleni háborújára és Fehéroroszágnak az agresszióban játszott szerepére reagálva csütörtökön újabb célzott korlátozó intézkedéseket fogadott el, hogy az Oroszországra vonatkozó szankciókat ne lehessen megkerülni Fehéroroszországon keresztül.
Ezenkívül többeket felvett szankciós jegyzékébe az ukrajnai háborúban játszott szerepük miatt.
Az uniós intézmény brüsszeli közleménye szerint az új intézkedések mindenekelőtt az Oroszországot és Fehéroroszországot célzó uniós szankciók szorosabb összehangolását jelenti.
Az intézkedések kiterjesztik a Fehéréroszországba irányuló uniós export tilalmát több olyan árura és technológiára, amelyek hozzájárulhatnak az ország katonai erősödéséhez és technológiai fejlődéséhez.
Az EU emellett további exporttilalmat vezette be a lőfegyverekre és lőszerekre, valamint a légi közlekedésben és az űriparban használható árukra és technológiákra vonatkozóan Fehéroroszországgal szemben.
Nemkívánatosnak nyilvánították a Wilfried Martens Központ tevékenységét Oroszországban
Nemkívánatosnak nyilvánította a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központjának oroszországi tevékenységét csütörtökön az orosz főügyészség.
Az elemzőközpontot, az Európai Néppárt - az Európai Parlament legnagyobb és legrégebbi pártja - hivatalos "agytrösztjét" Wilfried Martens volt belga miniszterelnök hozta létre 2007-ben.
Az orosz főügyészség közleménye szerint a központ 2014 óta tartott rendezvényei "kizárólag az Oroszországi Föderációról alkotott negatív kép kialakítására", valamint az Oroszországgal való katonai-politikai és információs konfrontáció szükségességének igazolására és a szankciós nyomás erősítésére összpontosít.
"A meghívott, orosz állampolgársággal rendelkező, külföldről szponzorálnak külföldi álszakértők az Oroszországi Föderációban végrehajtandó hatalomváltáshoz állítólag szükséges gazdasági és alkotmányos reformokról szóló téziseket népszerűsítik" - állította a hivatal.
origo.hu
Megrázó képeken a Verőcénél történt halálos hajóbaleset
origo.hu
Újabb megdöbbentő részletek derültek ki a verőcei halálos hajóbalesetről - videó
borsonline.hu
4 csillagjegy, akiknek idén nyáron örökre megváltozik az élete
hirtv.hu
Bayer Zsolt felhívása + videó
ripost.hu
Itt a vége? Még a képeket is törölte Sebestyén Balázs felesége
hirtv.hu
Dimitrij Medvegyev: Ha ez így megy tovább, a garantált biztonsági övezet valahol a lengyel határon lesz.
origo.hu
Lecsapott a vihar Magyarországra: apokalipszisszerű villámlások és óriási eső - videó
origo.hu
Óriási siker volt itthon is a német A klinika - így néznek ki a szereplők 35 évvel később
origo.hu
Óriási tüntetés Ukrajnában Zelenszkij őrült parancsa miatt
origo.hu
Óriási viharok lesznek Magyarországon - mutatjuk, mikor
origo.hu
