Társoldalunk:
Hírlevél

400-zal száguldott a sivatagban, de mentősofőrként lett a legjobb pilóta

2020.12.06. 09:31

Versenyzőként nem futott be, de F1-es autóval senki sem ment nála gyorsabban. A sportág orvosi autójának pilótájaként egy héttel ezelőtt Alan van der Merwe elévülhetetlen érdemeket szerzett Romain Grosjean megmentésében.

Ha valaki elmondhatja magáról, hogy nála még senki sem ment gyorsabban Forma-1-es autóval, gyaníthatóan nem kell tovább folytatnia a bemutatkozást. Ha viszont kiderül róla, hogy fontos szerepet játszott egy versenyző, Romain Grosjean életének megmentésében, akkor a diskurzus magasabb szinten folytatódhat.

Alan van der Merwe és Ian Roberts már rutinos párost alkotForrás: AFP/Pedro Pardo

A Forma-1 orvosi autóját vezető Alan van der Merwe nem keresi a feltűnést, kevésbé ismert figura, mint a biztonsági autót hajtó – egyébként rendkívül barátságos – Bernd Mayländer, de a múlt vasárnap megtartott Bahreini Nagydíj után rá is nagy figyelem irányult, mivel közvetlen munkatársával, az F1 főorvosaként dolgozó Dr. Ian Robertsszel 10 másodperc alatt megérkeztek a Haas-pilóta balesetének helyszínére, majd közreműködtek abban, hogy Grosjean 28 másodperc alatt a lángok közül biztonságba kerüljön.

„Hétfőnként általában felkelek és egy kissé fáradt vagyok – mondta a héten megjelent sok interjú egyikében, a Road & Track magazinnak. – Most hétfőn úgy ébredtem, hogy még sohasem voltam ilyen boldog egy nagydíj után. Hihetetlen, hogy minden jól működött, és Romain élve kijutott onnan.”

Versenyzőként az 1980. január 31-én született, tehát idén 40 éves van der Merwe elkallódott tehetség maradt. 2001-ben megnyerte a brit Formula Ford Festivalt és 2. helyezett lett a bajnokságban, majd 2003-ban brit Formula 3-as bajnok lett, ami nem rossz ajánlólevél, tekintettel arra, hogy az F1 legendái közül többen is a szigetországi sorozat megnyerésével indultak meg a világhír felé.

Megnyerte a brit F3-at, de nem volt komoly szponzora, így megfeneklett a pályafutásaForrás: Getty Images/2002 Getty Images/Bryn Lennon

A dél-afrikai pilótának viszont ez nem adatott meg, pénzhiány miatt a Formula 3000-ből már nem tudott továbblépni, versenyzői pályafutása a ma már nem létező A1 GP-ben futott végleg zátonyra. Ezután 2009-ben nevezték ki a Forma-1 hivatalos orvosi autójának sofőrjévé.

Egy rekord és ami mögötte van

Alan van der Merwe tesztpilótaként a BAR-Hondánál, a mai Mercedes-csapat jogelődjénél is dolgozott, itt találta meg a marketing részleg „röhejes ötlete”, miszerint 400 km/h-s sebességet kellene elérnie egy rekordkísérlet során egy alig módosított F1-es autóval. A csapatnál ezt először lehetetlennek tartották, 2006. június 21-én viszont megcsinálták.  

Van der Merwe felidézte, a Mojave-sivatagban megrendezett Bonneville 400-versenyen először kinevették őket, amikor megjelentek a sebességrekordokra optimalizált autókhoz képest kicsi, könnyű, ballonos gumikkal szerelt, lényegében egy monzai specifikációjú, de hátsó szárny nélküli 2005-ös BAR-Hondával. Az F1 hivatalos weboldalának ő maga is elismerte, hogy „ez rossz eszköz volt a feladathoz.”

Addigra viszont a mérnökök és a pilóta segítségével már régóta gondolkodtak azon, hogyan lehetne az F1-es autóval elérni a célt, ami elsőre nem is tűnt elérhetetlennek. „Amikor először vezettem az autót egy aero-teszten a végleges specifikációjában a RAF Lyneham [reptéren], a mérnököm azt kérte, hogy menjek 280 km/h-s tempóval. A kijelzőm hőfokokat és nyomásértékeket mutatott, nem sebességet, úgyhogy azt gondoltam, nagyjából annyival haladok. Aztán mondta nekem, hogy 360 km/h-val mentem.”

Versenypályán is tesztelt F1-es autót a BAR-Honda színeibenForrás: Spinney/LAT Photographic/Honda Racing F1

„Rosszul mértem fel, mert az autó még mindig annyira határozottan gyorsult. Ez megtanított arra, hogy mit használjunk támpontként – emlékezett vissza, de hozzátette, a sivatagban, ahol a rekordkísérlet zajlott, még ez sem volt adott. – Ott nincs visszajelzés. Az embert hatalmas fehérség veszi körül. A pálya 200 méter széles és 11 mérföld hosszú volt. Az ember csak azért tudja, hogy gyorsan megy, mert leválna a fejéről a sisakja, és az autó hetedik sebességi fokozatban üvölt.”

A dél-afrikai pilóta végül a szabályok szerint egyszer oda-, egyszer pedig visszafelé teljesítette a távot, a hitelesítés miatt a két csúcssebesség átlagát veszik alapul, ezért a tesztelés során elért 413,205 km/h-s tempója nem hivatalos, végül 397,360 km/h-s átlagot állapítottak meg.

Összehasonlításként a versenyben elért legmagasabb sebesség az F1-ben Juan Pablo Montoya nevéhez fűződik 2005-ből, az Olasz Nagydíjon 372,6 km/h-s tempóval ment a McLaren-Mercedesszel, de a Williams szerint Valtteri Bottas 378 km/h-ra is képes volt 2016-ban az Azeri Nagydíjon, ezt azonban az FIA nem hitelesítette. 

„Igazából, nem lett volna szabad ilyen közel kerülnöm! – nyilatkozta van der Merwe. – Szerintem teljesen más eszköz kellett volna, hogy elérjük a 400 km/h-t, de nagyon mókás volt, hogy ilyen közel kerüljünk hozzá, és rekordot állítsunk fel. Különleges projekt volt, és nagyon szerencsés vagyok, hogy a részese lehettem.”

Itt még fent volt az F1-es Hondán a hátsó szárny, a rekorddöntés idején már csak egy stabilizáló uszony volt a helyénForrás: Griffiths/LAT Photographic/Honda Racing F1

„Megváltoztatta a látásmódomat. Úgy 50-60 ember két évig dolgozott azon, hogy elérjük, amit elértünk. Az ember megtanulja, hogy [az eredmény] csak a jéghegy csúcsa. Egy extra tizedmásodperc megtalálása úgy kilenchónapos erőfeszítésbe telt.”

Az orvosi autóban is minden az előkészületeken múlik

Hasonló mentalitás hozott emberéletben mérhető sikert a Bahreini Nagydíj elején is, van der Merwe a futam után elmondta, alaposan begyakorolták a mentés folyamatát Robertsszel, és a Road & Tracknek elárulta, minden évben már januárban elkezdenek ők is tesztelni a szezonra az AMG-vel, ami egy kisebb versenycsapatot verbuvál ahhoz, hogy gyors, megbízható és kiszámíthatóan működő orvosi autót állítson ki, általában és jelenleg is a Mercedes-AMG C 63 S aktuális változata révén.

Az autóban ülve bármikor bevetésre készen kell állniuk, a Grosjean-baleset helyszínére úgy érkeztek meg, hogy a megszokott protokollt követve az 1. kör során a mezőny mögött haladtak. A dél-afrikai pilóta elárulta, ilyenkor Roberts folyamatosan mondja neki, hogy mi a helyzet a mezőnyben, milyen a tempójuk az F1-es autókhoz képest, és Grosjean bukása után is pontosan tudták, mi a teendőjük.

Az orvosi autó egy Mercedes-AMG C 63 S, 3,9 mp alatt éri el a 100 km/h-s sebességet - Kattintásra galéria nyílik az eddigi Mercedes biztonsági- és orvosi autókrólForrás: Daimler AG/Steve Etherington

„Vasárnap amikor felcsaptak a lángok, elkezdtünk arról beszélni, hogy pontosan hol álljak meg. Csak ahhoz volt szükség némi extra kommunikációra, hogy kitaláljuk, Romain valójában hol a pokolban volt. Az autója teljesen kettészakadt és a jobb oldalon ott volt a tűzgolyó. Reméltem, hogy ő valójában nincs ott, de ott volt.”

Nem kérdés, hogy bár az F3-as bajnoki címmel vagy az F1-es sebességrekorddal is szép sikert ért el, pilótaként Alan van der Merwe legfontosabb kilométereit a Bahreini Nagydíjon tette meg azzal, hogy villámgyorsan Grosjean segítségére siettek. „Szeretném, ha ez lenne a pályafutásom csúcsa – viccelt. Most már nincs szükségem további akciókra. Nagyjából rendben vagyok” – mondta.

Merwe és Roberts nélkül Grosjean még nagyobb bajban lett volnaForrás: Getty Images/2020 Getty Images/Peter Fox

Formálisan ugyan a verseny közönségdíjasa Grosjean lett a vasárnapi futamon, de az Autosport című szaklap a tiszteletbeli „nap legjobb versenyzője” elismerést Alan van der Merwének adta a Bahreini Nagydíjon.

Innováció a pályán túl is

Amellett, hogy van der Merwe már bő egy évtizede az F1 orvosi autójának pilótája, Robertsszel közösen létrehozta a Signal Biometrics nevű vállalatot is, ami a 2018-as Ausztrál Nagydíjtól kötelezően bevezetett, és potenciálisan életmentő biometrikus versenyzőkesztyűk kifejlesztője.

A kesztyűket manapság már minden F1-es pilóta viseli, a belevarrott 3 mm-es, flexibilis szenzor a tenyerüknél véroxigént és pulzust mér, így az orvosi csapat rögtön fontos információhoz jut, amint megtörténik egy baleset, így a kiérkező mentők felkészültebben kezdhetik meg a bajba jutott pilóta ellátását. Fontos egy ilyen eszköz akkor, amikor nem lehet rögtön felmérni a versenyző állapotát, például Carlos Sainz 2015-ös oroszországi balesete volt ilyen, miután a spanyol pilóta a Toro Rossóval becsúszott az Armco-védősáv alá.

A versenykesztyűk tűzálló anyagukkal óvták meg Grosjeant a komolyabb sérülésektől, de a biometrikus szenzorok az életmentést is segítik (a képen Danyiil Kvjat látható)Forrás: Getty Images/2020 Getty Images/Peter Fox

A tempós autóvezetés mellett a biztonság érdekében tett napi szintű erőfeszítésekért sok pilóta hálás lehet a legendák közé emelkedett, de sajnos ma már nem élő Sid Watkins és Charlie Whiting mellett Robertsnek és Alan van der Merwének is, akit a bahreini helytállása után sokan hősként emlegettek, ő azonban megilletődött az ilyen szavak hallatán.

„Én nem vagyok hős. Sok ember tesz komoly és igazán hősies dolgokat. Én azt tettem, ami szükséges volt, úgyhogy nem tekintem magam hősnek, de nagyon örülök az emberek kedves szavainak” – nyilatkozta a Reutersnek.Tettem a dolgomat. Én ezt nem nevezném hősiesnek. Szerintem jól teljesítettünk, és úgy gondolom, legközelebb még jobbak lehetünk.”

„Ez egy igazán szép történet, nagyon jót tesz a Forma-1-nek. Visszaigazolja, hogy jó dolgokkal foglalkozunk és azt is, hogy folytatnunk kell, próbálkoznunk, hogy fejlesszünk” – utalt a sportág és a biztonság kérdésének soha véget nem érő versenyfutására.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK