Kétszeres napkitörés: ez okozta a látványos sarki fény jelenségét

Sarki fény (aurora borealis) látható az északi égbolton a Balaton felett
Sarki fény (aurora borealis) látható az északi égbolton a Balaton felett a fonyódi magaspart felől fényképezve 2024. május 10-én este
Vágólapra másolva!
Két erős napkitörést is regisztrált az elmúlt napokban a NASA Napdinamikai Obszervatóriuma (NASA Solar Dynamics Observatory), amely folyamatosan figyeli a Napot: 2024. május 10-én 21:23-kor és 2024. május 11-én 7:44-kor rögzítette az eseményeket. Ez azt is jelenti, hogy a napkitöréseket követően nagy energiájú részecskefelhő érte el a Földet.
Vágólapra másolva!

A napkitöréseket folyamatosan vizsgálják

A napkitörések erőteljes energiakitörések, amelyek hatással lehetnek a rádiókommunikációra, az elektromos hálózatokra, a navigációs jelekre, és kockázatot jelenthetnek az űrhajókra és az űrhajósokra. Ezek a nagy energiájú jelenségek a Nap felszínén következnek be:

 a napkitörések során töltött részecskék nagy sebességgel távoznak a Nap felszínéről, és terjednek szét az űrben. 

Ez azt jelenti, hogy ismét nagy energiájú részecskefelhő indult a Naptól a Föld felé. A kitöréseket a NASA X5.8-as és X1.5-ös osztályba sorolta, ahol a napkitörések intenzitását egy ötfokozatú skála alapján osztályozzák, ahol a leggyengébbek az A kategóriába esnek, amit sorrendben a B, C, M és az X kategóriák követnek, amelyek egyre erősebb kitöréseket jelölnek. A most regisztrált X-osztály tehát a legintenzívebb kitöréseket jelöli, a betűjelzés mellé rendelt szám pedig részletesebb információt nyújt az erősségükről. 

A NASA Solar Dynamics Obszervatóriuma 2024. május 10-én és május 11-én készített felvételeket a két napkitörésről
A NASA Solar Dynamics Obszervatóriuma 2024. május 10-én és május 11-én készített felvételeket a két napkitörésről
Fotó: NASA/SDO

Ezek a napkitörések a Nap mágneses terének hirtelen átrendeződéséből adódnak, amikor a mágneses mezővonalak hirtelen összekapcsolódnak, és ez energiafelszabadulással jár.

 A folyamatot gyakran fényes látványosság kíséri, amely miatt a magasabb szélességeken színpompás sarki fény (más néven aurora borealis) alakulhat ki. Ez naptevékenység leglátványosabb, és legerősebb földi hatásokkal rendelkező megnyilvánulása, amit ezúttal hazánkban is megtapasztalhattunk.

 

A magasabb értékek erősebb geomágneses viharokat jeleznek

Magyarországon ritkán látjuk a sarki fényt, de ha az úgynevezett KP-index eléri az 5-6-os szintet, akkor a látványos jelenség hosszú expozíciós idejű fényképezőgépekkel már megörökíthető. 

Amennyiben ez az érték magasabbra emelkedik – ahogy most is történt –, úgy ez a természeti jelenség akár szabad szemmel is láthatóvá válik.

Ez a bizonyos KP-index egy globális mérőszám, amely a Föld geomágneses aktivitását jelzi, vagyis a Föld mágneses terének zavartságát fejezi ki. Jól mutatja a geomágneses viharok és a sarki fény aktivitását. 

Sarki fény (aurora borealis) látható az északi égbolton a Balaton felett
Sarki fény (aurora borealis) látható az északi égbolton a Balaton felett a fonyódi magaspart felől fényképezve 2024. május 10-én este
Fotó: MTI/Varga György

Az index 0-tól 9-ig terjedő skálán mozog, ahol a magasabb értékek erősebb geomágneses viharokat jeleznek. 

Annak megértéséhez, hogy az ilyen „űridőjárás” milyen hatással lehet a Földre, érdemes meglátogatni a NOAA Űridőjárás-előrejelzési Központ (NOAA Space Weather Prediction Center) weboldalát, amely az amerikai kormányzat hivatalos forrása az előrejelzésekhez, megfigyelésekhez, figyelmeztetésekhez és riasztásokhoz. 

A KP-index segítségével előrejelezhető, hogy egy adott földrajzi területen milyen valószínűséggel lesz látható a sarki fény, illetve mennyire lesznek intenzívek a geomágneses zavarok, amelyek befolyásolhatják például a műholdas kommunikációt és a navigációs rendszereket, de akár az Internet működését is.

A NASA folyamatosan figyeli a Napot és környezetünket az űrben egy űreszközökkel felszerelt flottával, amelyek mindent tanulmányoznak a Nap tevékenységétől kezdve a nap légkörén át, egészen a Földet körülvevő űrben található részecskékig és mágneses mezőkig.