A hatalmas balesetek mellett bedobált üvegek és egy kutya tette tönkre a Mexikói Nagydíjat

Az Amerikai és a Kanadai Nagydíjra reagálva Mexikó sem szeretett volna lemaradni a Forma–1-ről, és ahogy számos helyszínen, úgy itt is emlékezetesre sikerült a debütáló verseny – pedig 1962-ben még nem is tartozott a világbajnoki pontversenybe. A hétvége legelső napján nemzeti gyászba borult az ország, miután az edzésen a 20 esztendős Ricardo Rodríguez a kör utolsó hajtűkanyarjában kisodródott és a korlátoknak ütközve szörnyethalt. A tragédia ellenére megrendezték a versenyt, amit Jim Clark annak ellenére nyert meg, hogy a tizedik körben kizárták szabálytalan rajtolás miatt. Clark ugyanis ezután egy bokszkiállás közben beült csapattársa, Trevor Taylor Lotusába, majd a futam hátralévő részében hibátlanul vezetve az első helyen ért célba. A skótnak 1963-ban, első világbajnoki győzelmét hozó évében már egyedül sikerült győznie a mexikóvárosi futamon.

A következő hét esztendőben a szezonzárót rendezték meg Mexikóban, és kétszer is három pilóta volt még esélyes a vb-címre. 1964-ben John Surtees jött ki győztesen a három brit csatájából, miután az addigi listavezető Graham Hill Surtees csapattársával, Lorenzo Bandinivel ütközött, a futamon éllovas Clarkot pedig az utolsó előtti körben műszaki hiba sújtotta. Surtees az egyéni siker mellett a konstruktőri vb-címnek is örülhetett, ugyanis a Ferrari a kettős dobogójával azt is megszerezte.

1968 hozta a másik kiélezett mexikói szezonzárót: a futamot megnyerő Hillt ekkor kárpótolta a sors, ugyanis a trióból ebben az évben ő jött ki győztesen, miután az ő riválisait – Jackie Stewartot és Denny Hulme-ot – érte a balszerencse. Hulme McLarenjének eltört a felfüggesztése, ami balesethez és lángoló autóhoz vezetett, míg Stewart Matráját az élen érte motorhiba.

1970-ben ilyen izgalmakat már nem lehetett várni, ugyanis Jochen Rindt poszthumusz világbajnoki címe a szezonzáró előtt eldőlt, mégis felháborító jelenetek tarkították a versenyt. Elsősorban Pedro Rodriguez miatt váratlanul sok, 200 ezer szurkoló akarta a helyszínről végignézni a futamot, a lassú beengedési folyamat miatt pedig egy órát csúszott a kezdés. Végül a túlzsúfolt lelátók előtt mégis elkezdődött a verseny, amit utólag megbántak a szervezők. Előbb egy kutya szaladt be a pályára, ami úgy ütközött Stewarttal, hogy a brit autójának felfüggesztését eltörte, majd a nézők közül többen üvegeket dobáltak be a pályára életveszélyes perceket okozva. Hiába garantálták a jobb közönséget, ez a verseny megpecsételte a helyi nagydíj sorsát, ami amiatt is kikerült az 1971-es naptárból, mert Rodríguez egy norisringi futamon életét vesztette, így a mexikóiak hazai versenyző nélkül maradtak.

A Rodríguez testvérpár tragikus sorsa miatt a helyi Magdalena Mixhuca közparkról átnevezték Autódromo Hermanos Rodríguezre a pályát, ahol a következő években többször is tervezték a visszatérést. Végül eleinte csak kisebb sorozatokat tudtak a biztonságosabbá átépített – de még mindig hepehupás – aszfaltcsíkra vinni a nyolcvanas évek elején, a Forma–1 visszatérésére 1986-ig várni kellett. A pálya állapotát már ebben az évben jelezte, hogy a teljes mezőny gumiproblémákkal küzdött: a vb-éllovasok szenvedését az első sikerét szerző Gerhard Berger használta ki.

1987-ben a rajt után Nakadzsima Szatoru száguldott bele hátulról Derek Warwickbe, a brit mégis tudta folytatni a futamot. Ám féltávhoz közeledve az ekkor szerzett sérülések hatására hatalmas balesetet szenvedett és félbeszakították a versenyt. Az újraindítás után Nelson Piquet ért elsőként célba, ám mivel kisebb különbséggel nyert, mint csapattársa, Nigel Mansell az első szakaszban, ezért Mansell nyerte meg a Mexikói Nagydíjat. Piquet-ről ráadásul eleinte azt híresztelték, hogy az Alain Prost elleni ütközése miatt kizárták, ám a brazil végül megőrizhette a második helyét.

1988-ban októberről átkerült májusra a mexikóvárosi hétvége, a következő két év pedig Prost és Ayrton Senna mclarenes párharcát hozta – előbb a francia, majd a brazil sikerével. A kilencvenes évek elején is kettejükről szóltak a Mexikói Nagydíjak. 1990-ben a 13. helyről rajtolva az abban a szezonban már Ferrarival versenyző francia tudott nyerni, köszönhetően Senna hajrábeli defektjének is, a brazilnak ugyanis így az élről fel kellett adnia a futamot. Prost mögött végül csapattársa, Mansell végzett, aki a legutolsó kanyarban előzte meg Bergert a második helyért.

Senna számára a következő évek is szörnyen alakultak Mexikóvárosban: előbb az időmérőn szenvedett súlyos balesetet, majd 1992-ben műszaki hiba miatt kellett kiállnia. Az 1991-es ütközését a brazil a pálya állapotának tulajdonította, az amúgy is csődközelben lévő szervezőknek pedig fel kellett újítania azt a következő évre. Hiába tették ezt meg, a göröngyök továbbra is jelen voltak az egyébként népszerű pályán, emellett pedig a metropolisz hatalmas légszennyezettsége is arra késztette az F1 vezetőségét, hogy eltöröljék a Mexikói Nagydíjat.

A 21. század elején ismét az volt a kérdés, hogy mikor tér vissza a sportág Közép-Amerikába. Előbb azonban az amerikai együléses autóverseny-sorozat, a Champ Car indult újra ezen a helyszínen, majd 2005-ben Cancún városában akartak pályát építeni. Végül ezt a projektet eltörölték, ahogy a 2009-es és a 2014-es szezonban is meghiúsult az eredetileg betervezett Mexikói Nagydíj. 2015-ben azonban már nem volt akadály, a megfelelően felújított pályán a Mercedes-fölényből Nico Rosberg jött ki győztesen.

A 2016-os verseny is kettős Mercedes-sikerrel zárult, ám ekkor Lewis Hamilton győzött. A harmadik helyért sokkal drámaibb csata zajlott a két Red Bull és Sebastian Vettel között. Három körrel a vége előtt Max Verstappen vágott le egy kanyart, majd ahelyett, hogy átengedte volna a pozícióját Vettelnek, feltartotta őt, hogy csapattársa, Daniel Ricciardo felzárkózhasson rá. Az ausztrálnak ez sikerült, az előzés azonban nem, miután a Ferrari német pilótája szabálytalanul megakadályozta ebben. Végül Verstappen öt-, Vettel tízmásodperces büntetést kapott utólag, így az ötödikként célba érő Ricciardo szerezte meg a harmadik helyet – noha a dobogóra még Vettel állhatott fel.

2017-ben is Verstappen és Vettel voltak a futam főszereplői, ám ezúttal más előjelekkel. Az élről rajtoló német rosszul rajtolt, így forgalomba keveredett, ahol Verstappennel és Hamiltonnal is összeért. A legjobban a holland jött ki az incidensből és végig vezetve megnyerte a versenyt, ám a két riválisa közül Hamilton defektet szenvedett, Vettelnek pedig az orrkúpja sérült meg. A német a negyedik helyig visszazárkózott, ám ez sem volt elég ahhoz, hogy meggátolja Hamilton világbajnoki címének bebiztosítását. Hasonlóan alakult az egy évvel későbbi nagydíj: a pole-ból rosszul induló pilótát (Ricciardót) a rajtnál megelőzve Verstappen nyert, Hamilton pedig ugyan lemaradt a dobogóról, ám így is megszerezte az újabb vb-győzelmét.

2019 közepén a város polgármestere azt nyilatkozta, hogy nem lesz több futam az országban, mert vasútépítésre kell fordítani az önkormányzat pénzét. Ennek ellenére pár hónappal később mégis szerepelt a 2020-as naptárban – igaz, Mexikóvárosi Nagydíj néven –, és a 2019-es versenyt is megrendezték. Hamilton ekkor gyorsabbnak bizonyult a Red Bulloknál és a Ferrariknál is, és annak ellenére nyerte meg a versenyt, hogy a rajt után összeért az időmérőt megnyerő Verstappennel, ami mindkettejüknek sok pozícióba került.

A koronavírus-járvány miatt Amerika-szerte érvényes utazási korlátozások végül meghiúsították a 2020-as versenyt, tavaly azonban ismét visszatért a mezőny – az elmúlt évek egyik legkaotikusabb rajtjával. Verstappen ezúttal is az élre került az első kanyarhoz érve, majd a pole-ból induló Valtteri Bottast Ricciardo pördítette meg, amivel minden mögötte haladó dolgát megnehezítette, az Esteban Ocont közrefogó két pilóta – Cunoda Juki és Mick Schumacher – pedig az ütközés után ki is esett. A futamot végül Verstappen nyerte Hamilton és az első mexikóiként hazai dobogóra álló Sergio Pérez előtt, akit kirobbanó örömmel fogadott a lelkes szurkolótábora.

Az idei Mexikóvárosi Nagydíjra már mindkét világbajnoki cím eldőlt, ám a kétezer méternél is nagyobb tengerszint feletti magasságon a légköri körülmények mindig eltérőek más pályákhoz képest, így az erőviszonyok is felborulhatnak az eddig tapasztaltakhoz képest. A fél évszázaddal korábbihoz képest visszafogott, ám legalább olyan lelkes közönség mindent megtesz majd Pérez sikeréért, az előrejelzések szerint pedig az időjárás is befolyásolhatja a – történelem alapján is – rendkívül eseménydúsnak ígérkező futamot.