Mika Häkkinen a hétszeres világbajnok 50. születésnapjának alkalmából elmondta, mi volt kettejük kapcsolatának alapja, valamint arról is beszélt, mit szólt volna hozzá, ha Schumachert a McLaren leigazolja a csapattársának.
Michael Schumacher január 3-án töltötte be 50. születésnapját, az évforduló alkalmából pedig rengetegen köszöntötték az F1-es közösség tagjai közül. A száguldó cirkusz hivatalos oldala azonban nem csak egy napot, hanem egy teljes hetet szentel a hétszeres világbajnoknak, és korábbi riválisaival készített interjúkkal eleveníti fel Schumacher pályafutását. A legutóbbi részben a rekordbajnok által legtöbbre tartott ellenfél, Mika Häkkinen szólal meg, aki 1998-ban és 2000-ben küzdött meg a Ferrari sztárjával a bajnoki címért, előbbi évben le is győzte Schumachert.
Kettejük kapcsolata az F1 előtti időkig nyúlik vissza, már gokartban is összecsaptak egymással, egyik első, emlékezetes ütközetük pedig az 1990-es makaói F3-as futamon jött el, amikor a finn a német pilóta előzése közben nekiment hátulról Schumacher autójának, majd kiesett, miközben ellenfele megnyerte a versenyt. „Már a gokartos időkben is tudtam, hogy jó, de soha nem gondoltam úgy, hogy jobb lenne nálam" – mondta Häkkinen, aki 1991-ben, Schumacher előtt mutatkozott be az F1-ben, de az 1998-as szezonig nem ült igazán ütőképes autóban, így csak elvétve keresztezte a német útját.
A 98-as McLaren azonban Adrian Newey mérnöki zsenialitásának köszönhetően nagyon erősre sikerült, Schumacher pedig hirtelen megkapta Häkkinent legfőbb ellenfeléül a bajnoki címért folyó versenyben.
Innentől kezdve 3 éven át kettejük párharca határozta meg az F1-et.
Abban az évben az utolsó futamig fej-fej mellett haladtak, Szuzukában mindketten esélyesek voltak a címre, az izgalmas finálé azonban a Ferrari technikai hibája miatt elmaradt, Häkkinen megnyerte első vb-címét. A következő szezonban Schumachert silverstone-i lábtörése megfosztotta attól, hogy az idény végéig harcban legyen a finnel, 2000-ben azonban ismét összecsaptak, Szuzukában akkor a Ferrari pilótájának javára dőlt el a küzdelem. Úgy nézett ki, hogy 2001-ben, Häkkinen utolsó F1-es szezonjában is folytatódik a párharcuk, a McLaren sorozatos technikai hibái azonban már a szezon elején kihúzták a talajt a finn lába alól, akinek el is ment a kedve az egésztől, és az idény végén visszavonult.
Számomra természetes volt, hogy legyőzzem Michaelt, amikor kiálltam ellene. Mindig fair küzdelmet folytattunk a pályán, és úgy éreztem, hogy ezt ő élvezte is”– idézte fel kettejük csatáit Häkkinen.
Schumacher első visszavonulása után azt mondta, hogy Häkkinent tartotta a legjobb ellenfelének az F1-ben, valamint a finnt is tisztelte a legjobban. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a McLaren kétszeres világbajnoka soha nem kritizálta nyilvánosan őt a sajtóban, egyáltalán nem volt jellemző a kapcsolatukra a nyílt vádaskodás. „Olyan gyorsak voltunk a versenypályán, hogy tudtuk, az egyik napon ő fog nyerni, a másik napon én. Nem számít, hogy mit mondunk a nyilvánosság előtt, úgyis nagyon erősek leszünk, harcolni fogunk, ez nem fogja befolyásolni a munkánkat” – mondta Häkkinen. Nagyon könnyű az embernek nyilvánosan kimutatni a frusztrációját és nyilatkoznia valamit a versenytársáról, mi azonban nem mentünk bele ebbe a fajta játékba a sajtóban."
A Ferrarinál 1997 és 2006 között technikai igazgatóként dolgozó Ross Brawn testközelből nézte végig a két bajnok csatáját, az F1 hivatalos podcastjában pedig ő is kitért arra, hogy Schumacher nagyon tisztelte Häkkinent a hozzáállása miatt.
„Sok függött attól, hogy ki mondott róla véleményt, és mit mondott. Szerintem, amikor Mikának volt mondanivalója Michaelhez, mindig négyszemközt tette meg, ez pedig hatással volt Michaelre – mondta Brawn. – Mika egyaránt volt nagyon tiszteletreméltő és okos is abban, ahogy kezelte a dolgokat, mert mindig négyszemközt mondta el Michaelnek a véleményét, ezért Michael tisztelte őt, és nagyobb hatással voltak rá az elmondottak, mint amikor valaki ugyanezt a sajtóban tette meg."
Schumacher a Mercedes támogatottjaként került be a Forma-1-be, később a német autógyár segítségét is szerette volna viszonozni, amikor 2010-ben visszatért a Forma-1-be. Nem ez volt az egyetlen lehetőség azonban arra, hogy Mercedesszel versenyezzen, már ferraris karrierje korai szakaszában is szóba hozták a McLarennel, komoly tárgyalásokig azonban egyszer sem jutottak el.
Häkkinennek nem lett volna ellenére, ha egy csapatban kellett volna megküzdenie Schumacherrel,
abban azonban már nem biztos, hogy zökkenőmentes lett volna a kapcsolatuk csapattársakként.
„Ha Michael csatlakozott volna hozzám, amikor a McLarennél voltam, azt mondtam volna, »rendben, semmi probléma« – mondta Häkkinen, majd huncut mosollyal hozzátette, ez a folytatásra nem biztos, hogy igaz lett volna. – Elképesztő lett volna, azonban a csapat szerintem kettészakadt volna, az egyik fele Michael, a másik az én oldalamra húzva. Ezután többé már nem lett volna csapat, úgyhogy szerintem gondjaink lettek volna."
Häkkinen kiemelte, hogy ellenfele a részletek iránti megszállottsága miatt szinte bármilyen autóból versenyképes kocsit tudott varázsolni a vasárnapi futamra, valamint a versenyzők szakszervezetének (GPDA) élén az F1 biztonságosabbá tételében is elévülhetetlen érdemei vannak. „Amikor vezetett, a határon ment az autóval, hibázott néhányat, amik nagy balesetekbe torkolltak, ezért mindig próbálta biztonságosabbá tenni a versenypályákat. Semmi kétség, nagyszerű eredményeket ért el a karrierje alatt, bajnoki címeket, pole pozíciókat, leggyorsabb köröket. Briliáns volt, azonban amikor ellene versenyeztem, boldog voltam, ha a tükrömben láthatom őt."