Társoldalunk:

Péreznek sokan szurkolnak, de a bukása jól jönne a Red Bull-palántáknak

2020.12.29. 07:38

Megnéztük, milyen következményekkel járhat az egyszerre népszerű és népszerűtlen döntés, hogy Max Verstappen csapattársaként a kedves Alexander Albont a középmezőnyben régóta vitézkedő Sergio Pérez váltja. Áldás a holland zsenialitása vagy átok az utánpótlásra nézve?

Sok F1-szurkoló karácsonyi kívánságlistáján szerepelt, hogy a Red Bull szerződtesse Sergio Pérezt, aki évek óta szállítja a bravúros dobogós eredményeket, de hónapok óta tudni lehetett róla, hogy ülés nélkül marad 2021-re, ha nem dobnak mentőövet neki. Ez végül megvalósult, Christian Hornerék hosszas mérlegelés után úgy döntöttek, lefújják az Alexander Albon-projektet és házon kívülről hoznak csapattársat Max Verstappen mellé.

Valakit, aki egyrészt jobban termeli a pontokat a csapatnak a Mercedes elleni csatában, mint a legutóbbi két pilótájuk, másrészt aki közel marad a szédületesen gyors hollandhoz, hogy legalább az ő esélyei ne romoljanak azzal, hogy a mögötte lévő vákuum bővíti a taktikai repertoárt az élen Lewis Hamiltonnal és Valtteri Bottasszal sakkozó Mercedesnél. Pierre Gasly és az ülésben őt követő Albon lemaradása nem egyszer pozícióvesztést okozott Verstappennek azzal, hogy lényegében kockázatmentesen került előnyös szituációba a Mercedes.

Számos kérdést felvet, hogy a küldetés teljesítésével Pérezt bízták meg, és még többet szülhet, ha ez a megoldás sem válik be. A kialakult felállás több szempontból formabontó a modern érában.

Pérez és Verstappen támadja BottastForrás: Formula 1 via Getty Images/2020 Formula One World Championship Limited/Bryn Lennon - Formula 1

Egyrészt attól, hogy egy évekkel rutinosabb veteránt hoznak az egyre pengébb szupersztár mellé; ilyen viszonylag ritkán fordul elő az élvonalban (bár a Ferrari pont ugyanezt húzta meg a Carlos Sainz-Charles Leclerc párossal, a név miatt soroljuk őket ebbe a kategóriába). Előzőleg 2010-ben a McLaren lépett hasonló útra Jenson Button leigazolásával, az kiegyenlített párharcot eredményezett Hamiltonnal.

De a legszokatlanabb az egészben mégis az, hogy nem a saját utánpótlás-programból jött Albon utódja. Adja magát a kérdés, hogy...

Zsákutcába jutott a Red Bull-iskola?

Utoljára 2013-ban versenyzett a Red Bullnál családon kívüli pilóta Mark Webber személyében. Ő volt az utolsó ilyen igazolás is, a 2007-es szezontól. Csődöt mondott a tehetségkutató- és nevelő program?

Jaime Alguersuari és Sébastien Buemi, a Toro Rosso párosa 2009 közepétől 2011 végéigForrás: Red Bull

Korábban jellemzően néhány évente kitermeltek egy meghatározó versenyzőt: 2007-ben Sebastian Vettel, 2011-ben Daniel Ricciardo, 2015-ben Verstappen mutatkozott be a Forma-1-ben, utóbbival együtt az egyelőre nem futamgyőztes, de arra potenciált mutató Sainz is. Mindegyikük kiszorította az előző ászt, és Vettel utódja a Ferrarinál szintén egy Red Bull-növendék lett. Ahogy a Reddit egyik felhasználója szellemesen rátapintott a körforgásra, Sainzot meg Ricciardo váltotta a McLarennél, míg Vettel a Racing Pointtól kiszorította Pérezt és a Red Bull-család tagjává tette.

Jelen állás szerint néhány év múlva kevesebben lesznek aktívak a dinasztiából. Danyiil Kvjatnak másodjára is lefőtt az energiaital, az ő esete azt mutatja, tartós eredményhez valószínűleg az sem vezet, ha valaki a háttérbeli fejlesztési munkával fejlődve kap egy második sanszot (az orosz a Ferrarihoz tett kitérőt). Felvillanyozó produkció híján Albon kilátásai nem túl jók egy hasonló visszatérésre, hiszen egy darabig az Alpha Taurihoz kerülő Cunoda Juki képzése lesz középpontban, valamint az F2-be léptetett Juri Vips, illetve a már ott versenyző Jehan Daruvala előtt nyílhatnak meg ajtók. Négyükön kívül még hat fiatalt említ az utánpótlás-programban a Red Bull honlapja.

Cunoda Jukin sok múlik: a jó szereplése ismét jó fényt vethet a Red Bull programjáraForrás: Getty Images/2020 Getty Images/Peter Fox

Egyelőre azonban csak tippelgetni lehet, beválnak-e a választások. Tény, az utóbbi években nem így volt. Alapból nem tragédia két mellényúlás Verstappen csapattársával, de figyelmeztető jel, hogy amikor üresedés történt a fiókcsapatnál, Kvjatot, illetve a programból egy évtizede egyszer már leselejtezett Brendon Hartleyt hívták. Vettel debütálásától Verstappenéig aki vezethetett pénteki szabadedzéseken, az eddigi utolsó személy, Sean Gelael (2017, 2018) kivételével mindenki lehetőséget kapott a Forma-1-ben. A balhés Dan Ticktum 2018-ban nagy csatában kikapott Mick Schumachertől az F3-ban, majd egy év múlva eltanácsolták Helmut Markóék, miután csúnyán botladozott a nívós japán formaautós sorozatban, ahol előtte Gasly rászolgált az előléptetésre.

Ahogy fociban a Barcelona legendás akadémiája sem ontja mostanában a zseniket, úgy a Red Bull modellje is befuccsolt volna?

Azért nem biztos: megnőtt a konkurencia a csiszolatlan gyémántok felfedezésében. 2001-ben alapították a Junior Team programot, amikor még nem is indultak a világbajnokságban, a McLaren és a Renault rendszere nagyjából ugyanekkor épült ki. A Ferrari tovább megmaradt a tesztpilóták hagyományos alkalmazásánál, de 2009 óta ők is szisztematikusan nevelik és képzik kiszemeltjeiket – Pérez az elsők egyike volt –, míg az önálló istállóval csak nem túl régóta nevező Mercedes 2014-től tesz így. Akár Verstappen is Toto Wolfféknál köthetett volna ki, csak ők nem tudtak ülést kínálni neki a világbajnokságban. A motorszállítás révén erősödő kapcsolatok most már erre is alternatívát nyújtanak, lásd George Russellt a Williamsnél, Mick Schumachert a Haasnál vagy épp Leclerc-t korábban az Alfa Romeónál.

A szimulátorozás sokat fejleszt a fiatalok képességeinForrás: Getty Images for Red Bull Racing/Laszlo Balogh/Laszlo Balogh

Ettől viszont belterjessé vált a környezet, a megcsócsált pilótáknak szűkülnek a lehetőségek, kevesebb opciójuk marad a karrier folytatására. Kedves gesztus, hogy a sportprogramot felügyelő Marko felajánlotta Albon elérhetőségét a riválisoknak vész esetén, de a liftből látszólag csak a csúcsra vagy a mélybe vezet. Ezért is felmerül:

Türelmesebbnek kellene lennie a Red Bullnak?

Miközben Pérez nagy lehetőségét sokan üdvözlik, a szimpatikus halk szavú srác küzdelménél végig ott motoszkált a fejekben, hogy kaphatott volna-e több időt a bizonyításra. Hosszú névsor állítható össze a Red Bull által F1-be juttatott, majd nem ritkán kicsit kegyetlenül menesztett pilótákból. Miközben utóbbival rossz színben tűnnek fel, sokszor nem kapják meg az elismerést, hogy egyáltalán lehetőséget adnak. Ne feledjük, Gasly és Albon kezét nem engedték el.

Albon a Portugál Nagydíjon akkor került legközelebb Verstappenhez, amikor csapattársa lekörözteForrás: Getty Images/2020 Getty Images/Jose Sena Goulao

Korábban azonban megfigyelhető volt, hogy 2,5-3 évig vizsgálják a fiatalokat a Toro Rossónál, mielőtt szélnek eresztik őket, ehhez képest valóban fukarságnak tűnik, hogy Gaslynak és Albonnak együtt sem jutott ennyi idő a kiteljesedésre a Red Bullnál (kicsit több mint 0,5, illetve kevesebb mint 1,5 év), ahogy anno Kvjatnak sem (kicsit több mint 1 év). No de megérte volna várni a lefokozásukkal?

A balesetek sem segítettek Gaslynak és Albonnak az ülés megtartásábanForrás: NurPhoto via Getty Images/Jose Breton/NurPhoto/Nurphoto

Probléma volt mindkettejüknél, hogy egy-két elszórt kivételt leszámítva nem lopóztak legalább egy picit közelebb Verstappenhez, Albon lemaradása 2020 során konkrétan kicsit még hízott is Marko szavai alapján. Pedig az élet legtöbb területéhez hasonlóan az egyén fejlődési görbéjének itt is az első években kellene a legmeredekebbnek lennie, ami elméletileg a csapaton belüli szakadék csökkenéséhez vezet. „Természetesen az első Forma-1-ben töltött évről a másodikra sokkal többet tanulunk arról, hogy miként kell vezetni egy F1-es autót meg ilyenek, mint utána" – nyilatkozta Verstappen kollégánknak nemrég.

Áttörés azonban csak nem jött sem Gaslynál, sem Albonnál a tendenciában, ahogy az alábbi grafikonon látható. Ezen százalékban ábrázoltuk az időmérős hátrányukat (függőleges tengely) Verstappenhez képest a közös versenyeik sorszámán (vízszintes tengely), kiküszöbölve az eltérő pályahosszokból adódó torzításokat – három tizedmásodperc különbség Monacóban és a kétszer olyan hosszú belga pályán nem azonos nagyságrend. A hiányzó értékek azt jelentik, hogy valamilyen okból nincs reprezentatív összehasonlítás, főleg azért, mert betervezett motorcserés büntetés miatt valamelyikük korán befejezte a körözést.

Gasly és Albon hátránya Verstappenhez képest az időmérőkönForrás: Gerse József (GPhírek)

Kiugróan nagy lemaradás jellemzően olyankor fordult elő, amikor Gasly és Albon nem jutott el a kvalifikáció utolsó harmadába és a legjobb állapotában nem használta a pályát, ezek az alkalmak már önmagukban kellemetlenek voltak. Gasly Kanadában Verstappen elől indult (a 7. versenynél látható völgy a kék vonalon), de csak annak köszönhetően, hogy a holland megpróbált a közepes gumin továbbjutni a Q2-ből, s miután kiderült, ez nem fog összejönni, pórul járt egy piros zászlóval a javítási kísérletekor. Albon Japánban (5. verseny) tiszta körülmények között ezredre azonos időt autózott Verstappennel, ám ezt leszámítva nem ment lényegesen jobban Gaslynál és megmaradtak a kilengések. Utolsó futamán, Abu-Dzabiban valóban szintet lépett, túl későn. Összehasonlításként: a sokat kritizált Bottas az előző két szezonban alig-alig kapott ki Hamiltontól 0,3%-nál jobban, és többször le is győzte.

A grafikon egyúttal rámutat, hogy
Albon kedvező 2019-es megítélése görbe tükrön keresztül történt.

Az első négy nagydíjából hármon vagy nála vagy csapattársánál motort cseréltek, ezért nem derült fény a szombati tempókülönbségre, és mindezt elhomályosította, hogy a thai-brit pilóta a friss egységgel az előzési szempontból kedvező pályákon előre verekedte magát a mezőny sűrűjéből. Aztán elmúltak a mézeshetek. Vele szemben igazságtalanság, hogy nem maradt menekülési útvonala az Alpha Taurinál, cserébe a sűrűsödő mezőnyben tovább elnézték neki, mint Gaslynak, hogy más csapatok autói beférkőztek elé.

Albon 2020-ban gyakran eltűnt a mezőnybenForrás: Getty Images/RUDY CAREZZEVOLI/Rudy Carezzevoli

Mindkét pilóta esetében elmerenghetünk, hogy esetleg túl korán dobták őket a mélyvízbe. Albon 12, Gasly 26 (Kvjat pedig 19) futammal a háta mögött érkezett a frontvonalba, miközben Ricciardo 50-nel. Verstappen ellenben 23, Vettel 26 versenynyi tapasztalattal kezdett nagyot alkotni, tehát a legjobbak ismérve talán az, hogy nagyon hamar megmutatkozik a tehetségük. Vagy velük...

Túl magasra helyezték a lécet?

Nehéz eldönteni, hogy miután a Red Bull kifogott két aranyhalat, reális elvárásokat fogalmazott-e meg a későbbi palántáknak. Megismételhető, megközelíthető a teljesítményük rövid időn belül? Az elmúlt két évben nem volt teljesen tiszta, hogy Verstappen ennyire a szimplán csak ügyes riválisok fölé emelkedik vagy a csapattársai maradnak el az elfogadható szinttől, ugyanakkor árulkodó, hogy már 2018-ban is rendszeresen verte Daniel Ricciardót, csak az akkoriban előforduló drága hibái kevésbé tették nyomasztóvá a különbséget.

A Ricciardóval azonos évben debütáló Pérez kevesebb hasonló ajándékra számíthat az egyre érettebb hollandtól. A legjobban Sainz-cal lehet(ne) lemérni Verstappen nagyságát, hiszen egyszerre debütáltak, de a spanyol most a Verstappenhez hasonlított Leclerc oldalán megmutathatja, mire képes.

Verstappen és Sainz 2015-benForrás: DPPI/Florent Gooden

Ha ő, illetve Pérez is következetesen vereséget szenved a fiatalabb nagyágyúktól, az valamelyest megnyugtathatja a Red Bull utánpótlását, hogy talán lehetetlent kérnek a halandóktól. Ellenkező esetben viszont érdemes megkongatni a vészharangot az energiaitalosoknál, hogy a kiválasztásnál újabban valami nem működik.

Mindazonáltal arról se feledkezzünk meg, hogy Pérezt egyszer már leigazolta egy élcsapat. A Forma-1-ben a második esély alapból a részvétellel ritkán adatik meg, nemhogy az élbolyban, ahová tipikusan egyszer érkezik meghívó.

Van értelme második esélyt adni?

A középmezőnyben gyakran vitézkedő, a nagyok levesébe időnként belepiszkáló pilóták mindig népszerűk és megkapják a közönség támogatását ahhoz, hogy bizonyítsanak egy (várhatóan) élbolyhoz tartozó autóban is.

A szomorú valóság az, hogy ebből korántsem mindig lesz tündérmese, az eufória hamar elmúlhat.

Az ezredforduló környékéről Heinz-Harald Frentzen, Rubens Barrichello, Giancarlo Fisichella kiváló példa a jelenségre, vagy a közelmúltból Bottas. De nem olyan rég történt az sem, hogy Pérez a harmadik F1-es szezonjában megbukott egy élvonalba várt istállónál.

Pérez a McLaren autójábanForrás: AFP

2012-t írtunk, amikor a Saubernél (az Alfa Romeo előjédnél) a meglepetésre háromszor dobogóra álló mexikóit leigazolta Button partnerének a McLaren, amely a szezonban ugyanannyi, 7 győzelmet jegyzett, mint a világbajnok Red Bull, és 4-gyel többet, mint a Fernando Alonso zsenialitásával a vb-címig utolsó pillanatig harcban álló Ferrari – amellyel Pérez a váltásig szintén kapcsolatban állt, konkrétan a frissen alapított akadémiai program tagja volt. Elmondása szerint a Ferrari és a Mercedes is alternatíva volt számára, Hamilton után állítólag ő volt a következő jelölt.

A mclarenes kaland azonban kudarcnak bizonyult, 2014-re lecserélték Kevin Magnussenre. Az egy dolog, hogy a wokingiak történetének egyik legrosszabb autójában esélytelen volt a dobogóra – állítólag komolyan fontolgatták az előző modell reaktiválását idény közben –, és vállalható 73:49-es vereséget szenvedett csapattársától pontszámban, de szinte végig szürkén ment, emlékezetes pozitív megmozdulásai alig akadtak; jóllehet, az időmérős párviadalt 10:9-re megnyerte a korszakos tehetségnek ritkán hívott Button ellen.

Pérez 2013-banForrás: AFP

Márpedig a korábban felsorolt példák közül Barrichello, Fisichella és Bottas mentségére szólhat, hogy Schumacher, Alonso és Hamilton személyében a sportág legendás alakjaitól kapott ki. (Frentzen a szintén világbajnok, ám elit szinten viszonylag ritkán vezető Jacques Villeneuve csapattársa volt.)

Igaz, hogy Pérez a korrekt értékeléshez megérdemelt volna még egy évet, de hasonló cipőben Felipe Massa, Nico Rosberg, Leclerc vagy épp az imént felsorolt klasszisok nagyon hamar jelentkeztek valami különlegessel az élvonalban. Attól, hogy érettebb lett, most másképp alakul? Jóllehet, mint szó esett róla, már az is elég tőle, hogy elődeihez képest több pontot szerezzen és közelebb maradjon Verstappenhez.

Az érkezése kapcsán az egyik fő kérdés, hogy Gaslyval és Albonnal ellentétbben egy sokat látott veterán képes-e a megzabolázni az (újabban) aerodinamikára érzékeny és emiatt sokat mocorgó autót, vagy úgy alkalmazkodni hozzá, hogy közben nem veszít a sebességéből. Ő a jövő évi mezőny ötödik legrutinosabb, Verstappennél is több tapasztalattal rendelkező pilótája.

Pérez ünnepli a Szahíri Nagydíjon aratott győzelmétForrás: Getty Images/2020 Getty Images/Mark Thompson

Az időmérőkön különösen kemény feladat vár rá, a Force Indiánál/Racing Pointnál a hét idényéből csak háromban nyerte meg a kvalifikációs házi párharcot.

Ebből kettő a nem túl acélos Lance Stroll ellen jött, a harmadik meg Esteban Ocon ellen az újonc évében, akitől utána (2018-ban) már 16:5-re kikapott, ahogy 2014-től 2016-ig minden alkalommal Nico Hülkenbergtől.

Ennek ellenére ő volt az, aki ezalatt a nagyok által elhullajtott morzsákból a legtöbbet csipegette fel: hétszer felkapaszkodott a dobogóra, a kaotikus Szahíri Nagydíjat a számára legjobbkor meg is nyerte. Csapattársai kétszer jutottak fel a pódiumra, Stroll vele együtt Bahreinben, illetve egyedül Monzában, ahol ő viszont nem tudta kihasználni a pompás váratlan lehetőséget a győzelemre.

Gaslyt és Albont általában a káosz sem igazán lendítette előrébb, utóbbitól a mugellói és a bahreini (a Szahíri Nagydíj előtti forduló) dobogó inkább számított elvárhatónak, semmint extrának. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy 2019 utolsó előtti és 2020 első futamán Hamilton kilökte a 2. helyről, utóbbi esetben a győzelem lehetőségétől is megfosztva. Pérez hatékony manőverezéséből és a remek gumikezelési képességeiből sokat profitálhat új csapata.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK