Schumacher volt az F1 Pavarottija, 25 éve lett először világbajnok

Sok emlékezetes pillanat fűződik Michael Schumacher pályafutásához, ezek között akadnak botrányos megmozdulások is. 25 évvel ezelőtt, 1994. november 13-án egy ilyen, sokat vitatott manőver döntötte el végleg a viszontagságos szezon végkimenetelét, és avatta Schumachert az F1 történetének első német világbajnokává.

A 25 éves jubileum alkalmából Schumacher több harcostársa is felelevenítette az ominózus Ausztrál Nagydíj és az odáig vezető futamok történetét. Volt miről sztorizni, hiszen úgy indult, hogy 1994-ben végre igazán egymásnak feszülhet a korszak legnagyobb alakja, Ayrton Senna és ifjú kihívója, a tekintélyt nem tisztelő Schumacher.

Ebből azonban lényegében semmi sem lett, mert a Benetton-Ford versenyzője simán megnyerte az első két nagydíjat, míg Senna mindkettőt feladta, és feszültség alakult ki, mert a brazil legenda meggyőződése volt, hogy a Benetton tiltott kipörgésgátlót használ. Ezt később nem sikerült bebizonyítani, de Schumacher egykori csapattársa, Jos Verstappen is ezzel vádolta az istállót.

Senna a San Marinói Nagydíjon életét vesztette, így a német pilótának váratlanul új ellenfele akadt, a Williams kevésbé rutinos versenyzője, Damon Hill személyében.

„Schumacher a versenyzés Pavarottija volt, de Ayrton Senna halála megváltoztatta őt. Komolyan elgondolkodott azon, hogy felhagy az autóversenyzéssel. Damon Hill nem volt világbajnoki szintű pilóta, teljesen összezavarodott” – emlékezett vissza az RTL-nek Flavio Briatore, Schumacher egykori csapatfőnöke.

Az olasz üzletember nem kertelt, de az eredmények eleinte őt igazolták: Schumacher az első 7 nagydíjon csak egyszer kapott ki, akkor is 2. helyezett lett úgy, hogy a verseny kétharmadát 5-ös sebességi fokozatban ragadva teljesítette. Ekkor nehéz volt elképzelni, hogy szoros lesz a végjáték, de később a német pilótát két futamról kizárták, további kettőről pedig eltiltották.

Nagyon sportszerűtlen manipuláció volt. Azt akarták, hogy bukjunk el”

– vádolta Briatore az FIA-t, és annak akkori elnökét, Max Mosley-t, és azt állította, hogy az F1-ben aggódtak, mert a divatvilágból érkező Benetton elkezdte legyőzni a sportág legsikeresebb csapatait. Silverstone-ban Schumacher a felvezető körön megelőzte Hillt, és bár visszaengedte ellenfelét maga elé, a csapat utasítására a kiszabott 5 másodperces stop & go büntetést csak később töltötte le.

A kihágás eredménye kizárás lett, és Schumachert további két futamra el is tiltották, ezt végül a fellebbezéssel járó huzavona miatt a Belga Nagydíj után töltötte le. Spában szintén kizárták (műszaki probléma következtében), így ősszel zsinórban három nagydíjon pont nélkül maradt, de legalább a hazai versenyén elindulhatott, igaz, Hockenheimben is kiesett, motorhiba miatt.

A Német Nagydíj előtt Hockenheim polgármestere felhívott, és azt mondta: Briatore úr, rajthoz kell állniuk, különben tragédia lesz. Az emberek úttorlaszokat emeltek, fel akarták gyújtani az erdőt.”

Angliában közben Schumacher lett a közellenség a büntetés után, legalábbis a „mumus”, ahogy akkori menedzsere, Willi Weber fogalmazott az Express hasábjain. „Különösen azért, mert azt mondta, nem tiszteli Hillt, de ezt később visszavonta, és jóbarátok lettek” – emlékezett vissza a német üzletember.

Ezt Hill maga is megerősítette az RTL-nek, amikor felelevenítette a negyedszázaddal ezelőtti eseményeket: „Nem voltam annyira magabiztos, mint Michael, mert Ayrton Senna halála miatt belecsöppentem a helyzetbe. Úgy éreztem, hogy Ayrtonnak kellene a helyemben lennie. Michael ügyes volt a politika terén, lekicsinylően kezelte az általam jelentett veszélyt.”   

Miután Schumacher nagyrészt önhibáján kívül az első 14 futamból ötöt lenullázott, de nyolcat megnyert, 

az utolsó előtti versenyen, Japánban mégis világbajnok lehetett volna. Hiába tartották azonban már akkor is esőmenőnek a német pilótát, Szuzukában Hill megnyerte a versenyt és életben tartotta a világbajnoki reményeit, mindössze 1 pontra megközelítve a Benetton pilótáját. Így utaztak a sorsdöntő, Ausztrál Nagydíjra, amit akkor még Adelaide utcáin rendeztek meg.

„Nem mondanám, hogy magabiztos voltam, inkább izgatott, mert sikerült játékban maradnunk. Szuzukában megakadályoztuk, hogy Michael megnyerje a világbajnokságot, és úgy éreztem, a lendület nekünk kedvez" – mondta Hill az RTL-nek. Az időmérőn ebből nem sok látszott, hiszen a pole pozíciót Hill alkalmi csapattársa, Nigel Mansell szerezte meg Schumacher és a brit pilóta előtt.

A verseny Schumacher és Hill küzdelmét hozta egészen a 36. körig, amikor a német versenyző az élen haladva a betonfalnak csúszott, majd a pályára visszatérve nem hagyott helyet Hillnek, aki megpróbált bebújni mellé.

A Benetton a levegőbe emelkedett, majd Schumacher ismét a falnak ütközött, és azonnal kiesett a versenyből. Hill tovább tudott menni, de a bal első futóműve megsérült, ezért a bokszban ő is kénytelen volt feladni a futamot, így Schumacher megtartotta az egypontos előnyét és pályafutása során először világbajnok lett.   

• Schumacher és Hill adelaide-i ütközésének felvétele

„Szuzukában láttam őt kicsúszni, és visszajönni a pályára, ezért, amikor láttam, hogy Adelaide-ben is jön vissza, azt gondoltam, megint megúszta, most rá kell hajtanom, ezt már nem hagyhatom annyiban, mert ismét elkapja a fonalat, és akkor nem érem utol – mondta Hill. – Visszanézve, megsérült az autója, és

szerintem tudta, hogy mit kell tennie. Megakadályozta az előzést, és sajnos az én autóm is károsodott.” 

A Benetton bokszában közben mindenki feszülten figyelt. Weber visszaemlékezése szerint Schumacher felesége, Corinna és Briatore is biztos volt abban, hogy elveszítették a versenyt. „Aztán hirtelen [Hill] is lelassult és ki kellett állnia a bokszba. Amikor Williams szerelői hektikusan dolgoztak, hogy visszaküldhessék a pályára, idegesebb voltam, mint bármikor.”

A brit sajtó természetesen rögtön felkapta az ügyet, de Hill tartózkodott attól, hogy belekeveredjen az ügybe. Később, a Motor Sport magazin 2007-es januári számában a brit pilóta megvádolta egykori ellenfelét szándékossággal, de az RTL-nek ezúttal azt állította, hogy nem feltételezett rossz szándékot Schumacher részéről.

Őszintén nem gondoltam azt, hogy szándékosan csinált valami [rosszat]. Úgy tartottam, hogy én hibáztam, mert ügyetlen volt [az előzési] manőver. Nem hiszem, hogy nagyszerűen sikerült

– nevetett Hill. – Tényleg mérges voltam magamra” – ismerte el, de hozzátette, arra számított, hogy a sportfelügyelők vizsgálni fogják az esetet, ez azonban nem történt meg, a hivatalos állásfoglalás versenybalesetként értékelte a helyzetet. Patrick Head, a Williams akkori társtulajdonosa az F1 Racing magazin 2006 júniusi számában másként vélekedett.

„A Williamsnél teljesen biztosak voltunk abban, hogy Michael gaztettet követett el – mondta. – Komolyan fontolgattuk, hogy óvást nyújtunk be, mert annyira átlátszó volt, de elvetettük, egyszerűen azért, mert 1994 borzasztó év volt. Ayrton Senna meghalt az egyik autónkban Imolában, és nem gondoltuk, hogy helyes lett volna, ha Damon megnyeri a világbajnokságot, főleg a bíróságon.”

Schumacher a verseny utáni sajtótájékoztatón Sennának ajánlotta a sikert, megemlítve, hogy a brazil legenda jelenlétében arra számított, hogy ő nyeri majd meg a világbajnokságot.

Az ütközést az egész pályafutása során versenybalesetnek tartotta, és Hill szerint egymás között sem tisztázták az ügyet. „Mit mondhattunk volna egymásnak? Mit mondhattam volna neki? Másnap találkoztam vele a szállodában, odamentem hozzá, hogy jó reggelt, gratulálok ahhoz, hogy világbajnok lettél. Kezet fogtunk, és volt egy mosoly az arcán. Összesen ennyit beszéltünk erről.”  

Noha a két pilóta a következő szezon során is összecsapott, ütköztek is többször, majd a további években is akadtak nézeteltéréseik, a viszonyuk – legalábbis a nyilvánosság előtt – rendeződött. Schumacher síbalesete után a német pilóta családja meghívta Hillt a kölni autókiállítás megnyitójára, a 25. évforduló alkalmából pedig ő vezethette Goodwoodban Schumacher egykori Benettonját.