Miért húzott lapot 19-re a Ferrari?

A Kínai Nagydíjon látszólag feleslegesen kockáztattak, amikor már a 2. körben behívták a bokszba Vettelt slickekért, ez a lépés azonban egyetlen dolgot jelez: azt, hogy az idén semmi más nem elég jó nekik, csakis a győzelem. Volt-e rá esélyük, és hibáztak-e Räikkönennel? Stratégiai elemzés.

Vettel végül nem nyert vele semmit, hogy már a 2. körben slickekre váltott, sőt még a 2. helyért is keményen meg kellett harcolnia Forrás: DPPI/Frederic Le Floc H

Sanghajban, akárcsak két héttel ezelőtt Melbourne-ben, megint a stratégiai nüanszok döntötték el a győzelem sorsát. Ez jó hír, mert a hangsúly nem a stratégián, hanem a nüanszokon van: ahogy az Ausztrál Nagydíjat is Lewis Hamilton nyerhette volna meg, ha Max Verstappen egyetlen körrel korábban cserél kereket, úgy Kínában is Sebastian Vettel állhatott volna a dobogó tetején, ha Antonio Giovinazzi nem zúzza le a Sauberjét, vagy legalábbis nem a Ferrari számára legrosszabb pillanatban.

A szezon második versenyén bebizonyosodott, hogy az erőviszonyokat néha eltorzító Albert Parkban szerzett benyomások helyesek voltak, a két élcsapat teljesítménye tényleg közel van egymáshoz, így máris dörzsölhetjük a tenyerünket egy kiélezett világbajnoki harc reményében.

Seb és én felváltva voltunk gyorsabbak. A Safety Car nélkül sokkal szorosabb lett volna...”

– ismerte el Hamilton.

De vajon jól tette-e a Ferrari, hogy Vettel autóján már a 2. körben lecserélte az intermediate gumikat slickekre, vagy felesleges kockázatot vállaltak ezzel? A pálya a start idején pont a legnehezebben megítélhető állapotban volt: az interekhez már túl száraz, a slickekhez még túl nedves. A rajtrácsra vezető körök során Hamilton mindkettőt kipróbálta, és az utóbbiakon kicsúszott a 14-es kanyarnál, a mérnöke, Peter Bonnington pedig azt mondta neki a rádión, hogy valószínűleg csak a 6. körtől lesz érdemes slickekre váltani. Igaz, az aszfalt a vártnál gyorsabban száradt: a felvezető körben Vettel és Fernando Alonso is arról számolt be, hogy érezhetően kevésbé vizes, mint pár perccel korábban.

Az egyetlen, aki bevállalta a rajthoz a slickeket, Carlos Sainz volt, de a felvetését hallva a Toro Rossónál azt hitték, megőrült. „Látniuk kellett volna a mérnökeim vagy Franz Tost és Helmut Marko arcát, amikor közöltem velük, hogy a szuperlágyakon akarok nekivágni a versenynek! – kuncogott a leintés után Sainz. – Megmondtam nekik, hogy meg vagyok győződve az igazamról. Azt gondoltam, érdemes hosszú játékot űzni. Úgy néztek rám, mintha teljesen megbolondultam volna, de bejött a húzásom.”

A Safety Car keresztülhúzta a Ferrari számításait: Vettel beragadt Ricciardo és Räikkönen mögé Forrás: Getty Images / Red Bull Content Pool/Clive Mason

Ez kétségtelen. Sainzot a rajtnál reménytelenül állva hagyták, hiszen a gumijai nem tapadtak úgy be a nedves aszfalton, mint a többiek interjei, ezért pillanatok alatt visszaesett a mezőny végére. Mégis bevált a terve, mivel a Lance Stroll és Sergio Pérez ütközése miatt elrendelt Virtuális Safety Car fázist kihasználva a 2. körben a két Red Bullon, a két Mercedesen és Kimi Räikkönenen kívül mindenki slickekre váltott, így Sainz közvetlenül a csapattársa, Danyiil Kvjat előtt találta magát, a 7. helyen. Ott is ért célba 53 körrel később.

Vettel tehát egyáltalán nem volt kisebbségben azzal, hogy a 2. kör végén megszabadult az interektől.

A problémát a kevés adat jelentette: amikor elrendelték a VSC-t, Vettel 1,3 másodperccel Hamilton mögött, a 6-os kanyarnál járt, tehát a versenyből alig egy és egyharmad kör ment le. A csapatok így kénytelenek voltak teljes egészében a pilótáik visszajelzéseire hagyatkozni. Sainz időeredményeiből kiindulhattak volna, de addig ő is csak az 1. kör középső szektorát teljesítette tisztán, és abban fél másodperccel lassabb volt csapattársánál, az intereket használó Kvjatnál, a harmadik szektorban pedig 3,4 másodperccel maradt el tőle.

Ráadásul a körülmények még egyértelműen trükkösek voltak. A renault-s Jolyon Palmer már a felvezető kör végén beállt a bokszba lecserélni az intereket, a csapattársa, Nico Hülkenberg pedig az 1. kör végén követte a példáját, de mindketten lecsúsztak a pályáról, és a német versenyző a rádión arra panaszkodott, hogy a 14 fokos aszfalton nehezen tud életet lehelni a gumijaiba.

A Ferrari irányítóközpontjában ennek ellenére úgy érezhették, észszerű vállalni a kockázatot, hiszen egy VSC-fázisban lebonyolított bokszkiállás a normálisnál kisebb időveszteséggel jár.

Vettel elvileg 4-5 másodpercet nyert vele Hamiltonhoz képest, és mivel a kerékcseréjét megelőzően csak 1,3 másodperccel haladt mögötte, ez akár elég is lehetett volna ahhoz, hogy végül átvegye tőle a vezetést.

Feltéve persze, hogy Hamilton kiállásáig a slickek nem bizonyulnak sokkal lassabbnak az intereknél. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a Ferrari lépése helyes volt-e, ezt kellene megállapítanunk, de sajnos nehéz dolgunk van. A VSC-fázis végének pillanatában Hamilton a 3. körben épp az utolsó előtti kanyarból gyorsított ki, míg Vettel a hátsó egyenes elején volt, amikor pedig Giovinazzi balesete miatt a 4. körben bevetették a Safety Cart, a Mercedes a 9-es, míg a Ferrari a 6-os kanyarnál járt. Tehát csupán a pálya első harmadát teljesíthették versenytempóban – ennyiből kellene felmérnünk, hogy a slickek vagy az interek voltak-e gyorsabbak.

Hamilton idei első győzelmét aratta, így két forduló után ugyanannyi pontja van, mint Vettelnek Forrás: Imaginechina/Chen di - Imaginechina/Chen Di

Ez gyakorlatilag lehetetlen feladat, hiszen a pálya nem mindenhol volt egyformán száraz. Legfeljebb a 4. kör során a pálya első szektorában elért részidőket használhatjuk támpontként. Íme:

1. Verstappen 27.935 – inter
2. Bottas 28.182 – inter
3. Räikkönen 28.538 – inter
4. Ricciardo 28.561 – inter
5. Hamilton 28.731 – inter
6. Vettel 28.791 – lágy slick
7. Sainz 29.144 – szuperlágy slick

A fenti hét versenyzőről van adatunk, mert csak ők jutottak el az első mérési pontig, mire elrendelték a Safety Car fázist. Vettel ezen a szakaszon Hamiltonnal tizedre azonos részidőt ért el, a VSC vége és az SC kezdete között eltelt 66 másodpercben – amely alatt a hátsó egyenest és az utolsó három kanyart is teljesítenie kellett – pedig 19,9-ről 17,5 másodpercre csökkentette a hátrányát.

A Safety Car pont akkor jelent meg, amikor kezdtem érezni, hogy a slickek sokkal gyorsabbak az intereknél, így nem tudtam kihasználni a lendületemet”

– mondta Vettel.

A tanulság az, hogy a Ferrari húzása Giovinazzi balesete nélkül akár be is jöhetett volna, de ezt teljes biztonsággal megállapítani nem tudjuk.

A Ferrarinak valójában nem magával a Safety Carral volt igazán nagy pechje, attól ugyanis Hamilton még valószínűleg Vettel mögött folytatta volna a kerékcseréje után. Az igazi problémájuk az volt, hogy – mivel Giovinazzi Sauberjének alkatrészei a célegyenesben szóródtak szét – az SC a bokszutcán vezette végig a mezőnyt, ezért aki új gumikra váltott, az csak a tényleges kerékcsere idejét vesztette el a többiekhez képest.

Egy kiállás így mindenestül 5-6 másodpercbe került, holott még egy „normál” Safety Car fázisban is kb. 19 másodpercig tartott volna.

Ennek tudható be, hogy Vettel a 6. helyen találta magát: Hamilton, Bottas, Ricciardo, Verstappen és Räikkönen, akik a VSC alatt nem szabadultak meg az interektől, mind előtte maradtak.

A legügyesebben a Red Bull űzte ezt a stratégiai játékot. Bottas 9 másodpercet vesztett azzal, hogy várakoznia kellett, amíg Hamilton autóján lecserélték a kerekeket, aztán besorolhatott az érkező autók közé. Emiatt visszaesett a 2.-ról az 5. helyre. Ricciardo viszont a 4. körben a Safety Cart követve megállás nélkül átrobogott a bokszutcán, és ezzel Bottast megelőzve előrelépett a 3. helyről a 2.-ra. Amikor a következő körben végre ő is megállt slickekre váltani, simán megtartotta a pozícióját, mert mire a mögötte érkező Räikkönen befordult a bokszutca elején lévő, hírhedt balosba, ő már majdnem ott volt a Red Bull garázsa előtt.

2017. április 10.

Ha Giovinazzi nem szenved balesetet, vagy nem úgy, hogy a mezőnynek a bokszutcán kell keresztülmennie, ami a Safety Car fázisokban is viszonylag ritkán fordul elő, Vettel legalább a 2. helyét a korai kerékcseréjével is biztosan megtartotta volna. A Ferrari bokszfalán nem láthatták előre a Sauber kicsúszását; az adott pillanatban rendelkezésükre álló információk alapján jó döntést hoztak. Amint Hamilton is megjegyezte, ők voltak lépéskényszerben, nekik volt érdemes kockáztatniuk.

Mondhatjuk, hogy lapot húztak 19-re, ám ez egyetlen dolgot jelez: az idén semmi más nem elég nekik, csakis a győzelem.

A 2. hely a Mercedes mögött már nem elég. Egy ennyire szorosnak ígérkező világbajnoki párharcban az ilyen támadó attitűd a megfelelő hozzáállás, defenzív stratégiával legfeljebb futni lehet a többiek után.

És hogy vajon mi történt volna, ha Hamilton és Vettel – akármelyik sorrendben – az újraindítástól kezdve közvetlen közelről kergeti egymást? Alighanem egy 49 körön át tartó, fergeteges tempójú autós üldözést láthattunk volna. Hamilton a második kerékcseréjéig még az után is 10,6-ról 12,3 másodpercre növelte az előnyét, hogy Vettel a 28. körben, Verstappent megelőzve visszakerült mögé a 2. helyre, a harmadik etapban viszont a Ferrari volt a gyorsabb.

Hamilton és Vettel köridői a 10. körtől kezdve (X: kör, Y: mp, nagyítható). Vettel a 28. körben került vissza a 2. helyre, de egy ideig még Hamilton volt a gyorsabb. Az utolsó etapban fordult a kocka Forrás: Farkas Péter - Origo

Nem sokkal, átlagosan csak 0,14 másodperccel, de Hamilton elismerte, hogy a 47–53. körben, amikor Vettel elképesztően egyenletes, 1:35.6-7-es időket szórt, nem tudta tartani vele a lépést. Pedig úgy tűnik, a hűvös az idén inkább a Mercedesnek kedvez, és a sanghaji hosszú egyenesek sem voltak ideálisak a Ferrari szempontjából. Hamilton a dobogón azt mondta, „máskor talán olyan is lesz, hogy a Safety Car nem ad nekem 6 másodperc előnyt, és végig egymás mögül üldözhetjük egymást. Alig várom!” Hát, ezzel nem nehéz azonosulni...

Elrontották-e Räikkönen stratégiáját?

Míg Vettel végül nem nyert, de nem is vesztett semmit a Ferrari stratégiájával, Kimi Räikkönen a rádión többször megkérdőjelezte a sajátját, és úgy érezte, azért végzett az 5. helyen, a két Red Bull mögött, mert másodszorra túl későn engedték kereket cserélni.

Pedig az adatok szerint alighanem jobban tette volna, ha inkább a bokszfalon ülőkre hallgat, akik tisztábban látták a teljes képet.

A rádióüzenetei alapján Räikkönen végig elég paprikás hangulatban vezetett. Ricciardóval szemben már a rajtnál vesztett egy helyet, aztán az újraindítást követően Verstappen is megelőzte. Vettelt láthatóan feltartotta, a Ferrarinál azonban egyelőre nincs csapatsorrend: engedték, hogy előtte maradjon. Räikkönen több alkalommal panaszkodott a motorjára, amely szerinte a kigyorsításokon, különösen a 12-es kanyarból, nem húzott rendesen, de igazán akkor borult ki, amikor Verstappen és Ricciardo második bokszkiállását követően kint hagyták a pályán, holott addigra már nemegyszer szóvá tette, hogy szenved a bal első gumijával.

Räikkönen nem talált fogást Ricciardón, Vettel mindkettejüket megelőzte Forrás: Getty Images / Red Bull Content Pool/Lars Baron

Még 20 kört sem tett meg a lágy slickeken, amikor megkérdezte, hogy biztosan további kerékcsere nélkül akarnak-e eljutni a célig, mert: „Úgy érzem, ez nem fog összejönni. Összevissza csúszkálok a másik autó (Ricciardo Red Bullja) mögött. Ha mégis újra ki akarunk állni, hamarosan meg kellene lépnünk.” Verstappen a 29. körben, Ricciardo a 33.-ban, Vettel pedig a 34.-ben így is tett, Räikkönent azonban a Ferrari ennek ellenére sem hívta be a bokszba. A 35. kör tájékán megelégelte a dolgot – ekkor zajlott le a következő, zaklatott párbeszéd a rádión:

RAI: „Mennyivel gyorsabbak a mögöttem érkező srácok?”
FER: „Vettel 36.9-et ment.”
RAI: „Tehát majdnem 3 másodperccel lassabbak vagyunk náluk, és így is kint akarunk maradni a pályán? A helyzet csak még rosszabb lesz.”
FER: „Vettem. Verstappen és Ricciardo 37.6-ot ment.”

Majd 2-3 körrel később:

RAI: „Még mindig van 18 kör, és az első gumim nagyon vacak állapotban van. A bal első szörnyű.”
FER: „Értem, Kimi, vettem.”
RAI: „Az üldözőink meg fognak előzni, ha nem állunk be a bokszba. Még a Red Bullok is. Gyerünk már!”
FER: „Kimi, gyere be ebben a körben, a bokszba ebben a körben!”

Egyértelmű tehát, hogy Räikkönen maga erőszakolta ki az újabb bokszkiállást, holott a Ferrari stratégái azt szerették volna, ha eljut a célig a 4. körben megkapott lágy Pirelliken, és a gondolatmenetük utólag nagyon is követhető volt.

Räikkönen ekkor a 2. helyen haladt: miután sorban Verstappen, Ricciardo és Vettel is beállt előle a bokszba, ő előrelépett ide az 5. pozícióból. Verstappen 20,6 másodperccel mögötte hajtott vissza a pályára, és az új szett szuperlágy slicken 8 kör alatt 9,1 másodpercre faragta le a hátrányát, azaz nagyjából a 44. körre érte volna utol a Ferrarit, Ricciardo pedig kb. 3 körrel később. Ő a 33. körben cserélt kereket, és 21,1 másodperces távolságból eredt Räikkönen nyomába.

Räikkönen, Verstappen és Ricciardo köridejei a 10. körtől kezdve (X: kör, Y: mp, nagyítható). Látható, hogy Verstappen hosszabb etapja megviselte a szuperlágy Pirelliket Forrás: Farkas Péter - Origo

Vettel szinte biztosan visszaelőzte volna a finnt, ezt a Ferrari bokszfalán is valószínűnek tartották. A Red Bull párosának azonban nem feltétlenül lett volna könnyű dolga. Előzőleg mindketten 1,4 másodperccel voltak gyorsabbak Räikkönennél körönként, és 9–12 körük lett volna rá, hogy elmenjenek mellette. A Verstappen és Ricciardo autóján lévő szuperlágy gumik azonban nem bírták olyan jól a gyűrődést, mint a Räikkönen által használt (igaz, régebbi) lágyak, ezért az előzés egyáltalán nem volt borítékolható.

Ha Räikkönen kint marad a pályán, és nem cserél újra kereket, legalább lett volna esélye maga mögött tartani a két Red Bullt, ami a 3. helyet jelentette volna a számára.

A legrosszabb esetben pedig ott marad, ahol a bokszkiállások második fordulója előtt is volt: az 5. helyen. Azzal viszont, hogy kierőszakolta a kerékcserét, rögtön visszaesett oda, és megint neki kellett volna hasonló állapotú gumikon megelőznie Ricciardót, ami már az előző etapban sem sikerült neki. Semmit nem nyert a kiállásával.

Az először és utoljára a VSC fázis alatt, vagyis a 2. körben kereket cserélő Marcus Ericsson megmutatta, hogy lehetséges volt gyakorlatilag egyetlen szett lágy Pirellivel teljesíteni az egész távot. A gumik elhasználódását kiegyenlítette az üzemanyagszint csökkenése; a Sauber svéd versenyzője még az 55. körben is ugyanolyan tempóra volt képes, mint a 13-14. körül. A Ferrari gyorsabb volt, tehát a gumikat is jobban gyötörte, Räikkönen tempója azonban a második kiállásához közeledve sem romlott jelentősen.

Biztos tényleg szenvedett azzal a bal elsővel, de nem volt vele egyedül, és kellő önfegyelemmel kibírhatta volna a végéig. A Red Bulloknak azért kellett kereket cserélniük, mert a kevésbé tartós szuperlágy Pirelliket választották, Hamilton pedig azt állította, hogy csak a biztonság kedvéért váltott egy új szettre a 36. körben, mert nem vesztett vele semmit: az üldözői addigra már mind beálltak a bokszba. „Célba érhettem volna azzal az eredeti szettel, de még mindig tanuljuk, hogyan működnek ezek a gumik – mondta. – Érzésre jók voltak, csak nem tudtam, hogy a következő 20 körben nem romlik-e hirtelen a teljesítményük.”

Mindent összevetve Räikkönen saját magát szívatta meg azzal, hogy a mérnökei szándéka ellenére másodszor is kereket cserélt. Ennek fényében érthetőbbé válik a Ferrari főnöke, Maurizio Arrivabene által a verseny után tett maliciózus megjegyzés: „Kimi sokat beszélt, márpedig ha valaki többet beszél, szerintem kevésbé tud a vezetésre koncentrálni...”

Az Ausztrál Nagydíjról írt stratégiai elemzésünk és a Görbe Tükör eltűnésének magyarázata itt olvasható.

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!