Eltűnt folyót fedeztek fel Egyiptomban

Panoramic view of the Great Pyramid of Giza complex, the oldest of the Seven Wonders of the World, UNESCO World Heritage Site, Giza, Cairo, Egypt, North Africa
Gíza.
Fotó: AFP
Vágólapra másolva!
A tudósok felfedezték a Nílus egy rég eltemetett ágát, amely egykor több mint harminc piramis mellett folyt Egyiptomban, és ezzel megoldódott a rejtély, hogy miként szállították az ókori egyiptomiak a hatalmas kőtömböket, amelyekből a piramisok is épültek.
Vágólapra másolva!

A 64 kilométer hosszú folyóág, amely más csodák mellett az ikonikus gízai piramiskomplexum mellett futott, évezredekig a sivatag és a mezőgazdasági területek alatt rejtőzött - derül ki a csütörtökön közzétett tanulmányból.

A mellékág létezése magyarázatot ad arra, hogy a 31 piramis miért épült láncolatban a Nílus völgyének ma már barátságtalan sivatagi sávja mentén.

Az ókori Egyiptom fővárosa, Memphisz közelében lévő sávban található a gízai Nagy Piramis - az ókori világ hét csodájának egyetlen fennmaradt építménye -, valamint a Khafre-, a Kheopsz- és a Mykerinosz-piramis.

A régészek régóta úgy vélték, hogy az ókori egyiptomiak egy közeli vízi utat használhattak a piramisok építéséhez használt óriási anyagok mozgatására.

Egy nemzetközi kutatócsoport radaros műhold felvételek segítségével térképezte fel a folyóágat, amelyet Ahramatnak - arabul "piramisoknak" - neveztek el.

A radarral sikerült megoldani, hogy áthatoljanak a homokfelszínen, és képeket készítsenek rejtett jellemzőkről, beleértve az eltemetett folyókat és ősi építményeket.

A Communications Earth & Environment című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a terepvizsgálatok és a helyszínről származó üledék vizsgálata megerősítette a folyó jelenlétét. A tudósok szerint az egykor hatalmas folyót egyre inkább homok töltötte fel, ami a 4200 évvel ezelőtti nagy szárazság idején kezdődött.

A gízai piramisok egy fennsíkon álltak, nagyjából egy kilométerre a folyó partjától.

Pyramids Half Marathon in Egypt
Egyiptom.
Fotó: AFP / 2023 Anadolu

Sok piramisnak volt egy emelt sétaútja  is, amely a folyó mentén futott, mielőtt a völgytemplomoknál véget ért. Ezek kikötőként szolgáltak.

Ez arra utal, hogy a folyó kulcsszerepet játszott a piramisok építéséhez szükséges hatalmas építőanyagok és munkások szállításában

- tette hozzá a kutató.

Az, hogy az ókori egyiptomiaknak pontosan hogyan sikerült ilyen hatalmas és hosszú ideig tartó építményeket létrehozniuk, a történelem egyik nagy rejtélye. Ezeket a nehéz anyagokat, amelyek többsége délről származott, sokkal könnyebb lett volna leúsztatni a folyón, mint a szárazföldön szállítani. A folyó felfedezése azt is megmagyarázza, hogy a piramisokat miért építették különböző helyeken.

A víz folyása és mennyisége az idők során változott, így a negyedik dinasztia királyainak másképp kellett választaniuk, mint a 12. dinasztia királyainak

- mondta a kutató.

A tanulmány az ikonikus piramisokra összpontosító közelmúltbeli kutatási projektek nyomán született. Az év elején a régészek egy hatalmas projektet indítottak el, hogy Gíza három híres piramisa közül a legkisebbet úgy állítsák helyre, ahogyan szerintük kinézett, amikor több mint 4000 évvel ezelőtt építették. 

Egy egyiptomi-japán régészeti misszió jelentette be a projektet, amelynek keretében több száz gránittömböt helyeznek vissza a helyére, amelyek egykor Menkaure király piramisának külső burkolatát alkották.

Néhány régész azonban, köztük az egyiptomi régiségügyi minisztérium egykori vezetője, nem ért egyet a projekttel, és aggodalmának adott hangot, amikor az ásatások megkezdődtek. Dr. Mohamed Abd El-Maqsoud elmondta, hogy mielőtt a gránittömböket elmozdítják, először alaposan meg kellene vizsgálni, hogy meggyőződjenek arról, hogy azok egyáltalán részei voltak-e az építménynek - írta a CBS.

Idei felfedezések

Ókori egyiptomi múmia maszkokat, sírokat és a "csend istene" szobrot fedezték fel Saqqaraban januárban.

Miközben Egyiptom délkeleti részén az ókori Berenike vörös-tengeri kikötőjét tárta fel, egy nemzetközi csapat januárban felfedezett egy római kori (körülbelül Kr.e 31-Kr.u. 330) Buddha szobrot. Számos más lelettel együtt a szobor azt mutatja, hogy akkoriban Egyiptom és India között messzire nyúló kereskedelmi kapcsolatok voltak.