Vágólapra másolva!
Szentpétervárom szombaton kezdődik és bő egy hétig tart az asztaliteniszezők Európa-bajnoksága, amelyre női csapatunk címvédőként utazik. Ám a hatszoros Európa-bajnok Tóth Krisztina szerint a peches sorsolás, az újabb kínai játékosok felbukkanása miatt most a csoportból is nagyon nehéz lesz továbbjutni.

- Nem tervezte, hogy hazajön Németországból, és pénteken a válogatottal Budapestről utazik Szentpétervárra? - kérdeztük a kontinens egyik legerősebb csapatában, a Kroppachban légióskodó Tóth Krisztinát.
- Csak az utolsó három napra tudtam volna hazamenni, és ennek nem láttam értelmét. Azért sem, mert azután, hogy október 12-én, vasárnap véget ér az Eb, a következő pénteken Bajnokok Ligája meccset játszunk. S az előtte levő napon már Kroppachban kell lennem. Így mindenképpen jobban járok azzal, ha most csak a München-Szentpétervár-München utat teszem meg.

- Hogy állnak a BL-ben?
- Eddig egy meccset nyertünk, egyet vesztettünk a csoportban, vagyis ötven százalékos a mérlegünk, de szerintem továbbjutunk.

- Mennyire van "Eb-lázban"?
- Bevallom, az elmúlt hetekben inkább az foglalkoztatott, hogy mivel fogok játszani, és ezzel mindenki más így van. Hoztak egy szabályt, miszerint az olimpia után kizárólag víz alapú ragasztóval lehet ütőborítást ragasztani, ami olyan, mint a papírboltban kapható papírragasztó. Igaz, hogy ebben már nincsen semmiféle egészségre káros anyag, viszont most mindenki a kísérletezés fázisában van. A sportszergyártó cégek is teljesen új szoftokkal voltak kénytelenek előállni, és egyelőre ezeket próbálgatjuk. Mondhatom, a játékosok között elég nagy a pánik, hogy mi lesz majd az Eb-n, és ebből kifolyólag biztosan látunk majd meglepetéseket. Tudni kell egyébként, hogy a támadó jellegű játékosok, akik sokat pörgetnek, jóval nehezebben találnak megfelelő borítást maguknak, mint a védők.

- Önnek milyenek a személyes tapasztalatai?
- Az elején rettenetesen szenvedtem, próbálgattam mindent össze-vissza, és végül sikerült találnom egy olyan szoftot, ami passzol a játékstílusomhoz. Ám még mindenképpen időre lenne szükségem, hogy hozzászokjak. Jelen pillanatban van három ütőm, mert azzal is számolnom kell, hogy ha felragasztom a borítást, akkor az engedélyezettnél esetleg vastagabb lesz, és nem játszhatok vele...

- Kanyarodjuk vissza az Eb-hez! A helyszínhez, Szentpétervárhoz kellemes emlékei fűződnek.
- Így igaz, 2005-ben két aranyérmet szereztem az itt rendezett Pro Tour-versenyen, megnyertem az egyénit, Póta Ginával pedig párosban is elsők lettünk. Most sajnos ez így aligha ismétlődik meg, nagyon nehéz Eb előtt állunk.

- A magyar női csapat mindenesetre címvédőként indulhat.
- Ez igaz, de ne felejtsük el, hogy tavaly is hatalmas bravúr kellett ahhoz, hogy megnyerjük az Eb-t, most pedig még nagyobbra lenne szükségünk. Az európai szövetség egyelőre még nem vette át a világszövetség határozatát, amivel gátat szab a kínai játékosok honosításának, és most még több kínai lesz a mezőnyben, mint tavaly volt... Az egyik legjobb ráadásul abban a spanyol csapatban, amelyikkel egy csoportban vagyunk. Szerintem most az is nagy dolog lenne, ha a csoportból továbbjutnánk.

- Ennél azért optimistább nyilatkozatra számítottunk!
- A spanyolok mellett a fehéroroszok is nagyon erősek, ott vannak a franciák is, és csak két együttes juthat tovább. S bizony előfordulhat, hogy nekünk nem sikerül. Remélem, hogy nem így lesz, de ezzel az eshetőséggel is számolnunk kell. Egész nyáron az olimpiára készültünk, ezután nem könnyű most az Eb-n újra csúcsformát hozni.

- Mit vár az egyénitől és a párostól?
- Az egyéni nagyon bizonytalan, párosban jó lenne egy érmet megcsípni, de ehhez is kedvező sorsolást kellene kifogni. Mert hiába reménykedik az ember, megeshet, hogy összefut mondjuk a román Dodean, Szamara kettőssel, és az "lecsapja".

- Ahhoz mit szól, hogy az Eb-történelemben most először nem rendeznek vegyes párost?
- Ez jó is, meg rossz is. Rossz, mert egy éremeséllyel mégiscsak kevesebb van. A másik oldalról nézve viszont így legalább nem fordulhat elő, hogy ugyanazon a napon már reggel kilenc órakor és még este tízkor is játszanunk kell...