Schumacherrel ellentétben Alonso 40 fölött is nyerhet, de ez nem rajta múlik

Fernando Alonso az idén lesz 41 éves, és ha nyerni tudna legalább egy futamot az Alpine-nal, azzal olyat tenne, amire 27 éve nem volt példa. A kétszeres világbajnok tavaly bizonyította, hogy rajta semmi sem fog múlni.

Kimi Räikkönen tavaly 42 évesen és közel két hónaposan vonult vissza a Forma-1-től, amivel ugyan a valaha volt 20. legidősebb F1-es pilótától is több mint öt évre van – nem beszélve a csúcstartó Louis Chironról, aki 55 évesen és 9 hónaposan vett részt az 1955-ös Monacói Nagydíjon – de a modern Forma-1-et nézve így is igen sokáig húzta.

Räikkönen előtt legutóbb a 2012-es szezon végén búcsúzhattunk a negyedik X-et is betöltött pilótától a néhány hónap híján 44 éves Michael Schumacher és a 41 éves Pedro de la Rosa személyében, azelőtt pedig egészen az 1995-ös szezonig, és a már szintén 41. életévét taposó, a McLarennel még egy utolsó, hamvába holt próbálkozást tevő Nigel Mansellig kell visszamennünk, hogy ilyen idős versenyzőt találjunk a mezőnyben.

Räikkönen búcsújával Alonso lett a mezőny korelnöke Forrás: DPPI/Dppi

A kor, mint az élsportban általában, a Forma-1-ben sem feltétlenül akadály, ám előnynek egy bizonyos ponton túl szintén nem nevezhető, hiszen az öregedéssel óhatatlanul romlanak a reflexek és még egy sor olyan dolog, amitől a pilóta lassabb lesz.

Sokatmondó adat, hogy 40 felett mindössze kilencen nyertek futamot a sportág több mint 70 éves története során, az utóbbi 27 évben pedig nem volt erre példa.

Nyilván ez önmagában csak azt mutatja, hogy sem Räikkönen az Alfa Romeóval, sem Fernando Alonso az Alpine-nal, sem Schumacher és de la Rosa a Mercedesszel, illetve a HRT-vel nem tudott első lenni, csakhogy ezek nem is voltak győzelemre alkalmas autók. A 40 feletti pilóták elmaradó sikerei sokkal inkább vezethetők vissza arra, hogy a modern Forma-1-ben nem is nagyon jellemző már, hogy valaki ilyen idősen is a mezőny tagja legyen (a 17 legidősebb F1-es pilóta például egyaránt az 50-es években versenyzett).

Sokan vagy már előbb visszavonulnak, vagy egyszerűen bizonyos idő után nem tudnak olyan magas szinten teljesíteni, hogy alkalmazza őket valamelyik csapat. Hiába nem volt győztes autó a Mercedes, Schumacher is messze volt már attól, amit akár a 30-as évei közepén tudott, jóllehet, az ő esetében még 2009-es, kis híján végzetes motorbalesete is közrejátszhatott a rosszabb szereplésben.

Schumacher meg-megvillant 40 fölött is, de nem tudott már következetesen olyan magas szinten teljesíteni, mint egykoron Forrás: Getty Images/2012 Getty Images/Drew Gibson

De ha nem is játszott, a három éves kihagyás minden bizonnyal akkor is éreztette volna a hatását, ahogy éreztette Niki Lauda és a tavaly visszatérő Fernando Alonso esetében is, pedig a spanyol csak két évet volt távol és a versenyzéssel sem állt le. Persze nem is kell 40 fölött lenni ahhoz, hogy valakin érződjön a kihagyás, egy versenyzés nélkül töltött szezon 22 évesen sem jön jól, de minél idősebb valaki, annál nehezebb újra felvenni a ritmust.

Alonsónak ugyanakkor a jelek szerint sikerült, amit a tavalyi Katari Nagydíjon elért dobogója és összességében a lassúnak semiképp sem nevezhető Esteban Ocon ellen mutatott tempója bizonyít.

Ez azonban még édeskevés a kétszeres világbajnoknak, aki bevallottan nem azért tért vissza, mert hiányzott neki az F1-es versenyzés – és tökéletesen elvan a középmezőnyben, ahogy Räikkönen tette az elmúlt három évben – hanem mert nyerni akar.

Ha pedig sikerül neki, azzal Nigel Mansell 1994-es Ausztrál Nagydíjon szerzett lepattanó-győzelme (ezen a futamon ütközött össze a győzelemért hajtva Michael Schumacher és Damon Hill) óta ő lesz az első 40 feletti futamgyőztes a királykategóriában, és ha esetleg a jövőben bármikor világbajnok lesz, Juan Manuel Fangio (1957), Giuseppe Farina (1950) és Jack Brabham (1966) után ő lesz mindössze a negyedik pilóta, aki 40 felett ér fel a csúcsra.

Mit láttunk Alonsótól 2021-ben?

A spanyol pilóta 2018-as búcsúja után versenyzett Le Mans-ban, a Daytona-i 24 óráson, a Dakar-ralin és az Indianapolis 500-on is, és bár a két 24 órás viadalt megnyerte, azért voltak kérdőjelek a tavalyi visszatérése előtt, hiszen a Forma-1 teljesen más képességeket igényel, mint a hosszú távú versenyzés, az IndyCarban pedig csak az indianapolisi oválon ment, ami szintén nem hasonlítható az F1-es pályákhoz.

Senki sem tudta biztosan, hogy 40-hez közel is elég gyors lesz-e Forrás: XPB / James Moy Photography Ltd.

Hogy véletlenül se legyen egyszerű a helyzete, arról februári kerékpáros balesete gondoskodott, amelyben állkapcsát törte, de a tesztelésre és a szezonnyitóra rendbejött, így autóba tudott ülni. Noha még hónapokkal a baleset után is voltak fájdalmai, a vezetésben elmondása szerint ez nem akadályozta, ezzel együtt sem sikerült azonban a legjobbra visszatérő idényének első harmada.

„Jobbnak kell lennem, mert az elmúlt hétvégén nem voltam a megfelelő szinten. Valószínűleg Bahreinben és Imolában sem voltam magabiztos, és Portimaóban sem leszek teljesen az, mert ez nem megy egyik napról a másikra" – nyilatkozta önkritikusan a szezon második futamát követően.

Később arról is beszélt, hogy a vártnál nehezebbnek találta a visszaszokást a Forma-1-be, a szezon végén pedig elárulta, hogy a Pirelli gumijait még mindig nem sikerült teljesen kiismernie,

de szerencsére már nem is kell, hiszen 2022-től teljesen új abroncsok jönnek. Alain Prost, az istálló napokban távozó tanácsadója ugyanakkor nem volt meglepve Alonso nehézségein, elmondása szerint ugyanis neki már egyetlen szezonnyi kihagyás is sok volt, és 1993-ban hiába lett világbajnok, nem érezte magát rögtön otthonosan a Williamsben.

Prost 38 évesen is világbajnok tudott lenni, de nem nyújtott olyan meggyőző teljesítményt a mezőny toronymagasan legjobb autójával, mint amit vártak tőle Forrás: Getty Images/Paul-Henri Cahier/Paul-Henri Cahier

„Amikor Portugáliában visszatértem, azt kérdeztem magamtól, hogy miért csináltam ezt. Fizikálisan és mentálisan is sokként ért. Igazán fitt voltam, elképesztően fitt, mindössze öt volt a testzsír-százalékom, de amikor ilyen, igazán fitt állapotban szeptemberben először teszteltem, teljesen elveszettnek éreztem magam. Minden, amit az ember az autón kívül csinál, fontos, de nem annyira mint az, amit az autóban tesz. A használt izmokat, a fiziológiát, a látást és minden mást nem lehet az autón kívül edzeni" – nyilatkozta a négyszeres világbajnok.

Negyven évesen ráadásul az embernek már edzenie is többet kell – ezt Alonso is hangsúlyozta – és a táplálkozásra is jobban kell ügyelnie, mint fiatalon. Mindezek ellenére a spanyol szépen lassan felvette a ritmust, és a Francia Nagydíjon először sikerült Ocon előtt célba érnie (azokat a futamokat számítva, amelyeket mindketten befejeztek.) A szezon hátralevő részében ezt még nyolcszor megtette, amivel 9-9-es döntetlenre végeztek ők ketten, de a pontversenyben a spanyol volt előrébb.

Hat futam kellett tehát nagyjából a kétszeres világbajnoknak ahhoz, hogy visszatérjen, az év során pedig számtalanszor bizonyította, hogy nemcsak, hogy továbbra is gyors, hanem ugyanaz a dörzsölt, ravasz, minden hájjal megkent versenyző, aki a távozása előtt volt.

Elég csak megnézni a rajtjait, vagy hogy miként tartotta maga mögött a sokkal gyorsabb Lewis Hamiltont a Hungaroringen, kikaparva a gesztenyét az Alpine első győzelmét szerző Oconnak.

A Hungaroringen Hamilton feltartásával Alonso megmutatta, hogy semmit sem veszített a tudományából Forrás: Daimler AG/Jiri Krenek/Mercedes-Benz Grand Prix Ltd.

Mire lehet képes az idén?

A rövid válasz nyilvánvalóan az, hogy ez nagyban az Alpine idei autóján múlik, és ez így is van, hiszen Alonso zsenije sem képes kihozni a kocsiból azt, ami nincs benne,

azt viszont nagy biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy ha a francia istálló ütőképes versenygéppel áll elő, rajta nem fog múlni a sikeres szereplés.

„Ha a 23 éves önmagam ellen versenyeznék most, fél kézzel is legyőzném őt. Nem ugyanaz a helyzet – nyilatkozta tavaly az Autosportnak. – Nem arról van szó, hogy valaki minél fiatalabb, annál gyorsabb, a stopper nem így működik a motorsportban. Ez nem a Tour de France, az olimpia vagy a futball, ahol az ember 23 évesen van a csúcson."

Noha ez nem mindenkire volt eddig igaz – elég csak megkérdezni Kimi Räikkönent, aki saját bevallása szerint is lassabb lett fiatalabb korához képest – Alonsón a jelek szerint nem fog az idő, vagy legalábbis annyira nem, hogy a tapasztalatával ne tudná kompenzálni a kopó reflexeket. Persze gyorsabb már ő sem lesz, és ahogy telnek az évek (elmondása szerint sikerességtől függetlenül legalább 2023 végéig tervez, ha az Alpine is úgy akarja), úgy halad ő is afelé, hogy egy napon már nem lesz elég gyors mondjuk egy fiatalabb csapattárs konstans legyőzéséhez. Kérdés, hogy mire ez az idő eljön, még a Forma-1-ben versenyez-e.

Ocon ellen helytállt, és következetesebb teljesítményt nyújtott, mint 25 esztendős csapattársa Forrás: Xpb / James Moy Photography Ltd

Azt ugyanakkor egy pillanatig se gondoljuk – bármennyire is hangsúlyozta, mennyire jól érzi magát és milyen kiváltságos, hogy a Forma-1-ben versenyezhet – hogy nem azért tért vissza, mert az idei szabályváltozások kínálta esélyt megragadva egy utolsó rohamot akar indítani a harmadik világbajnoki cím megszerzésére.

Ám könnyen előfordulhat, hogy miként a ferraris évei során többször előfordult vele, hiába lenne képes győzelemre, az autója ismét nem teszi majd ezt lehetővé.

Előre persze kár lenne temetni az Alpine-t, az utóbbi évek ugyanakkor nem kecsegtetnek semmi jóval, hiszen mióta 2016-ban még Renault néven újra gyári istállóként képviseltetik magukat az F1-ben, a gárda csak tavaly, már Alpine néven tudott először nyerni, és ezt is a kaotikus Magyar Nagydíjon, a rajtbalesetben kiesők eltűnését és a Mercedes Hamiltonnal elkövetett taktikai hibáját kihasználva tette, azaz nem erőből nyomta le az ellenfeleket.

Amikor 2016-ban visszajöttek, három éves tervet vázoltak fel a rendszeres dobogós helyezésekért való küzdésre, és öt éves tervet a világbajnoki címért való harcra.

Eszerint 2020-ban már a Mercedesszel kellett volna csatározniuk a vb-címekért, ehelyett Cyril Abiteboul, az azóta menesztett csapatfőnök arra kötött fogadást Daniel Ricciardóval, hogy meglesz-e végre az első dobogó

(amiért eredetileg már 2018-ban rendszeresen harcolni akartak). Végül meglett, kevesebb mint egy évre rá pedig jött az első győzelem, de az istálló tavaly is csak ötödik lett a konstruktőri pontversenyben.

Laurent Rossi szépen lassan kisöpri azokat, akikkel nem jutottak egyről a kettőre Forrás: Xpb / James Moy Photography Ltd

A Renault gyári hátterével és múltjával ez édeskevés, még akkor is, ha a költségplafon előtti időkben jóval kevesebbet költöttek az F1-re, mint a Mercedes-Red Bull-Ferrari hármas. Mostantól viszont már ez sem lehet kifogás.

Alonsót ugyanakkor aggaszthatja, hogy nemhogy nem figyelhető meg konstans fejlődés 2016 óta, hanem folyamatosan hullámzik a csapat teljesítménye.

Laurent Rossi, a 2021-es szezon előtt kinevezett márkaigazgató tisztogatása ugyanakkor jelenthet némi fényt az alagút végén, hiszen a 2020-as szezon után végre elküldték a csapatot érthetetlenül sokáig érdemi eredmény nélkül irányító Cyril Abiteboul-t, majd ment utána Rémi Taffin motorfőnök, nemrég pedig Marcin Budkowski ügyvezető igazgató és Alain Prost különleges tanácsadó is, rövidesen pedig várhatóan érkezik az Aston Martintól távozó Otmar Szafnauer. Mindez persze még nem garancia a sikerre, de az előző vezetésnek bőven volt elég ideje bizonyítani, de nem tudott.

Ami még izgalomba hozhatja az Alonso-drukkereket azon kívül, hogy kedvencük láthatóan még mindig elég gyors, az a Viry-Chatillonból kiszivárgó hírek, amelyek szerint

az új motor annak ellenére jóval erősebb lesz a 2021-esnél, hogy az E10-es üzemanyag bevezetése jelentősen visszaveti a teljesítményt.

Persze azt nézve ez nem meglepő, hogy az Alpine maga döntött úgy, hogy már a 2021-es szezonra sem fejleszti a motort, helyette minden erejével egy teljesen új koncepció tervezésébe kezd 2022-re.

Katarban megszerezte visszatérése első dobogós helyezését Forrás: Xpb / James Moy Photography Ltd

„Csökkentenünk kell a különbséget a motor és az aerodinamikai teljesítmény terén is. Utóbbinál nehéz megmondani, hogy mekkora a különbség és honnan indulunk. Normál szezon esetén lehetne azt mondani, hogy az aeróval le kell dolgoznunk mondjuk nyolc tizedet, de 2022-ben nem tudjuk, hogy mi a cél, mert semmilyen adatunk nincs.

Jelenleg csak remény van, de ez minden csapatra igaz. Az új szabályok teljesen ismeretlen terület"

– mondta Alonso.

„Optimista vagyok, hogy megvannak a megfelelő erőforrásaink, Luca de Meo (a Renault vezérigazgatója - a szerk.), Laurent Rossi és a teljes menedzsment elkötelezett a Forma-1 iránt. A költségvetési plafonnak is segíteni kell, mivel a topcsapatok már nem költhetnek bármennyit, ez többé kevésbé mindenkinek ugyanaz lesz.

Már csak rajtunk múlik, hogy jó autót csináljunk. Ha nem sikerül, akkor tanulni fogunk a hibáinkból, de többé nem kifogás, hogy nincs elég pénzünk, nincs elég erőforrásunk, vagy a többiek két szélcsatornát használnak.

Ilyesmi már nincs, minden rajtunk múlik" – jelentette ki a spanyol, aki egy jó autóval alighanem 40 évesen is szamurájként fog harcolni a Hamiltonok és Verstappenek ellen.