Társoldalunk:

Amikor láttam Grosjean balesetét, azt hittem, filmet nézek és egy kaszkadőr ugrik ki a kocsiból

2020.12.01. 05:59

Nagyon extrém és ritka esetnek nevezte Romain Grosjean vasárnapi balesetét Kling Sándor, a Red Bull Technologies szerkezeti elemzője. A magyar szakember szerint az összetört autó jól vizsgázott, inkább más területeken érdemes fejlesztési lehetőséget keresni.

Szuperlatívuszokban lehet csak leírni a múlt vasárnap rendezett Bahreini Nagydíj rajtja után történt balesetet, amely során Romain Grosjean autója 221 km/h-s sebességgel a szalagkorlátnak ütközött, átszakította azt, a Haas lángba borult, de a francia versenyző ki tudott szállni a roncsból és a másodpercek alatt kiérkező mentők segítségével megmenekült.

Kettészakadt Grosjean autója a Bahreini Nagydíjon - GalériaForrás: Formula 1 via Getty Images/2020 Formula One World Championship Limited/Clive Mason

A Forma-1-es versenyzők és a sportágban dolgozók rögtön kiemelték, hogy az elmúlt évtizedek során milyen hatalmas fejlesztések történtek a biztonság érdekében, néhányan, köztük Ross Brawn, az F1 sportért felelős ügyvezetője hibákra is rámutatott, de valószínűleg csak hosszú hónapok elemzése után derül majd ki, hogy milyen tanulságokat lehet levonni a történtekből.

Ettől függetlenül megkértük Kling Sándort, a Red Bull Technologies szerkezeti elemzőjét, hogy értelmezze a televíziós közvetítésben látottakat, és mérnöki szemszögből is adjon betekintést a baleset körülményeibe.

Mi volt az első gondolata, amikor meglátta a balesetet?
Ezen a hétvégén volt a Formula Student Symposium online környezetben és az előadásomra készültem. Amikor az eset történt, éppen prezentáltam, úgyhogy élőben nem láttam az eseményeket, hanem a végén a kérdezz-felelek részben említették. Meglepődtem már azon is, ahogy elmesélték. A visszajátszások láttán úgy éreztem, mintha egy filmet néztem volna, amikor a kaszkadőr éppen ugrik ki az autóból. Manapság szerencsére nem ilyen hétvégékhez vagyunk szokva az F1-ben.

Viszonylag gyorsan világossá vált, hogy valamitől kettészakadt az autó, és pont azon a részen van az üzemanyagtank is. Van egy biztonsági cella a pilóta körül, az FIA különböző vizsgálatokat végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a versenyző biztonságban van. Ha bizonyos erővel megnyomják az orrkúpot vagy a sebességváltót, akkor azt ki kell bírnia az autónak. A vázhoz van rögzítve a motor, a motor önmagában is teherviselő elem, és ott a csatlakozások kaphattak egy olyan ütést, amilyenre az FIA-nál nem gondoltak, és emiatt nem is nagyon ellenőrizték ennek a szilárdságát. Ilyen jellegű terhelés nem nagyon történik, hogy egy „oszlop” pont beleáll a váz és a motor határfelületénél, ezért valószínűleg nem is merült fel, hogy ezt konkrétan vizsgálni kell. Túl van méretezve ott minden, nagyon extrém és ritka eset volt.

Ijesztő látvány volt, ahogy lángok csaptak fel a becsapódás után, mi lehetett ennek az oka?
Lehetséges, hogy a motor alumínium csonkja kapta az ütést, ha az eltörik, akkor veszélyben van az üzemanyagtank vagy pontosabban üzemanyagcella is, ami nagyjából a pilóta háta mögött van. Az alatt van az akkumulátorpakk, ha sérül valami, akkor nagyon gyorsan szikra is keletkezik.

Balról jobbra: A szalagkorlát tartópillére, a sértetlen üzemanyagcella, a korlátot áttörő glória (felül) és a pilótafülke elején sérült karosszéria

Az üzemanyagcella kevlár erősítésű, többrétegű, flexibilis dolog, olyasmi, mint egy nagyon erős lufi, amit direkt azért alakítottak ki így, hogy ha ütés éri, akkor ne tudjon rögtön kiszakadni. Ez valószínűleg most sem történt meg, lehetséges, hogy ezúttal még működött a benzinpumpa, és nagy nyomással beterítette az egész autót.

Ön korábban a Red Bullnál az autó különböző alkatrészein dolgozott, volt feladata e téren is?
Pont az idei autón dolgoztam az akkumulátorpakk házán. Konkrétan ezen ül az üzemanyagcella, az akkumulátorokat a padlólemez fölött helyezték el, de ez is szerkezeti része a váznak.

A tervezés folyamán gondolnak ilyen eshetőségekre is?
Tervezőmérnökként két szempontot kell figyelembe venni: az egyik, hogy a pilóta a lehető legnagyobb biztonságban legyen, a másik pedig, hogy a szabályzatot épphogy csak teljesítsük. Ha túl nagy biztonsági tényezőt teszünk arra, amit az FIA előír, akkor hátrányban leszünk a többi csapathoz képest. Nehezebb lesz az autó, nem lehet majd úgy beállítani.

További műszaki részletek az Egyforma vlogban

Ha valakinek kipattant volna a fejéből, hogy mi van, ha ez az elem kap egy ilyen ütést oldalról, az szétszakad, roncsolódhatnak a belső alkatrészek, és ehhez gyenge a motorcsonk, akkor azt mondják, ez minden csapatnál így van, nagyon kicsi az esély, hogy ez így becsapódjon, és mi is úgy tervezünk, ahogy a többiek. A legtöbben ezt választanák, viszont az FIA is bevezethet olyan ellenőrzési módszert a homologizációnál, amivel minden csapatot rákényszerítenek arra, hogy egy ilyen lehetőséget kizárjanak.

Akkor ezek szerint elsősorban az FIA foglalkozik a történtek kiértékelésével?
Az FIA nagyon a mélyére fog ásni annak, hogy pontosan mi is történhetett. A Spában történt tavalyi haláleset után is felmerült sok kérdés a váz merevségével kapcsolatban, az FIA is végzett elemzéseket, hogy ha ugyanez a baleset egy Forma-1-es vázzal történik, akkor a pilóta túlélte-e volna, és ha nem, akkor mit kell tenni a tragédia megelőzéséhez. Ha jól tudom, a 2022-es szabálymódosításba bekerülnek azok a tanulságok is, amelyeket az Hubert-baleset után vontak le.

Hasonlóan az utcai autókhoz, az F1-ben is megpróbálják szimulálni a baleseteknél fellépő helyzeteket a töréstesztek révén. Ön szerint változtatni kell ezen a vasárnapi eset láttán?
A törésteszt arra vonatkozik, hogy az energiaelnyelő elemek, tehát az orrkúp vagy a váltó hátuljára rögzített elem el tudja nyelni az elvárt energiákat. Az autó oldalán is van egy ilyen cső, ami akkor segít, amikor oldalirányból a falnak csapódik, de egy versenyautóra nem lehet mindenhova energiaelnyelő zónákat építeni.

Ilyen balesetekre nehéz felkészíteni az autót - GalériaForrás: Getty Images/2020 Getty Images/Tolga Bozoglu

A pilótacella a glóriával kiegészülve sikeresen vizsgázott, ha nem lett volna a tűzeset, akkor Grosjean egy karcolás nélkül megúszta volna. Az FIA-nál ki fogják értékelni a mérnökök, hogy meg kell-e erősíteni azokat a részeket, ahol ilyen veszélyes csomagok vannak, mint az üzemanyag, meg az akkumulátorok. Lehet, hogy a homologizációnál ott is lesz egy plusz, ellenőrző terhelés, de nemcsak ebből a szempontból fogják vizsgálni az esetet, hanem abból is, hogy az autó hogyan tudott bebújni a két szalagkorlát közé. Ha ez nem történt volna meg, hanem betonfal lett volna ott az ütközés pillanatában, akkor lehet, hogy nem történt volna semmi, mert nem gyulladt volna ki az autó. Láttunk volna egy óriási törést, amiből kiszállt volna Grosjean sértetlenül.

Ezek szerint elsősorban nem az autó kialakításában keresné a fejlesztési lehetőségeket?
Nehéz felkészíteni egy Forma-1-es autót arra, hogy egy „villanyoszloppal” kell ütközni. Inkább azt kell végiggondolni, hogy ott legyen-e az az oszlop. Sokkal biztonságosabbak a Forma-1-es autók annál, amilyenek néhány évtizeddel ezelőtt voltak, de bármelyik pilótát megkérdezik, hogy milyen ezeket az autókat vezetni, mindenki azt fogja mondani, hogy nagyon nehezek, és sokkal jobb volt vezetni a korábbi autókat. Simán lehet, hogy ez nézői szempontból a versenyek élvezhetőségét is befolyásolja. El lehet menni egy bizonyos szintig az autók biztonságával kapcsolatban, de tankot sohasem lehet csinálni belőlük, mert akkor az már nem autóverseny lenne. Sajnos benne van a pakliban, hogy ez veszélyes, mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető legbiztonságosabb legyen, de nem feltétlenül az autón lesznek nagy változások, lehet, hogy a pályán kellenek komolyabb módosítások.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK