Már 60 nap sincs hátra Lewis Hamilton szerződésének lejártáig és a vele együtt a legendák közé emelkedő csapatfőnökkel, Toto Wolff-fal közösen már a pályafutásuk végéről beszélnek. Az biztos, hogy a B oldalt játsszák, de lehengerlő fölényüknek nem lesz egycsapásra vége.
Vasárnap sokadszorra, de még biztosan nem utoljára történelmet írt a Mercedes a Forma-1-ben: nem volt még csapat, ami korábban zsinórban hétszer megnyerte a konstruktőri világbajnokságot. Lewis Hamilton nemrég megelőzte Michael Schumachert a futamgyőzelmek örökranglistáján, a jövő hétvégén várhatóan bebiztosítja pályafutása hetedik világbajnoki címét, és a Mercedes újabb futamgyőzelme esetén beéri a Williamst a csapatok győzelmi listájának 3. helyén.
Nagyítóval kell keresni azokat a rekordokat, amelyeket még nem ők tartanak, ennek azonban van egy kellemetlen és kérlelhetetlen következménye: múlnak az évek, senki sem lesz fiatalabb, ráadásul a koronavírus miatt felborult életmód is arra késztette az embereket, hogy átértékeljék a világukat és a jövőjüket.
Hamiltonnál ez még kevésbé probléma, az (egyelőre) hatszoros világbajnok versenyző 36 éves lesz januárban, két-hároméves szerződéshosszabbítás még mindig benne van a pályafutásában, de elnézve, hogy Kimi Räikkönen és Fernando Alonso 40 fölött is tartja a tempót (igaz, fejenként két évnyi kitérővel), akár még ennél is hosszabb lehet a „szavatossági ideje”. Ezt a kifejezést Wolff használta, aki Imolában kimondta, szerinte az övé lejárt.
Előbb-utóbb el kell jönnie a generációváltás idejének, és a sportág középtávú jövője szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy ez mikor és milyen formában történik meg. Noha Nico Rosberg váratlan visszavonulása után pont a Mercedes felállása kapcsán nem lehet biztosra menni, de úgy hírlik, jövőre is fekete lesz az autó, úgyhogy Hamilton aligha távozik a nyolcadik világbajnoki címe előtt. Wolff esetében már összetettebb a kép.
Elkerülték, hogy róluk szóljon a Last Dance 2
Kívülről úgy tűnhet, hogy a sétagalopp volt a Mercedes-csapat számára az előző két szezon, hiszen a Ferrari visszaesése révén érdemben nem volt ellenfelük a pályán, a háttérben viszont komoly személyi változások történtek, amelyek egyenként nem feltétlenül tűnnek fel, együttesen viszont már komoly feladatot jelentenek.
- Nyugdíjba vonult Dieter Zetsche, a többségi tulajdonos Daimler AG igazgatótanácsának volt elnöke, aki hosszú évek óta, a legsötétebb pillanatokban is támogatta az F1-es szereplést, a helyét Ola Källenius vette át, aki nem ennyire elkötelezett, ráadásul a nyakába kapta a dízelbotrány és az autóipar általános válságának következményeit.
- Meghalt Niki Lauda, a csapat egyik motorja, a versenyzők morális iránytűje, a versenycsapatot működtető cég résztulajdonosa.
- Családi okokból lemondott Aldo Costa, a világbajnok autók főtervezője, a Forma-1-en kívül, a Dallaránál folytatja a pályafutását hazájában, Olaszországban.
- Távozott posztjáról Andy Cowell, a mezőny legjobbjának tartott Mercedes-motorokat fejlesztő és gyártó Mercedes-AMG High Performance Powertrains ügyvezetője.
Négy, kulcspozícióban lévő szakember vált ki, különösen Lauda hiánya érinti Wolff napi munkáját, aki Paddy Lowe 2016 végi elengedése és honfitársa halála után egyedül áll a csapat élén, az ő irányításával kell felkészülni a jövőre életbe lépő költségplafonra, és neki kellett elérnie azt is, hogy a Mercedes írja alá az új Concorde szerződést azzal a Liberty Mediával, ami felvetette a számára, hogy vegye át az egész Forma-1 irányítását, de a Ferrari vétójoga miatt ez szóba sem kerülhetett.
Az idei év egyik kasszasikere a sport témájú tartalmak terén egyértelműen a Chicago Bulls és Michael Jordan utolsó közös szezonját és NBA-bajnoki címét feldolgozó „The Last Dance” volt, ami rávilágított, milyen nehéz a profi sportvállalkozásokban, és általában kritikus tudást igénylő pozíciókban a generációváltás megvalósítása. A Bullsnál nem vált be, hogy kiszorították Phil Jacksont és ezáltal Jordant is, láthattuk már, hogy a Forma-1-ben is követtek el hasonló hibát, elég a Ferrari 2008-as elolaszosítására gondolni.
A veszély a Mercedes esetében is felmerült Zetsche távozása és Källenius érkezése alkalmával. Iparági pletykák szerint valós forgatókönyv volt, hogy a svéd cégvezető leállítja az F1-es szereplést, és ilyen szándékra utal, hogy az autóipar mélyrepülésére hivatkozva a csapatnak önfenntartóvá kell válnia. Ezt a költségplafon is segíti, de ettől függetlenül Mercedes-név ide, anyavállalat oda, Wolfftól nagy eredmény, hogy az istállót a Forma-1-ben tartotta, és ezzel elkerülte a kosarascsapatnál látotthoz hasonló széthullást.
„Sohasem tudni – felelte, amikor az F1 riportere arról kérdezte, hogy 2021 lesz-e számukra a Last Dance. – Szerintem mi még szeretnénk egy kicsit tovább táncolni. Mi egyben tartottuk a munkacsoportunkat. Amikor a csapatok felbomlanak, akkor néhányan elmennek, elveszítik a motivációt, a továbbiakban nem osztoznak a közös célokban vagy egyszerűen nyugdíjba vonulnak.”
„Bennünk teljesen ég a tűz, felhoztunk a csúcsra egy fiatalabb vezetőséget, nem alakult ki üvegplafon, és megtartottuk a tapasztaltabbakat is a csapatban. Élvezzük ezt a kalandot, várjuk már 2022-t és a szabálymódosításokat” – tette hozzá.
Wolff sikerének egyik kulcsa, hogy olyan munkakörnyezetet teremtett, amelyben az emberek a feladataikra koncentrálhatnak, és bár elérkeztek egy olyan korszakhoz, amikor már egyre kevésbé lehet elkerülni kulcsemberek távozását, ez egyelőre a legkevésbé sem rendítette meg a Mercedes-csapat működését. Az osztrák üzletember tudja, hogy inkább előbb, mint utóbb ez a probléma fel fog merülni a saját pozíciója és Hamilton jövőjével kapcsolatban is, és ha a műszaki területeket érintő menedzsment állások terén előrelátóan meg tudták szervezni a generációváltást, akkor gyaníthatóan a saját maga által gyakorolt, és így a legjobban ismert munkakörben is megoldják a feladatot. Annál is inkább, mert Wolff pénzügyes szemlélettel gondolkodik, a kockázatminimalizálást helyezi az előtérbe, és jelezte, hogy a tulajdonrészének megtartására készül, ezért mindenképpen olyan utódot kell találnia, akitől számíthat arra, hogy a tulajdonosi érték nem fog csökkenni.
Ennek egyik kulcsa természetesen az, hogy a Mercedes a jogdíjbevételek terén továbbra is jól szerepeljen (vagyis világbajnoki címeket nyerjen), de Wolffra és a csapat értékesítőire így is nagy feladat hárul, hiszen Källenius ugyan nem adta el vagy oszlatta fel az istállót, de ha tényleg önfenntartóvá kell válniuk, akkor a nemrég létrehozott mérnökiroda, az Applied Science előtérbe fog kerülni.
Erről beszélhetett Wolff, amikor nemrég azt mondta, a Forma-1-en túl is fejleszteni kívánják a céget, és kulcsfontosságú lehet, hogy nekik sikerül-e az, ami a többieknek eddig csak kevésbé jött be: más szektorokban is hasznosítani az F1-ben megszerzett tudást, valamint a költségplafon és egyéb megszorítások miatt felszabaduló emberi és infrastrukturális kapacitásokat.
Kényszerűségből próbálkozik mindenki
Egyáltalán nem újszerű irányvonal az, hogy a Mercedes mérnökiroda létrehozásával próbálkozik: Ron Dennis vezetésével a McLaren is létrehozott ilyet, ma McLaren Applied néven működik és más autósport kategóriák mellett az orvostechnikában, a hadiiparban, a kereskedelemben és további szektorokban is jelen van beszállítóként. Ugyanezzel próbálkozott a Williams is (a cég még létezik, de már nem a csapat tulajdonosához tartozik), illetve a Sauber (legutóbb az Alfa Romeónak dolgoztak) és a Red Bull is, ami Adrian Newey motivációját próbálta fenntartani a sportágon kívüli projektekkel, valamint csökkenteni a tulajdonos anyagi hozzájárulásától való függését.
A Mercedesnél mindkét probléma felmerül, de jóval extrémebben. Iparági forrásunk szerint a csapatnál és a motorgyárban összesen nagyjából 1900-an dolgoznak (összehasonlításként a 2018-as éves jelentés szerint Kecskeméten 4700-an, tehát az F1 is igen jelentős méretű üzem), és kizártnak tartotta, hogy jelentős elbocsátások nélkül be lehessen férni a költségplafon alá.
Beszélgetőpartnerünk szerint a Mercedes F1-es működésének szervezeti felépítése jól átgondolt részben a német befolyás miatt, Wolff nagyon jól, szókimondóan és nyitottan kommunikál a szervezeten belül és már-már a pellengérre állítás határáig készek kielemezni a saját hibáikat (ez repülőgépiparból jön, ahol a katasztrófákat szintén precízen elemzik) a fejlődés érdekében. Ettől függetlenül mégis úgy vélte, a csapat fölényének kulcsa, hogy nagy költségvetéssel dolgoznak és nagyobb létszámmal, mint mondjuk a Red Bull Technologies és a Honda F1-es gárdája együttvéve.
Ezt a felállást támadja a költségplafon és a 2022-es szabályok bevezetése, amelyek egyenként is, de közösen mindenképpen kockázatot rejtenek a csapat és az érintettek számára is. Befektetői szemlélettel Wolff érdeke mindenképpen az, hogy ezt a kockázatot mérsékelje, azt viszont csak ők tudják igazán, hogy ebben az egyenletben Hamilton hol szerepel.
Az a gond, hogy esetleg ő sem akar kockáztatni 2022-re, és inkább csak a jövő évre maradna, még kockázatosabbá téve a Mercedes kezdését a Forma-1 új korszakában? Vagy túlságosan költséges megtartani őt a romló gazdasági körülmények közepette? Esetleg Wolff nincs olyan jó helyzetben a cégcsoporton belül, amennyire állítja, és Hamilton a saját időhúzásával próbálja helyzetbe hozni a sikerei kovácsát?
Lehetséges, hogy ezek valamelyike vagy akár mindegyike is szerepet játszik valamilyen szinten a helyzet alakulásában, és a Forma-1 szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a háttérben a felek milyen megoldásra jutnak. A sportágnak kétségtelenül az tenné a legjobbat, ha mégis a Mercedesről szólna a Last Dance második felvonása, ezt a lehetőséget azonban a Liberty Media és a Ferrari alighanem eljátszotta azzal, hogy Wolffot nem vették le a tábláról Chase Carey utódlása révén, és ezzel hosszú hónapokat, akár éveket adtak a Mercedesnek, hogy megszervezzék a Wolff-Hamilton tandem utáni éveik alakulását.
„Azt mondtam, hogy szerintem mindenkinek van egy bizonyos szavatossági ideje egy szerepkörben, én pedig elérkeztem az enyém végéhez. Szerintem továbbra is hozzátehetek a csapathoz, de a jövőre is gondolnom kell. Fantasztikus kihívás nekem fogni valakit és segíteni neki, hogy belenőjön ebbe a szerepkörbe. Ez lesz az egyik következő fejezet, de még egy darabig látni fogtok itt."