Szintén abszurd végkifejlettel "büszkélkedhet" ez a verseny, hiszen a 2. és a 3. helyezett egy tucat másik pilótához hasonlóan úgy "ért célba", hogy összetörte az autóját. Ez ugyanúgy történhetett meg, mint Mansell 1991-es ausztráliai dobogója, vagyis az idő előtti leintésnek köszönhetően egy korábbi állást rögzítettek végeredményként.
Az időjárás egész nap hektikus, a pálya hol száraz, hol vizes volt.
Mellesleg ez volt az első futam, amit nem zászlólengetéssel, hanem lámpával rajtoltattak el.
Amikor az 56. körben ismét esni kezdett, Emerson Fittipaldi az élről a bokszutca felé vette az irányt esőgumikért, pont jókor. Ugyanezekben a pillanatokban ugyanis a többiek egymás után vesztették el a kontrollt és a szálltak el a vizesedő pályán, két kanyarban összesen 13 autó csúszott ki és gabalyodott a bukóterekben egymásba.
Ez a mentést roppant veszélyessé tette, egy sportbíró meg is sérült a fejetlenségben, szerencse, hogy nagyobb baj nem történt. A piros zászló pillanatáig csupán heten maradtak talpon, de végeredményként az 56. kör végi állás került be a történelemkönyvbe, így Fittipaldi mögött Carlos Pace és Jody Scheckter hiába csúszott ki, egy kör hátránnyal 2. és 3. lett. Az adminisztráció szerint valójában csak hat autó körözött a leintés pillanatában.
