Társoldalunk:
Hírlevél

A dögunalmas monacói verseny lassan senkit sem érdekel már

2022.06.02. 06:04

Ennek az évnek a végén lejár a szerződése a Monacói Nagydíjnak, így 2023-ban már nem biztos a szereplése a versenynaptárban. A hercegségnek hétvégén bizonyítania kellett volna ahhoz, hogy meghosszabbítsák a jelenlétét az F1-ben – az időjárás meg is adta a lehetőséget, ám végül ez a futam sem hozott túl sok izgalmat. Szüksége van-e az új amerikai tulajdonosnak a dögunalmas, de óriási tradicíóval rendelkező versenyekre, vagy egy huszárvágással lesöprik a tábláról ezt a nagydíjat? Ennek jártunk utána.

Noha a versenyzők nagy része nem örült a vasárnap délutáni zápornak, a szurkolók lelkesedhettek, hogy végre nem csupán vonatozást fognak látni a következő két órában, hanem a vizes aszfalt miatt lesznek előzések is. Azonban mivel természetesen a pilóták biztonsága az első, ezért a versenybírók úgy döntöttek, halasztják a rajtot – pedig a szakadó eső biztosan óriási kalamajkát és izgalmat hozott volna a futamnak.

Esőben nem láthattuk versenyezni a pilótákat vasárnap, mert vagy piros zászlós, vagy biztonsági autós fázis akadályozta őket ebbenForrás: AFP/Andrej Isakovic

Mikor pedig hosszas várakozás után elindult a verseny, a táv első felén kizárólag Pierre Gasly biztosította az érdekességeket – ő is csak amiatt tudott többet is előzni, mert minden mindegy alapon az AlphaTauri felvállalta az átmeneti esőgumikat. Ezután következett a Ferrari melléfogása, miszerint Charles Leclerc-rel későn reagáltak a Red Bullra, ráadásul először nem is száraz pályás abroncsokat tettek fel a monacóinak – ennek viszont nincs köze a pályához, ez bárhol megtörténhetett volna.

Mick Schumacher hatalmas balesete volt az egész futam legkiemelkedőbb pillanata, a piros zászlós fázist követően viszont harmincnyolc körig nem történt semmi. Semmi! Lando Norris bokszkiállása a leggyorsabb kör megfutása érdekében volt az egyetlen érdekes momentum az utolsó órában. Lehet mondani, hogy a négy éllovas szoros befutója is izgalmakat hozott, de valljuk be: hiába Sergio Pérez gumikopása, nyilvánvaló volt, hogy hacsak nem hibázik hatalmasat, Carlos Sainznak esélye sincsen ellene. Hasonló történt 2019-ben: Lewis Hamilton végigpanaszkodta a táv második felét, de Sebastian Vettelnek egyszer sem volt lehetősége elmenni mellette.

Egy óriási baleset volt a futam legszembetűnőbb pillanata, ahogy az Monacóban lenni szokottForrás: AFP/Christian Bruna

Hiszen ez a Circuit de Monaco fő tulajdonsága: ha nem hibázol, nem fognak megelőzni. Tavaly a futam első körét követően 0, azaz nulla darab előzés történt a pályán. Ha pedig a 2017 és 2019 közötti versenyeket tekintjük, ott 3, 4 illetve 2 alkalommal cserélt sorrendet az aszfalton két pilóta. Összehasonlításképpen: az idei év első hat futamán 238 előzés történt, míg ha 2011 és 2021 között a pályánkénti átlagos előzésszámot tekintjük, Monaco az utolsó előtti helyezettet (Imola, 23) is 13-mal múlja alul. Érdekesség: ebben az időszakban Kína 9 versenyen átlagosan 72 előzéssel áll az élen – ezt Monaco is fel tudja mutatni, a gond az, hogy 2012 és 2021 között összesen történt éppen ennyi a hercegségben.

Sokat elmond, hogy a szakemberek és a pilóták legnagyobb része azt nyilatkozza szinte minden egyes évben, hogy nagyon szeretnének továbbra is a hercegségben versenyezni, mert imádják a körülményeket és a helyszín romantikáját annak ellenére, hogy egy kicsit sem szabad hibázni a szűk pályán megrendezett rendkívül hosszú futamon. De mindig hozzáteszik: valamin mindenképpen változtatni kell Monte-Carlóban – bár nem tudják, mi lenne a legjobb megoldás.

Verstappen (jobbra) a futamot követően is elmondta: „nem számít, milyen gyors vagy a versenyen, mert úgysem tudsz előzni" – ezt egyedül Gasly (balra) tudja cáfolni a mostani vasárnap alapjánForrás: AFP/Sebastien Bozon

Persze nem minden az előzés az autóversenyzésben: a taktikai eszközök, a stratégiai háttér legalább ilyen fontos, a legtöbben mégis a látványos jeleneteket várják vasárnaponként, különösen az élmezőnyben. Ezt azonban itt nem kapják meg – és az egyre nagyobb és nagyobb autók sem segítenek ebben. Ha az elmúlt húsz Monacói Nagydíjat tekintjük, 13-szor nyert az élről induló versenyző, 3-szor a másodikként, 4-szer pedig a harmadikként rajtoló. A dobogósok kivétel nélkül az első hét rajthelyről startolók közül kerültek ki, és 2003 óta Leclerc volt az első pole-pozíciós pilóta, aki nem a pódiumon zárta a versenyt – és valljuk be, az ő helyezése is a Ferrari rossz stratégiáján múlott. Olyan viszont, hogy valaki ne előnyösebb boksztaktikával, hanem a pályán történő előzéssel tudjon az élre kerülni és ezáltal megnyerni a futamot, ebben az évszázadban még nem volt példa.

2003-ig kell visszamennünk, hogy a pole-pozíciós pilótát ne láthassuk ünnepelni a monacói dobogón – akkor Ralf Schumacher negyedikként végzettForrás: AFP/Patrick Hertzog

No, persze nem is az előzésben gazdag futamok miatt része Monaco a versenynaptárnak már a hőskor óta egy-két kényszerű kihagyástól eltekintve. A 2000-es évek derekáig ez volt stabilan az egyetlen igazi utcai pálya az F1-ben, ami mindig plusz figyelmet adott a helynek, azóta azonban ezt a titulust is elvették a hercegségtől. A legjelentősebb indoka a maradásnak viszont eddig bizonyára a hagyomány volt. A jelenlegi Forma-1-es helyszínek közül Monza és Spa az, amely hozzá mérhető tradíciókkal rendelkezik, ahol már az 1920-as években is rendeztek Grand Prix-versenyeket – lényegében változatlan pályakarakterisztikával. Az az ép ésszel felfoghatatlan luxus, ami a cannes-i filmfesztivált követően hosszú évek óta jelen van Monte-Carlóban, amellett szól, hogy a hírességek imádják a Monacói Nagydíjat. De elég szomorú, ha egy F1-es verseny népszerűségét a jachtozó és bulizó celebek tartják fent – mert az, hogy hagyományokat őriz, bizonyosan nem fogja.

Már 1950-ben, a legelső Forma-1-es Monacói Nagydíjon is hasonló vonalvezetésű pályán nyert Juan Manuel FangioForrás: AFP/Stf

Noha még mindig az egyik legjobban várt futam a monacói minden évben, a népszerűsége folyamatosan csökken a nézők között, és mióta 2017-ben átvette a Forma-1 irányítását a Liberty Media, még nagyobb veszélyben van.Az amerikai óriásvállalatot ugyanis szemmel láthatóan nem a hagyományok hatják meg, hanem a világot is irányító pénz. Márpedig ha megvizsgáljuk, hogy az egyes helyszínek mennyit fizetnek azért, hogy a versenynaptár részei lehessenek, Monaco messze az utolsó helyen áll az évi 15 millió dollárjával, az utolsó előtti helyen ebben a rangsorban is Imola áll, 20 millióval. Az élen a soron következő nagydíj házigazdája, Azerbajdzsán mellett holtversenyben áll két arab ország – Szaúd-Arábia és az idén nem szereplő Katar – 55 millió dolláros összeggel, a Hungaroring a maga 40 milliójával a középmezőny tagja.

A Liberty Media vezérigazgatója, Greg Maffei (balra) amondó, hogy ha a monacói szervezők vállalnák a nagydíj áthelyezését máskorra, jobb eséllyel maradnának a versenynaptárban

Pedig a Liberty Media felkínálta a lehetőséget a monte-carlói szervezőknek: ha hajlandóak lennének elmozdulnia a május végi időpontról, akkor nagyobb esélyük lenne a versenynaptárban maradni. Ők azonban nem hajlandók engedni: nekik tökéletes lenne, ha a verseny a cannes-i filmfesztivál hetében, és egyben a hozzá hasonló tradíciókkal rendelkező Indianapolisi 500 mérföldes versennyel egy időben maradna. Utóbbit az USA-ban nemzeti ünnepnek számító emlékezet napján tartják, ez pedig jóval komolyabb indok, mint a monacói „csak azért is itt maradunk". Ha pedig erre a kompromisszumra sem képesek a hercegségben, akkor tényleg maguk alatt vágják a fát, hiszen logisztikai szempontból rettenetes, hogy az F1-nek Miamiból el kell jönnie Európába, majd vissza Montrealba. Ha átraknák a Monacói Nagydíj időpontját nyárra, ahol a többi európai futam is található, rengeteg pénzt és energiát spórolna a száguldó cirkusz, hiszen rendezhetnék egymás után a floridai és a kanadai hétvégét.

Stefano Domenicaliék kezében a döntés, hogy akarnak-e még néhány évig szenvedést látni a hercegségbeli futamokonForrás: NurPhoto via AFP/Alessio Morgese/NurPhoto/Alessio Morgese

Június elejét írjuk, a 2023-as versenynaptár véglegesítéséig még van idő, de az bizonyos, hogy a 2025-ig szóló Concorde-szerződés értelmében legfeljebb 24 futam lehet. Habár a Szocsi helyett tervezett Szentpétervár várhatóan nem adhat majd otthont versenynek, Las Vegas, Doha és Katar azonban biztosan megjelenik az idei helyszínekhez képest, így a 2022-es futamok közül (legalább) egynek nem lesz helye jövőre. Márpedig csak négy város van, amelynek még nincsen szerződése – Monte-Carlo, Spa, Le Castellet és Mexikóváros –, így közülük fog(nak) kikerülni valami(k). A múlt hétvége után pedig egyre nagyobb eséllyel mondható, hogy búcsút inthetünk Monacónak, mert ha eddig nem tette, a Liberty Media a vasárnapi verseny után sem fog megkönyörülni a hercegségnek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK