Társoldalunk:
Hírlevél

Tömeggyilkos törmelékek, rengeteg halott és kigyulladt autók

2022.05.20. 05:57

A Forma-1-es Spanyol Nagydíjak tele voltak drámai pillanatokkal. Sokáig nem találta meg a végleges helyét ez a versenysorozat, majd végül a Barcelona közelében lévő pályán lelt otthonra. A hét végi spanyol verseny előtt felidézzük a múlt nagy baleseteit, haláleseteit, s ennek a futamnak a történetét is.

A barcelonai Pedralbes pályáján rendezték meg az első spanyol GP-t: 1951-ben Juan Manuel Fangio, kétévnyi anyagi gondok miatti szünetet követően pedig Mike Hawthorn aratott fölényes sikert. 1955-ben a brit már minden idők egyik legtragikusabb autóbalesetének volt résztvevője, a Le Mans-i 24 órás versenyen egy négyfős karambolt követően az egyik pilótán (Pierre Levegh-en) kívül összesen 83 néző halt meg a szanaszét repülő törmelékeknek köszönhetően. Ahogyan akkoriban a legtöbb, úgy a pedralbesi pálya sem volt a biztonság szentélye, így a Le Mans-ban történtek utáni szigort követően a felújítása helyett úgy döntöttek, soha többé nem rendeznek rajta autóversenyt.

1967-ig kellett várni a következő spanyolországi hétvégére, ekkor azonban az észak-madridi Jarama végeredménye még nem számított bele a világbajnoki pontversenybe. A következő nyolc évben a szűk, kanyargós pályával felváltva rendeztek a barcelonai Montjuic dombján épített tempós, széles pályán is versenyt: a páros éveket a főváros, a páratlanokat Katalónia kapta. Ebből a jaramai időszakból kiemelkedik Jacky Ickx és Jackie Oliver lángokkal végződő első körös balesete 1970-ben, amit mindketten kisebb égési sérülésekkel megúsztak.

Montjuic viszont még ennél is jóval veszélyesebb pályának bizonyult. 1975-ben a szabadedzéseket követően már bojkottal is riogattak a pilóták – válaszul a szervezők az autók bezárásával fenyegetőztek, így végül csak hárman (köztük a Fittipaldi testvérek) léptek vissza vasárnap. A versenyzők aggodalma azonban nem volt alaptalan: a 25. körben Rolf Stommelen és Carlos Pace ütközése után a pályáról kirepülő alkatrészek négy ember halálát okozták. A Lella Lombardi által a történelem egyetlen női pontszerzését hozó futamot félbeszakították, többé pedig nem tért vissza ide a száguldó cirkusz mezőnye.

Jarama azonban megmaradt, és a következő években sem okozott csalódást. 1976-ban a traktorbaleset miatt bordatöréssel versenyző Niki Lauda csak megszorítani tudta James Huntot, akit a szabálytalan McLarenje miatt előbb kizártak, az óvás után mégis megtarthatta az első helyét. Négy évvel később a versenyhétvége péntekjén jelentette be Jean-Marie Balestre, a FISA (amelynek korábban a Nemzetközi Automobil Szövetség is része volt) elnöke, hogy a futam nem fog beleszámítani a pontversenybe. Az érthetően feldúlt csapatok közül a Ferrari, a Renault és az Alfa Romeo is visszalépett a nagydíjtól, így egyedülálló módon csupa Ford motoros autó állt rajthoz. 1981-ben az akkoriban gyenge Ferrarival Gilles Villeneuve a hetedik helyről óriási csatában tudta megnyerni a futamot a 38 fokos hőségben, a teljesítményét sokan máig a valaha volt legjobb versenyzésének tartanak. A júniusi forróság, a túl szűk pálya és az alacsony nézőszám azonban arra késztette a szervezőket, hogy több madridi hétvégét már ne láthasson az F1 – a Circuito del Jarama pálya azonban nem zárt be örökre, Michelisz Norbertnek és Kiss Norbertnek például idén is lehet szurkolni rajta.

Komoly csata zajlott, hogy melyik város legyen a következő, amely Spanyol Nagydíjnak adhat otthont. Úgy nézett ki, Fuengirola lehet a kiválasztott, azonban a jerezi polgármester a sherry (likőrbor) népszerűsítése miatt valamivel szerette volna feldobni a városi turizmust, erre pedig egy F1-es versenyt gondolt a legalkalmasabbnak, amit meg is kapott 1986-tól. Rögtön az első év (1971, Monza és 2002, Indianapolis után) minden idők harmadik legszorosabb befutóját hozta: Ayrton Senna 14 ezredmásodperccel előzte meg Nigel Mansellt. Ezen a pályán sem úsztuk meg súlyos incidens nélkül: Martin Donnelly 1990-ben a szabadedzésen szenvedett óriási balesetet, a kirepülését a Lotusból valahogyan mégis túlélte – igaz, soha többé nem versenyzett a Forma-1-ben. A pilóták kifejezetten szerették Jerezt, az alacsony nézőszám és a biztonsági intézkedések hiánya azonban azt eredményezték, hogy nem lesz több Spanyol Nagydíj a városban – viszont két ízben Európa Nagydíjat még rendeztek itt a '90-es években.

Az elmúlt három évtizedben aztán megtalálta a Spanyol Nagydíj helyét az F1. Noha sokan barcelonai pályaként hivatkoznak a jelenleg is otthont adó helyszínre, valójában a katalán fővárostól néhány kilométerre fekvő Montmeló településen láthatjuk a pilótákat évről évre. 1992-ben májusra tették át a nyári olimpia miatt az időpontját – az ötkarikás játékokon egyébként az országúti kerékpár csapatidőfutamán is látható volt a pálya –, azóta pedig a rendkívüli 2020-as évet leszámítva mindig tavasz végén rendeztek futamot itt. 1994-ig a Williams sikereit hozta Montmeló, abban az évben a szintén győztes grove-iak sikerében közrejátszott, hogy Michael Schumacher szinte a teljes futamot a beragadt ötödik sebességi fokozatban teljesítette – és így is második lett...

Michael Schumacher (balra) és Damon Hill (középen) gigászi 1994-es csatájából először Spanyolországban jött ki győztesen a britForrás: Getty Images/2014 Getty Images/Anton Want

1995 és 2004 között aztán lényegében csak Mika Häkkinen állt a német útjába: a tíz év alatt hatszor nyert Schumacher, (sorozatban) háromszor a finn. A mindmáig az utolsó(!) esővel tarkított Spanyol Nagydíjat 1996-ban láthatták a nézők, amikor a hétszeres világbajnok nagyon elverte az ellenfeleit. 2000-ben csapattársa, Rubens Barrichello okozott emlékezetes pillanatokat – az ő kárára is –, miután a Schumacher testvérek csatájából nevető harmadikként jött ki, amivel felállhatott a dobogóra.

Egy évre rá Häkkinen-drámát láthatott a közönség: az utolsó körben az élről füstölt el a finn McLarenje. Miután csapattársa, David Coulthard fuvarozta el őt a bokszutcába, egy legendás interjúval tette még emlékezetesebbé a hétvégét. 2005-től kezdve tizenhárom éven át nem volt címvédés a Spanyol Nagydíjon, 2017 óta viszont Lewis Hamilton sorozatban öt sikernél jár. A 21. század nem hozott annyi felejthetetlen pillanatot, ami az említett esőszünet mellett annak is köszönhető, hogy az eddigi huszonegy hétvégéből tizenhétszer a pole-pozícióból rajtoló pilóta örülhetett a végén, köztük a 2012-ben egyszeri csodát végrehajtó Pastor Maldonado.

A kivételek között szerepel azonban 2016, amikor az évben addig százszázalékos Nico Rosberg a rajtnál megelőzte Lewis Hamiltont, ám két kanyarral később összeütközött csapattársával, ami mindkettejük vesztét okozta. (Hivatalosan versenybalesetnek ítélték, miután a „Rosberg rázárta az ajtót" és a „Hamilton túl agresszív volt" vélemények kioltották egymást.) A Danyiil Kvjat helyén, versenyen először red bullos pilótaként szereplő Max Verstappen pedig köszönte szépen a mercedesesek kieséséből adódó lehetőséget, és minden idők legfiatalabb futamgyőztesévé (és dobogósává) vált 18 évesen és 228 naposan.

Időközben Valenciával is megpróbálkoztak a spanyolországi futamok sorozatában, a 2008 és 2012 között Európa Nagydíjnak otthont adó utcai pályán azonban a tervektől eltérően végül anyagi okok miatt Spanyol Nagydíjat már nem rendeztek, így a hétvégén sorozatban a harminckettedik montmelói verseny következik ezen a néven. Tavaly Hamilton és Verstappen kiélezett csatáját a Mercedes ravaszságának is köszönhetően a brit nyerte, aki azonban ezúttal sorozatban a hatodik győzelmét elég kis eséllyel fogja megszerezni. Az elmúlt húsz évben Fernando Alonso megjelenése és sikerei (hét dobogónál, köztük két győzelemnél jár a hazai pályáján) miatt különösen népszerű nagydíjon ezúttal sem várható az időjárás befolyása, a hangulatra és az izgalomra bizonyosan nem lehet majd panasz. És ki tudja, Carlos Sainz akár éppen odahaza szerezheti meg élete első futamgyőzelmét, amivel Alonso után Spanyolország második futamgyőztese lenne az F1 történetében.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK