A Ferrari-győzelem, amit receptre írt fel az orvos - Hungaroringi Görbe Tükör
Jules Bianchi halála és az állandósult kritikaáradat után a szuperintenzív Magyar Nagydíj a legjobb orvosság volt a Forma-1 kínjaira. De akkor a Ferrari most tényleg gyorsabb volt a Mercedesnél?
A 30. Magyar Nagydíj előestéjén a Forma-1 újabb rekordra készült, csak éppen ennek viszonylag kevesen örültek: miután Lewis Hamilton és Nico Rosberg megint lehangoló természetességgel vették be magukat az első rajtsorba, nagyon is valószínűnek látszott, hogy zsinórban tizedszer a Mercedes mindkét versenyzője a dobogón végez majd. Szép-szép, de aligha lett volna hatékony gyógyír a sorozatban lőtt győzelmeik egyhangúságára, és csak tovább tüzelte volna azokat, akik úton-útfélen azt hangoztatják, hogy elég megnézni a versenyek végeredményét a tegnapi újságban.
Ezúttal épp fordítva alakult:
a 2013-as Brazil Nagydíj óta, vagyis 28 verseny után először egyik Mercedes sem végzett a legjobb három között,
és a rettegett csapat kevesebb pontot kapart össze a hétvégén, mint az elmúlt két szezonban bármelyiken. Jules Bianchi egy héttel korábbi halála után, amikor a paddockban és a fórumokon eleve az a fő téma, hogy a mi baj a sporttal, Sebastian Vettel és a Ferrari a legjobbkor törte meg a Mercedes uralmát. A sajtószobában éppen ezért lelkes taps fogadta a papírformát felrúgó rajtot, maga a futam pedig az előzések, kerék-kerék elleni csaták és egyéb versenyszituációk olyan széles spektrumát tárta fel, hogy egyértelművé vált: a Forma-1 a megfelelő peremfeltételek mellett ma is képes az autósport legjobbját nyújtani.
Tekintve, hogy ehhez mindenekelőtt egy rendhagyó rajt kellett, és a nyári szünetet követő Belga Nagydíjtól kezdve éppen a rajtok válhatnak még zűrzavarosabbá az automatikus kuplunghangolás száműzése révén,
a jövőben is számíthatunk hasonló kavarodásra
– olyannyira, hogy Hamilton attól tart, a szabálymódosítást utólag át kell majd gondolni. Mások nem ennyire pesszimisták (vagy optimisták, attól függ, honnan nézzük), de arra Silverstone után a Hungaroring is ragyogó példát szolgáltatott, hogy az első métereken lenullázódhat az időmérő eredménye, bármekkora előnye van valakinek egyetlen mért kör alapján.
„Vajon tényleg meg kell változtatnunk a szabályokat ahhoz, hogy jobbak legyenek a versenyek?" – eresztett meg egy nem túl burkolt célzást a Forma-1 főállású bírálói felé Bernie Ecclestone kajánul vasárnap este. „Az a legviccesebb, hogy beszélgettem a Mercedes igazgatótanácsának egyik tagjával, és megkérdeztem tőle, nem intézné-e el, hogy ne nyerjék meg ezt a futamot, legyen egy kicsit izgalmasabb a dolog. Hát, ügyesen csinálták..."
Ecclestone kétségkívül tudja, hogyan kell hergelni az összeesküvés-elméletek hívőit. Nyilván ezután sem lesz minden verseny ennyire izgalmas az elejétől a végéig, de a Magyar Nagydíj arra tényleg jól rávilágított, hogy nem feltétlenül kell kidobnunk a kukába a szabálykönyvet az izgalmak fokozásához. Alkalmasint még esőre sincs szükség, és egy olyan pályán is lehet elég dráma, ahol pedig a standard képlet szerint minden adott a monoton zakatoló vonatozgatáshoz.
Talán a rajt előtti Bianchi-megemlékezés is hozzájárult ahhoz, hogy a fél mezőny olyan össze-vissza vezetett, mintha napszúrást kapott volna? Nem kizárt, mert Vettel elismerte, hogy utána nem volt könnyű szinte azonnal újra a versenyzésre koncentrálni, és a Red Bullt irányító Christian Horner szerint az érzelmi megrázkódtatás Danyiil Kvjatot is kibillentette a mentális egyensúlyából.
Akár ez, akár a bolond időjárás vagy a bolygók szokatlan együttállása volt az oka, utána a paddockban és a sajtóközpont folyosóin
jóformán mindenki arról beszélt, hogy milyen szuper kis pálya a Hungaroring,
és az izgalmaknak papíron nem kedvező vonalvezetése ellenére hány rendkívüli versenynek adott otthont az évek során. Hamilton vasárnap este talán már vonakodott volna a kedvencének nevezni, mégis olyan érzése volt az embernek, hogy a 30. jubileumát ünneplő mogyoródi pálya szintet lépett, és a sport szereplői közül is egyre többen gondolnak rá olyan klasszikusként, a hibái ellenére is szeretettel, mint Monzára vagy Spára.
„Tudod, miért kell nevetnem mindig, amikor a versenyetekre gondolok?" – fordult oda hozzám egy dél-afrikai kolléga, miközben vasárnap koraeste Rob Smedley-re vártunk a Williams motorhome-jában. „Bernie '85-ben politikai okokból (az apartheid miatt) vitte el az F1-et tőlünk, hogy a következő évben elhozza ide. Egy kommunista országba!"
Az irónia világos, de pontosan ez az, aminek ma már semmi jelentősége nincs; a Magyar Nagydíj mostanra az érdemei jogán vívta ki az állandó helyét a versenynaptárban, nem azért, mert egy egzotikus kiruccanás a Vasfüggöny mögé.
Meggyőző alakítás
A legszebb persze az lenne, ha a Ferrari mostantól a szezon végéig úgy szorongatná a Mercedest, mint a Magyar Nagydíjon, de kezdjük az elején: vajon Sebastian Vettelt a tempója is feljogosította a győzelemre, vagy inkább „csak" a körülményeket – mindenekelőtt a Mercedesek öngóljait – használta ki tökéletesen?
Vettel sikere azért volt különösen időszerű, mert
az utóbbi hetekben egyre többen látták úgy, hogy nem a Ferrari kezdett felzárkózni a Mercedeshez, hanem éppenséggel a Williams került közelebb hozzájuk.
Elvégre három héttel korábban, Silverstone-ban még Felipe Massa és Valtteri Bottas rajtolta le Hamiltont meg Rosberget, és ők tűntek veszélyesnek a Mercedesre, amíg el nem eredt az eső. Ez a helyzetértékelés azonban érezhetően irritálta Maurizio Arrivabenét, aki a Magyar Nagydíj után alig leplezett kárörömmel szólt vissza a kritikusainak.
„Egyesek azt hajtogatták, hogy hullámvölgyben vagyunk. Ők nyilván nem tudják, vagy nem akarják értelmezni a számokat" – jegyezte meg a Ferrari főnöke.
Mi már régen megmondtuk, hogy a szezon során ingadozni fog a formánk, ami nem jelenti azt, hogy visszafejlődünk.
Értsd: mivel a csapatok eltérő ütemben lépegetnek előre, az erőviszonyokban van egy természetes fluktuáció, és erre rájön még az is, hogy az egyes pályák másnak kedveznek. Konkrétan a Hungaroring a lassú kanyarokban alulkormányzottsággal küszködő Williamsnek például nem feküdt, a motorikusan hátrányban lévő Red Bullnak viszont igen.
Mindenképpen a Ferrari mellett szól, hogy a pazarul elkapott rajt után el tudtak húzni Rosbergtől. No, nem nagyon – Vettel az első etapban átlagosan 0,178 másodpercet vert a honfitársára –, de ahhoz eléggé, hogy ez frusztrálja Rosberget, aki a Mercedestől érkező üzenetek egyikére ingerülten is reagált, és azzal replikázott, hogy ne sürgessék, mert már eddig is megtette, amit tudott. „A közepes gumikon sokkal jobb volt a tempónk, a lágyakon viszont túl gyorsak voltak" – ismerte el később a Ferrarikról. Olyannyira, hogy
az első 19 kör közül Rosberg mindössze egyben ért el jobb köridőt Vettelnél!
Ez semmiképpen nem az, amit a szezon eddigi részében megszoktunk; a versenynek ebben a szakaszában a Ferrarik egyértelműen gyorsabbak voltak az előrébb haladó Mercedesnél. „Erős iramot diktáltunk, elhúztunk tőlük. Nem könnyedén, de következetesen mi voltunk a gyorsabbak" – vélte Räikkönen is. Vettel és Arrivabene egyetértett abban, hogy ehhez a jó rajt jelentette a kulcsot, mert így a Ferrarik üres pályán, tiszta levegőben haladhattak, és a gumijaikat is kímélni tudták – amit alátámaszt, hogy Rosberg ezúttal az első etap második felétől, nagyjából a 10. körtől kezdett még inkább lemaradni tőlük. „Máskor előfordult, hogy beragadtunk mögéjük, és úgy szerintem nehéz érvényesíteni a tempónkat" – mutatott rá Vettel. „Most viszont különösen a verseny elején, de a végén is nagyon gyorsak voltunk."
Igen, de...
Ezt valóban nem lehet elvitatni tőlük, ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem általában a Mercedeseknél, hanem Rosbergnél voltak gyorsabbak. A megkülönböztetésnek ezúttal van jelentősége, mert ő egész hétvégén nem talált ki a beállításoknak abból a labirintusából, amelyben a pénteki szabadedzések során tévedt el. Még szombaton is súlyos alulkormányzottsággal küzdött, s bár remélte, hogy ez a versenyen segíthet neki kímélni a gumikat, vasárnapra az előrejelzéseknek megfelelően hűvösebb lett az aszfalt, ez pedig tovább rontott a helyzetén.
A köridői ezt a tényt tükrözték, nem a Mercedes képességeit.
A közepes gumikon fordult is a kocka, és ahogy Rosberg említette, egyértelműen ő került fölénybe. Már a második etapra megkapta a keményebb keverékű Pirelliket, ám ezekkel annak ellenére csak 0,970 másodperccel maradt el Vetteltől körönként, hogy elvileg még a versenyen, a felgumizott pályán is 1,5-2 másodperccel voltak lassabbak a lágyaknál. Az utolsó etapban, amikor mindketten közepes gumikat használtak, Vettel már nem tudta lerázni Rosberget, és egy másik pályán, ahol könnyebb előzni, valószínűleg a pozíciója sem lett volna biztonságban.
Még árulkodóbbak Hamilton adatai. Azok után, hogy az időmérőn csaknem 6 tizedet vert a saját csapattársára is, és lelkendezve méltatta, sőt lényegében a kedvenc pályájának nevezte Hungaroringet, vasárnap saját bevallása szerint a pályafutása egyik legcsapnivalóbb versenyét futotta, amire Rosberghez hasonlóan ő sem talált elfogadható magyarázatot. „A csapat mindent jól csinált, és az autóm egyértelműen elég gyors volt.
Egyszerűen csak pocsék napom volt az irodában"
– ismerte el, bűnbánóan még bocsánatot is kérve a Mercedestől.
És tényleg: Hamilton a rossz rajt és a sikánnál elkapkodott előzési kísérletet követő kicsúszás miatt jóformán végig forgalomban haladt, ezért ritkán nyomhatta üres pályán a gázt. Amikor mégis – miután a 29. körben megelőzte Daniel Ricciardót –, azonnal ő lett a leggyorsabb, és
4 kör alatt 3,7 másodperccel csökkentette a hátrányát Vettelhez képest,
ami 0,925 másodperces különbséget jelent körönként. Igaz viszont, hogy a nagy rohamban Hamilton kinyírhatta a gumijait, mert a 34. körtől kezdve lelassult, és Vettel újra elhúzott tőle, pedig még nem volt előtte látótávolságban senki (bár Rosberghez, aki ekkor már a közepes gumikat használta, közeledett).
Összességében tehát kimondhatjuk, hogy a Mercedes egyik versenyzője sem hozta ki a maximumot az autójából – Rosberg a beállítások, Hamilton pedig a forgalom miatt. Igen, a Ferrari gyors volt, de pusztán a tempója révén még nehezen harcolhatta volna ki a győzelmet. Ezt egyébként maga Vettel is készséggel elismerte. „Lewis valószínűleg ma is gyorsabb volt nálunk egy árnyalatnyival, csak nem alakult számára simán ez a nagydíj" – mondta.
Mégis van okuk örülni
A sikerük abból a szempontból viszont abszolút megérdemelt, hogy ki tudtak mászni egy olyan gödörből, amilyenből a Mercedes nem. Pénteken ugyanis annyira sötétben tapogatóztak a beállításokkal, hogy kétségbeestek, mert úgy érezték, innen nincs kiút. A Ferrari technikai igazgatója, James Allison egyenesen azt mondta Arrivabenének, hogy ez a pályafutása legrosszabb napja, így hát mindenre mertek gondolni, csak a győzelemre nem.
„Még a hétvége előtt tanulmányoztuk az adatokat, és arra jutottunk, hogy Magyarországon jó versenyünk lehet" – magyarázta Arrivabene. „Aztán pénteken minden a feje tetejére állt, és mondtam a srácoknak, hogy higgadjunk le, végezzük el nyugodtan az elemzést, tegyünk meg mindent! Muszáj volt szembenéznünk a realitással, vagyis azzal, hogy a harmadik edzésen kell kitalálnunk valamit. Akkor leteszteltünk egy bizonyos megoldást, és végül jó alapot találtunk a versenyre."
A Ferrari tehát a szombat délelőttöt kihasználva rendezte a sorait egy reménytelennek látszó helyzetben – ami biztató, mert azt sugallja, hogy
a csapatnál kezdenek a helyükre kerülni a dolgok, és szervezettség terén mindenképpen fejlődtek,
még ha tempóban még nincsenek is a Mercedes szintjén. „Szerintem az idén eddig a Ferrari tette előre a legnagyobb lépést. Miért olyan nehéz elismerni ezt?" – firtatta Vettel a győzelme után. „Én tavaly még nem náluk versenyeztem, de Kimi azt mondja, az autó sokkal jobb lett. És ha megnézzük a hajtásláncot, szerintem azon a téren is mi fejlődtünk a legtöbbet."
Kétségkívül akadtak olyan évek az elmúlt időszakban, amikor a Ferrari több győzelmet aratott – 2010-ben például ötöt, ebből négyet az utolsó kilenc futamon –, de Fernando Alonsónak tíz fordulón túl még 2012-ben sem volt annyi pontja, mint most Vettelnek, pedig akkor vezetett az összetettben. A csapat tehát egyre kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújt (Räikkönen állítólag pont ezért szeretne mindenképpen maradni), ám azt majd az idő dönti el, hogy egy új kor 1996-szerű hajnalát látjuk, vagy a Ferrari épp csak egy árnyalatnyival jobb évet fogott ki a szokásosnál. A mostanában főként Räikkönennel kibabráló megbízhatatlanságot mindenesetre mihamarabb orvosolniuk kell.
Kell-e aggódnia a Mercedesnek?
Az persze nem valószínű, hogy Vettel négyet megnyer a hátralévő kilenc futamból, a Mercedesnek mégis van némi oka az aggodalomra a Belga Nagydíjtól hatályba lépő új rajtprocedúra miatt. Ha Silverstone-ban és a Hungaroringen már így is elbukták a vezetést a versenyek elején, mi lesz ezután?
Úgy tűnik, ők sem igazán értik, mitől lettek ennyire gyengék a rajtjaik az utóbbi időben.
„Azt gyanítjuk, hogy Lewis kuplungja túlmelegedett a második felvezető kör miatt, Nico rajthelyén pedig egyszerűen nagyon rossz volt a tapadás" – mondta a Mercedes technikai igazgatója, Paddy Lowe a Magyar Nagydíj elejéről. Hamilton egyébként már az első felvezető körben arra panaszkodott a rádión, hogy „silány a tapadás, az autó hátulja csúszkál, az eleje nagyon erős", de bármi is volt az oka, még ők sem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy az első métereken eldobálják az időmérőn kiharcolt pozícióikat. Spában lehet esélyük visszaszerezni őket a Les Combes felé tartó vágta során, de például Szingapúrban igencsak fel lenne adva nekik a lecke, ha ilyen helyzetbe kerülnének. Márpedig Hamilton vasárnap a saját bőrén is megtapasztalta, hogy egy rossz starttal az egész verseny végzetesen félrecsúszhat.
Az új szabályértelmezés szerint Belgiumtól nem lehet majd módosítani a kuplung fogáspontján
attól a pillanattól kezdve, hogy az autó a rajtrácsra tartva, 15–30 perccel a futam kezdete előtt elhagyta a garázst. Ez azért nagy változás, mert eddig még a felvezető kör tapasztalatai alapján is lehetett finomhangolni a kuplungot, amire mostantól nem lesz lehetőség, mint ahogy szoftveres segítség igénybevételére sem – ráadásul a rádión sem szabad majd támpontot nyújtani a pilótáknak.
A pontos rajtprocedúra az összes csapatnál más, és többnyire hétpecsétes titokként őrzik, éppen azért, mert rengeteg múlik rajta. Jenson Button egy szombati sajtóbeszélgetésen elkottyintotta, hogy eddig mindenki egyszerre használta a két kuplungkart, de Belgiumtól ez is tilos lesz, Rosberg viszont csak sejtelmesen somolygott a felvetésre, és azt mondta, „fogalmam sincs, miről beszéltek." Az legalábbis biztosnak tűnik, hogy a rajtok sokkal kiszámíthatatlanabbá fognak válni, és mivel az autók nem úgy indulnak majd, mintha zsinóron húznák őket az első kanyar felé, több lesz a pozíciócsere is.
Szerintem alábecsülték, hogy mekkora befolyása lesz a versenyekre"
– figyelmeztetett Hamilton az új szabályértelmezéssel kapcsolatban. „A rajtok talán egyáltalán nem fognak megváltozni, de az is lehet, hogy katasztrofálissá válnak. Ez akár több cikázáshoz is vezethet. Arra tippelek, hogy utólag finomítani kell majd rajta." A Mercedes igazgatója, Toto Wolff elismerte, hogy a Hungaroringen pénteken már „Spa-stílusú" rajtokat gyakoroltak, aminek szerepe lehetett a vasárnapi botladozásukban. „Alighanem beáldoztuk a jelent a jövőért" – mondta.
Hamilton azt nem tartja valószínűnek, hogy autók ragadnak majd a rajtrácson, hiszen lefulladásgátló van bennük,
Rosberg viszont úgy véli, megnő a pilóták szerepe.
Akár új mintázatok is kialakulhatnak – kiderülhet, hogy a manuális rajt egyeseknek következetesen jobban fekszik, mint másoknak –, bár az sem kizárt, hogy hosszú távon véletleszerűnek fog tűnni az átrendeződés, tehát hol ennek, hol annak jön ki a lépés. Még az is lehet, hogy mellékesen felfedezett orákulumként ez a szabálymódosítás hozza el a várva várt változatosságot, hiszen fordított rajtrács és egyéb mesterkélt trükkök nélkül gondoskodhat arról, hogy (legalábbis kezdetben) ne feltétlenül a gyorsabb autók haladjanak elöl. A recept pofonegyszerűnek, de hatékonynak tűnik.
Megint Rosberg húzta a rövidebbet
A Magyar Nagydíjon sokáig úgy látszott, hogy Hamilton súlyos árat fog fizetni az elrontott rajtért (amelyet egy rá nem jellemzően bátortalan első féktáv követett), a Rosberg elleni elhamarkodott manőverért és a Daniel Ricciardóval történt ütközés miatt begyűjtött büntetésért. Eleinte csak a 10. helyen haladt, s bár visszatornázta magát az 4.-re, közvetlenül a csapattársa mögé, a Safety Car-fázist követően átmenetileg a pontszerzők mögé került. Ha a verseny csak 60 körös lett volna, a Hungaroringről egyetlen pontos előnnyel ugyan, de Rosberg távozott volna a világbajnokság új éllovasaként – végül azonban a hátránya 4 ponttal még nőtt is.
Az idén a nyers tempója egyértelműen Hamiltonnak jobb, erről kilenc pole pozíció tanúskodik,
de Rosberg kezdheti úgy érezni, hogy őt még az ág is húzza. Silverstone-ban a győzelem kapujában hasalt el a leszakadó esőn – mint a múltkor láttuk, Hamilton helyes gumiválasztása részint a mázlin múlt –, és a Hungaroringen megint Rosberg állt jobban, mielőtt egy balszerencsés, az ő szempontjából véletlennek tekinthető körülmény által elindított lavina maga alá nem temette.
Abban szerintem Rosberg is ludas volt, hogy a 64. körben összekoccant Ricciardóval. Ez először nekem is az ausztrál hibájának tűnt: ő eleve füstölő kerekekkel, a semmiből esett be a Mercedes mellé a célegyenes végi kanyarban, amelynek a kijáratánál már újra a támadásra higgadtan reagáló Rosberg volt előrébb. „A Daniellel történt incidens számomra teljesen egyértelmű" – jelentette ki a német. „Én haladtam az ideális íven, ő viszont túl későn fékezett, ezért lesodródott róla. Utána maradtam az íven, a kanyar tehát az enyém volt, ő mégis keresztezte az első szárnyával, nekem jött, és kiszúrta a gumimat. A versenyemnek ezzel befellegzett." Ricciardo ellenben úgy látta, „a kanyar csúcspontjáig minden rendben ment. Nico természetesen észrevett, és elég helyet hagyott nekem a bejáratnál. A kijáratnál viszont már nem, ott visszavágott elém. Nem tudom, azt hitte-e, hogy már teljesen mögötte vagyok, de összekoccantunk."
Ehhez mindketten kellettek, a sportfelügyelők tehát védhető döntést hoztak, amikor az esetet versenybalesetnek minősítve egyiküknek sem osztottak ki büntetést (pedig sűrű napjuk volt: kilenc másik esetben megtették). Igen, Ricciardo volt hátul, de már kiszámítható pályára állt, és abban a pillanatban, hogy Rosberg visszahúzott elé a külső ívre, nem tehetett semmit. Ez főleg a belső kamerájából látszott jól. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, pár centin múlt az egész;
egyszerűen egy balszerencsés incidens volt, amely azonban messzemenő, akár a világbajnoki küzdelemre is érdemben kiható következményekkel járt.
Mivel Ricciardónak első szárnyat, Rosbergnek pedig kereket kellett cserélnie, nemcsak „odaajándékozta a fiatal orosznak", vagyis Danyiil Kvjatnak a 2. helyet (ahogy az ausztrál fogalmazott), hanem Hamiltont is a csapattársa elé tolta az eredménylistán.
Az ironikus az, hogy ennek az incidensnek egy burleszkbe illően peches momentum ágyazott meg.
Nem került volna rá sor, ha Rosberg az utolsó etapra lágy gumikat kap,
amire neki Vettellel és Hamiltonnal ellentétben lehetősége volt, hiszen a másodikban már használta a közepeseket. A Red Bull élt is ezzel: Ricciardo az első két etap során ugyanúgy taktikázott, mint Rosberg, és másodszorra ugyanúgy a 42. körben, a Safety Car megjelenésére reagálva állt be a bokszba, ahol azonban ő a lágy Pirellikre váltott.
Ezért lett annyival gyorsabb a verseny végén, mint az orra előtt a közepes gumikon egyensúlyozó Vettel és Rosberg, és később ez vezetett az ütközéshez is. „Tudtam, hogy csücsülhetnék a 3. helyen, de mivel éreztem, hogy megvan a tempóm, és adottak hozzá a gumijaim is, azt gondoltam, itt a nagy lehetőség" – emlékezett Ricciardo, aki tavaly szintén egy nagy véghajrával aratott valószerűtlen győzelmet a Magyar Nagydíjon. „Szinte déja vu volt, mintha megint az egy évvel ezelőtti versenyen lennénk. Már jöttem fel a 3. helyről, ezért
az járt a fejemben, hogy gyerünk, ezt még megnyerhetjük!"
Ha Rosberg a jóval gyorsabb lágy gumikkal teljesítette volna az utolsó etapot, nemcsak Ricciardótól nem kellett volna tartania, hanem Vettelt is támadhatta volna – magyarán ahelyett, hogy védekeznie kell, reális esélye nyílt volna a győzelemre. Nem mindegy. Christian Horner elismerte, hogy megdöbbentek a Mercedes választásán, hiszen a Red Bull pont egy késői Safety Carra bazírozva játszotta ki a közepes gumikat már a verseny közepén. A Ferrarinál ezt nem lépték meg, de tudták, hogy így bajba kerülhetnek majd, ha esetleg beküldik a biztonsági autót. „Tisztában voltunk vele, hogy egy Safety Car esetén a lágy/lágy/közepes leosztás nem lesz ideális, viszont papíron így lehetett a leggyorsabb versenyt futni" – erősítette meg Vettel, amikor erről kérdeztem.
A legnagyobb veszélyt éppen Rosberg jelentette volna rá nézve.
Hogy ő akkor miért nem a lágy gumikat kapta meg a hajrára? Egyrészt nem túlzás kijelenteni, hogy elsősorban a pontkülönbséget tartotta szem előtt, ezért inkább Hamiltonra, semmint Vettelre koncentrált. A 36. körben – 5 körrel Nico Hülkenberg szárnyleválásos balesete előtt – megüzenték neki a rádión, hogy „Lewis a közepes gumikra fog váltani a bokszban, és talán nálad előbb áll majd ki." Mivel Hamilton addig csak a lágyakat használta, nem is volt más választása, Rosbergnek viszont lett volna, mégis azt felelte a mérnökének, Tony Rossnak, hogy „akkor én is a (közepeseknél) maradok." Ez biztonsági játéknak tűnt; ha lemásolja a mögötte haladó csapattársát, abból nagy baj nem lehet.
Alapvetően mégsem ezért sózták rá a lassabb közepes gumikat, hanem egy banális ok miatt:
olyan hirtelen kellett beállnia a bokszba, hogy csak azok voltak kéznél.
„Ez nagyon szerencsétlenül alakult" – magyarázta Wolff. „Mindig melegen tartunk egy szettet arra az esetre, ha baleset történik, és a versenyzőnknek hirtelen kereket kell cserélnie, de mivel akkor még 28 kör volt hátra a kockás zászlóig, ez egy közepes szett volt. Amikor aktiválták a Virtuális Safety Cart, ő három kanyarra járt a bokszbejárattól, ezért behívtuk, csakhogy még a közepes gumik voltak elöl. Ha hagyjuk, hogy megtegyen még egy kört a VSC alatt, lett volna időnk előkészíteni neki a lágyakat, utólag azonban könnyű okosnak lenni."
A Mercedes számára külön nehezítést jelentett, hogy egy dupla kerékcserét kellett lebonyolítaniuk, 12 másodperccel később ugyanis már érkezett a bokszba Hamilton is. Ám ez Rosberg számára, aki a csapattársához képest rengeteg pontot elbukott a megkérdőjelezhető gumiválasztásból levezethető ütközéssel, sovány vigasz.
Most egyáltalán nem várom a nyári szünetet"
– ismerte el keserűen a Magyar Nagydíj után. „Legszívesebben már holnap visszaülnék az autóba, hogy újra versenyezhessek."
A Forma-1 augusztusi vakációja tehát neki a legrosszabbkor jön: még csaknem egy hónapot kell várnia, hogy Spában megpróbáljon visszavágni a csalódásért.
Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma–1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!
origo.hu
Nagy a baj: a németek közölték, Oroszország hamarosan megtámadja a NATO-t
borsonline.hu
Vilmos herceg elhagyta a rákbeteg Katalin hercegnét
borsonline.hu
Házasság első látásra: egyetlen páros döntött az együtt maradás mellett
mandiner.hu
Nyugaton végre megfejtették, miért menekülnek a németek Magyarországra
ripost.hu
"Nagyon keveset látom, szinte alig beszélünk" - sírva vallott házassági válságáról a TV2 sztárja
hirtv.hu
Olyan történetet idézett fel Orbán Viktor, amitől ledöbbent a hallgatósága + videó
metropol.hu
Rúdtánc közben kapták le háromgyerekes magyar színésznőt, mindene kilátszott
mindmegette.hu
Itt a vége: Széll Tamás szomorú bejelentésére senki sem számított
origo.hu
Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó
videa.hu
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
origo.hu
Meghalt Tatár György
magyarnemzet.hu
