1995 Kanadai Nagydíj
(és 1959 Német Nagydíj, újra)
Ha már szóba kerültek az ideiglenes lassítók. Miközben az előzések gyarapításának kísérlete örökzöld slágertéma, egyszer megtörtént, hogy a címben jelzett Előzni tilos! táblát virtuálisan kitették az egyik pályán, és itt nem sárga zászlókra vagy a biztonsági autóra gondolunk. Nonszensz? Az, bár az előzmények ismeretében jobban érthető.
Az 1995-ös Kanadai Nagydíjat alig egy évvel Senna halála után rendezték – ebben az időszakban
a szabályváltozásokon túl abnormális megoldásokat is bevetettek a tempó mérséklésére.
Kétségtelenül a Barcelonában az egyszerűen az aszfaltcsíkra pakolt gumibála számított a legextrémebbnek, de ekkor "szégyentelenítették meg" az Eau Rouge-t is az aljára épített lassítóval.
A montreali pálya hátsó egyenesének elején szintén így törték meg a lendületet két éven keresztül, és 1995-ben az FIA elrendelte az előzések tilalmát az ideiglenes sikánban, az első és utolsó kihelyezett bója vonala között. A felhívásban egyértelműnek tűnik, de Damon Hill és Michael Schumacher állítólag sokáig nem tudta, hogy a tiltás az egész versenyre vonatkozik-e, vagy csak az első körre. A cikkben már említett 1959-es Német Nagydíjon Behra halála után egyébként szintén korlátozni akarták az előzéseket a döntött kanyarban, ha esne az eső. Erre egy sárga lámpa figyelmeztetett volna szükség esetén, és a döntött íven egy bizonyos magasság fölé sem lehetett volna menni.
