Társoldalunk:
Hírlevél

Az eső és a káosz sem mentheti meg a Forma-1-es monacói versenyt

2022.06.16. 05:59

A szakadó eső és a késletetett rajt miatti káosz jellemezte a legutóbbi Forma-1-es monacói nagydíjat. A világbajnoki sorozat leglassabb pályája felett rég eljárt az idő, s most komoly veszélyben is lehet a monacói rendezés. Miért kellett egy órával a rajtot elhalasztani? Miért veszélyes, ha egy verseny közben akárcsak egy pillanatra is megjelenik a félelem? A Sportrádióban erről beszélgettünk Faluvégi Péterrel, a Magyar Nagydíjak versenyigazgatójával, valamint Várhegyi Ferenc televíziós kommentátorral és Simon István szakújságíróval.

A sokáig emlékezetes monacói nagydíjon néhány perccel a rajt előtt szakadt le az ég, s kezdett esni az eső. Először úgy tűnt, hogy elrajtolhat a mezőny, de végül a rajtra – amely nem a szokásos álló helyzetből történt, hanem a biztonsági autó mögül, úgynevezett repülőrajtot vett a mezőny – egy órát kellett várni.

Faluvégi Péter, a magyar versenyek versenyigazgatója és Várhegyi Ferenc, az Eurosport kommentátora szerint szó sem volt arról, hogy a versenyirányítás félt volna, s ezért nem engedték elindulni a versenyt.

Simon István szakújságíró ellenben úgy vélekedett, hogy a félelem is közrejátszott ebben a döntésben. „Azon a pályán általában nem érnek el nagy sebességet a pilóták, de van egy szakasz, ahol igen. Ez pedig az alagútból kijövet történik meg, ahol az autók sebessége megközelíti a 300 km/órát.

Zuhogó eső áztatja a monte-carlói utcai pályát a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Monacói Nagydíjának futama előtt 2022. május 29-énForrás: MTI/EPA/Christian Bruna

Az alagútban mennek szárazabb pályán, majd kirontanak a szárazabb pályáról a nedvesre, ahol hamarosan jön egy olyan szakasz, ahol nagyot kell fékezni. Itt óriási balesetek lehetnek, ha valaki hibázik. Éppen ezért is gondolkodhattak azon a szervezők, hogy mit csináljanak. De ez a bizonytalanság rosszat tesz ennek a sportágnak"

„A monacói helyzet csak részben volt rendkívüli" – fejtette ki Faluvégi Péter. „Azt tudomásul kell venni, hogy az elmúlt években teljesen megváltozott az időjárás. Olyan helyzetek állhatnak elő, amivel eddig nem szembesültünk. Egyik pillanatról a másikra megjelennek hatalmas felhők és leszakad az ég. Ezeket korábban azért nagy pontossággal előre lehetett jelezni, ma nem mindig van így.

Faluvégi Péter, a Forma-1-es Magyar Nagydíjak versenyigazgatójaForrás: BLIKK/Tumbász Hédi

A jövőben is előre nem látható durva időjárás-változások következhetnek be, s ezek befolyásolják majd a versenyeket. Ugyanakkor, ha egy adott hétvégén van legalább egy esős-vizes edzés, akkor könnyebben tudnak a csapatok dönteni. Monacóban csak a versenyre és csak a verseny rajtjára érkezett meg az eső, s ez állította nagy nehézség elé a mezőnyt.

Kérdés, ha ez a szituáció nem a szűk, városi pályával rendelkező Monacóban történik meg, akkor is ugyanez a döntés születik-e meg? Várhegyi Ferenc szerint sok függ attól, hogy az adott pályáknak milyen a vízlevezető-képessége. „Olyan pályák is vannak, ahol egy ekkora eső nem okozott volna gondot. Monaco nem ilyen.

Belgiumban simán elindulhatnak nagy esőben is a Forma-1-es autók. A kép a 2017-es Belga GP-n készültForrás: DPPI via AFP/Florent Gooden

Itt annyira kevés a hely, szűk a pálya, hogy nem lehetett kockáztatni. Belgiumban is akkor avatkoznak közbe, amikor a pályán aquaplaning alakul ki. Az már egy vészhelyzet, de egy olyan eső esetén, amit Monacóban láttunk, simán elindul a Belga Nagydíj."

„Sokan nem értették, hogy Monacóban miért kellett ennyire megijedni attól, hogy elkezdett esni az eső" – tette hozzá Simon István. „Az volt a gond, hogy az elektronikus berendezések beáztak. A verseny szervezői nem tudták garantálni a köridők hiteles mérését, ezért nem lehetett időben rajtolni."

„A verseny igazgatójának döntéseit senki sem kérdőjelezi meg, de nincs leírva, hogy mennyi eső esetén mit kell tenni. Én a magyar versenyek helyi igazgatója vagyok, de a FIA is küld egy utazó versenyigazgatót. Ő felülbírálhat engem és a végső szó az övé."

A monacói Forma-1-es versenyek jövőjének ez a mostani esős futam nem tett jót, még akkor sem, ha sokan ezt most így gondolják" – mondta Várhegyi Ferenc. „Monaco a pompa, a csillogás, a tökély szinonimája, ott nem lehet hibázni, ott menni kell.

A technikai berendezések is tönkrementek az esőben a 2022-es monacói GP-nForrás: AFP/Christian Bruna

Én az eső miatt nem tartottam volna vissza a mezőnyt, az más kérdés, hogy a műszaki problémák és a beázás miatt ezt valóban nem lehetett megtenni. Azt mindenki tudja, hogy ez a verseny lassú és unalmas. Nem üti meg a mai néző ingerküszöbét."

1970-től, azaz 52 év alatt alig volt arra példa, hogy Monacóban komoly előzést lehetett látni, olyat, ami a versenyt befolyásolja. Csak olyan előzést lehet találni, amikor a versenyben vezető valamit elrontott. 1970-ben az ausztrál Jack Brabham szinte végig vezetett, majd az utolsó körben óriásit hibázott, egy túl késői fékezés miatt a szalmabáláknak ütközött, így a mögötte haladó osztrák Jochen Rindt ölébe hullott a győzelem. De ez is egy olyan előzés volt, amikor az élen autózó rontott el valamit.

George Russell, a Mercedes brit versenyzője a zuhogó esőben a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Monacói Nagydíjának futamán a monte-carlói utcai pályán 2022. május 29-énForrás: MTI/EPA/Christian Bruna

Olyan előzést viszont ezen a pályán nem lehetett látni, amikor igazi versenyhelyzetben az elsőt megelőzte a második. 1984-ben a brazil Ayrton Senna óriásit ment a Toleman-Hart kocsijával. Úgy tűnt, hogy az utolsó körben megelőzi a versenyben vezető francia Prostot. Akkor is hatalmas eső zúdult a pályára és a versenyigazgató a 33. körben leintette a futamot. Ez volt az a kör, amikor Senna előzött, de hiába, mert a verseny végeredményét nem a 33. kör állása, hanem a 31. kör után állapították meg, s ekkor még Prost vezetett. Ez egy ilyen pálya, itt szinte soha nem látunk olyan előzéseket, amelyeket más pályákon igen" – mondta Simon István.

„Tévés szempontból is nagyon ártalmas volt, ami most Monacóban történt, de azt tudomásul kell venni, hogy a tévék nem diktálhatnak a verseny igazgatójának. A Forma-1-ben legalábbis nem. Egy 24 órás motorverseny esetén a tévék kérhetik, hogy ekkor vagy akkor legyen a rajt, ebbe általában bele is mennek. A Forma-1-ben nem így működnek a dolgok" – mondta el Várhegyi Ferenc. Faluvégi Péter erre azt felelte, hogy a média legfeljebb kérhet, de semmit sem dönthet el. A nézettség mindenek felett áll, de amikor elindul a verseny, ott más nincs semmi szavuk. Akkor már csak a versenyigazgató dönthet. Ez már biztonsági kérdés, s ott nincs vita. Ott a helyi és a FIA utazó versenyigazgatója dönthet, senki más. A rajt után a sportirányítás dolgozhat, ránk senki nem helyezhet nyomást."

Nagyon sok embert izgat, hogy mi lesz a jövőben a monacói versenyek sorsa. A pálya szerződése idén lejár, s egyelőre nincs ember, aki meg tudja mondani, mi következik most.

Ténykérdés, hogy a nagyon szűk monacói pálya felett eljárt az idő. Ezt a pályát minden évben újra és újra fel kell építeni, mert egy város adja meg a kereteit, ráadásul a nagyon szűk lehetőségek miatt szinte semmi hely nincs, hiszen a tenger és a hegyek szorításában van Monte Carlo. Ugyanakkor a szaúdi pálya is bizonyítja, hogy ott is keskeny pályát építettek, pedig nekik aztán lett volna helyük, amennyit csak akarnak. Ezért is reménykedhet Monaco, hogy a jövőben lesz ott verseny" – mondta el Faluvégi Péter.

„Egy Forma-1-es monacói verseny esetén tudjuk, hogy vagy az első, vagy a második helyről induló pilóta nyerheti meg a viadalt – az esetek 90 százalékában ez így van" – mondta Várhegyi Ferenc. „Ezért a monacói Forma-1-es versenyeknek nincs nagy izgalmi faktora. 1996-ban mondjuk Olivier Panis úgy nyerte meg a futamot, hogy összesen hét autó ért célba az esős versenyen. Na de ilyen Monacóban 50 év alatt egyszer fordul elő, erre tehát nem lehet alapozni. Az embereknek olyan magasra került az ingerküszöbük, hogy ma már egy vonatozásos Forma-1-es versenyt nem néznek meg. Ugyanakkor a luxuskörnyezet, a szép tenger, a gyönyörű város olyan keretet adhat, ami megmentheti Monacót."

Monacót nagyon sokan azért is féltik, mert 2023-ban Las Vegasban is rendeznek majd futamot, ami ugyanolyan luxuskörülményeket teremt majd, mint amit eddig Monaco. „A Forma-1 lassan, de biztosan mozdul el Európából" – mondta el Faluvégi Péter. Már nem lesznek annyira érdekesek és vonzók a régi pályák. Mondjuk, ha évente 20 versenyt rendeznek, abba belefér egy tradicionális futam. De azért az sem mindegy, hogy a néző mit lát a háttérben. Ha egy sivatagot, akkor az a futam nem fog akkora nézettséget produkálni, mint egy olyan futam, amely olyan gyönyörű kereteket ad, mint Monte Carlo."

Nézők várakoznak az esőben a 2022-es monacói Forma-1-es nagydíjonForrás: AFP/Sebastien Bozon

Fontos kérdés, hogy ezek a változások bennünket, a magyar pályát mennyire inspirálnak. „Azt folyamatosan érezni, hogy a mezőny szívesen jön ide" – mondta el Faluvégi Péter. „Tetszik nekik Budapest, amely közel van Mogyoródhoz, tetszik nekik ez a pálya, ahol szintén nem lehet sokat előzni, de a tévések nagyon szeretik azt a képet, amikor a verseny mögött a falu képe látszik. A pályák közötti verseny irgalmatlanul nagy, és amikor olajsejkek pénztárcájával kell összemérni a mi lehetőségeinket, nem biztos, hogy mi vagyunk a nyerő helyzetben. Ez a verseny borzalmasan erős."

Várhegyi Ferenc ehhez még ezt tette hozzá: „A magyar pálya népszerűsége mellett a szponzorok is nagyon kedvelik Budapestet, a mi versenyünk nagyon jó időpontban van, a nyár közepén, a szabadságolási időszakban. A magyar pályának van egy stabil közönsége. Ezek olyan értékek, amelyekkel a feltörekvő versenyek, az arab világ nem rendelkezik. Még. Ezzel együtt a magyar pályának is lépnie kell, ránk fér egy rekonstrukció, pont azért, hogy mi is versenyben tudjunk maradni."