Londonban ülésezett ma az F1-es bizottság (F1 Commission), ám nem teljesen az történt ezen az ülésen, amire számítani lehetett. Előzetesen ugyanis mindenki azt várta, hogy Mohammed bin Szulajm FIA-elnök ismerteti a csapatfőnökökkel, hogy mire jutott a Nemzetközi Automobil Szövetség a tavalyi Abu-dzabi Nagydíjon történtek nyomán indított vizsgálata, és azt is eléjük terjeszti, hogy milyen változtatásokat javasol a jövőbeni hasonló esetek elkerülésére. Ehelyett a tavaly decemberben kinevezett új elnök azt közölte az istállók vezetőivel, hogy az elkövetkező napokban nyilvános bejelentést tesz, és ekkor ismerteti a javasolt változtatásokat.
Mint ismert, az FIA azt követően indított vizsgálatot, hogy nem akart csitulni a tavalyi szezonzáró utáni botrány. A 2021-es világbajnoki címről döntő futam utolsó előtti körében Michael Masi versenyigazgató a szabályoknak ellentmondva csak azokat a lekörözötteket utasította körhátrányuk visszavételére, akik a biztonsági autó pályára lépésével az élen álló Lewis Hamilton és a második helyezett Max Verstappen közé "szorultak be", majd az előírtnál egy körrel hamarabb zöld jelzést adott, így a holland pilóta az utolsó körben meg tudta előzni riválisát és világbajnok lett.
Az FIA sportfelügyelői eleinte kiálltak Masi mellett azzal, hogy elutasították a Mercedes óvását, a szövetség azonban később alapos és minden részletre kiterjedő vizsgálatot indított. Ennek a vizsgálatnak az eredményét és a szabályokat, valamint az FIA struktúráját is érintő változtatási javaslatokat kellett volna ma Mohammed bin Szulajmnak a csapatok elé tárnia, ám ez egybehangzó sajtóhírek szerint nem történt meg.
Az ülés után az FIA pedig közleményben tudatta, hogy az elnök „részletes párbeszédet folytatott" a 2021-es Abu-dzabi Nagydíjról, „az F1-es bizottság felmerülő kérdésekre adott visszajelzéseit beépítik az elnök elemzésébe, ő pedig a következő napokban nyilvánosságra hozza a strukturális változtatásokkal és egy akciótervvel kapcsolatos híreket."
A bejelentés vélhetően választ ad arra a kérdésre, hogy marad-e Michael Masi a versenyigazgatói székben,
de a kulcskérdés – mint azt korábban megírtuk – az, hogy miként reformálják meg a versenyigazgató szerepkörét. Várhatóan ugyanis tejesen megváltoztatják a mindenkori versenyigazgató feladatait, és többek között leválasztják a felelősségi köréről a biztonsági delegált szerepkörét, hogy csak a versenyigazgatói feladatokra kelljen koncentrálnia.
Emellett ütközőt építenek be a versenyigazgató és a csapatok közé (akik ezentúl csak a csapatmenedzseren/sportigazgatón keresztül kommunikálhatnak a versenyirányítással), tehát nem közvetlenül a versenyigazgató fogja fogadni ezeket az üzeneteket. A The-Race.com szerint emellett egy genfi külső központ felállítása is tervben van, amely a versenyhétvégék során távolról segítené a nagydíj helyszínén dolgozó FIA-szakembereket.
Akadt azért termékeny része is az F1-es bizottság ülésének, amelyen a csapatok megegyeztek abban, hogy
az eredetileg tervezett hat helyett az idén csupán három sprintfutamot rendeznek, amelyek helyszíne az Emilia Romagna, az Osztrák és a Brazil Nagydíj lesznek.
Az eredeti elképzelés azért dőlt be, mert egyes csapatok (különösen a Red Bull) emelni akarták azt az összeget, amelyet az istállók a sprintfutamokon való részvételért a költségplafonon felül elkölthetnek, de mivel ebbe többen nem mentek bele – mondván az autó fejlesztésére költenék ezt a pénzt –, ezek az istállók nem szavazták volna meg a hat sprintfutam bevezetését.
A mennyiség tehát marad, de több dolog is változik. Mostantól hivatalosan nem sprintkvalifikáció lesz a 100 km-s futam neve, hanem simán csak sprint, ami az F1 szerint jobban tükrözi, hogy valójában egy rövidített versenyről, és nem a klasszikus értelemben vett időmérőről van szó. Emellett azt is tisztázták, hogy a statisztikák további torzítását elkerülendő a tavalyi gyakorlattal ellentétben mostantól hivatalosan annak a neve mellé kerül a pole pozíció, aki a pénteki időmérőn a leggyorsabb, és a szombati sprintet az élről kezdheti.
Ezeknél jóval fontosabb változás azonban az, hogy
mostantól a sprinten nem csak az első három, hanem az első nyolc helyezett kap pontot, megéri tehát a dobogós helyeknél hátrébb autózva is küzdeni.
A pontelosztás a következő lesz az első helytől haladva: 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1. Mindez azt jelenti, hogy a három sprintes hétvégén 34 pontot szerezhet az, aki a sprintet és a nagydíjat is megnyeri, utóbbin pedig megfutja a leggyorsabb kört.
A sprintfutamos hétvégék mellett a rövidebb versenyekre vonatkozó változtatásokban is megegyeztek. Ez a tavalyi, gyakorlatilag versenyzés nélkül véget érő Belga Nagydíj kapcsán merült fel.
A jövőben csak az olyan futamok esetében jár majd pont, amelyeken a vezető pilóta legalább két kört megtett sima vagy virtuális biztonsági autó közbeavatkozása nélkül.
Amennyiben megvolt a legalább két kör, de a versenytáv kevesebb, mint 25%-át teljesítették, az első öt helyezett kap csak pontot 6, 4, 3, 2, 1 eloszlásban. 25% és 50% közötti megtett táv esetén már az első kilencet jutalmazzák 13, 10, 8, 6, 5, 4, 3, 2, 1 eloszlásban, míg 50% és 75% közötti megtett táv esetén már az első tíz helyezett kap pontot 19, 14, 12, 9, 8, 6, 5, 3, 2, 1 eloszlásban.