Társoldalunk:

A hab megtalálja az útját a tortára - interjú David Coultharddal

2014.09.17. 17:15

Az egykor Mika Häkkinennel ádáz belharcot folytató David Coulthard szerint a Mercedes csak akkor kezelheti jól Nico Rosberg és Lewis Hamilton versengését, ha világossá teszi, hogy ki a főnök a csapatnál. Bár az életet nem tartja igazságosnak, attól nem fél, hogy az igazán tehetséges fiatalok elkallódnak a Forma-1 felé vezető úton. Interjú.

David Coulthard neve hallatán a Forma-1-et követő nézőknek valószínűleg nagyon eltérő dolgok jutnak az eszébe. A skót expilóta 2008 végi visszavonulása óta már lassan a következő versenyzőgeneráció is beérett, így a legfiatalabb rajongók számára ő is csupán egy a sporttörténelem ismert alakjai közül. Akik viszont az 1990-es évek derekánál nem később kapcsolódtak be az F1 vérkeringésébe, még emlékezhetnek Coulthard legjobb éveire a McLarennél Mika Häkkinen csapattársaként, és az akkor még a Ferrarit erősítő Michael Schumacher egyik ellenfeleként.

Hasonlóan az idei évkezdethez, 1998-ban is jelentős technikai szabályváltozások után kezdődött új korszak a Forma-1-ben, amire akkoriban a McLaren-Mercedes készült fel a legjobban. A szezonnyitó Ausztrál Nagydíjon az egész mezőnyt lekörözve nyertek Häkkinen vezetésével, akit a versenytáv derekán Coulthard látványosan maga elé engedett, miután a finn versenyző tévesen a bokszba hajtott, amivel elvesztette az első helyet. Coulthard viszont a csapat kérésére tartotta magát a futam előtti megállapodásukhoz, amely szerint azé a győzelem, akié az első kanyar. Ez csupán egyetlen felvonás volt kettőjük éveken át tartó, korrekt, de olykor ütközésektől és győzelmeket is eldöntő csapatutasításoktól sem mentes küzdelmében.

Akárcsak Rosbergé és Hamiltoné, Coulthard és Häkkinen párharca sem volt mentes a visszásságoktólForrás: AFP/Torsten Blackwood

Ritka alkalom, hogy egy olyan sokat látott versenyző, mint Coulthard, elérhető közelségbe kerül a hazai közönség számára, ráadásul a mellett, hogy kedélyesen dedikál és készít közös fotókat a rajongókkal, a sajtó kérdéseire is felszabadultan, egyáltalán nem sietve válaszol - ezúttal a Red Bull Racing bemutató autóját hordozó, sallangoktól mentes kamionjában.

„Úgy gondolom, mindig nehéz, ha két csapattárs küzd a győzelemért" – kezdi monológját Coulthard, miután Nico Rosberg és Lewis Hamilton rivalizálására utalva párhuzamot vonok az 1998-as és a 2014-es szezon között. „Sok szempontból sokkal könnyebb a Ferrari modelljét alkalmazni, amikor (Michael) Schumachert ugyan alkalmanként le tudta győzni a csapattársa, mégis elég nyilvánvaló volt, hogy ő az első számú pilóta" – világított rá Coulthard a két alapvető csapatépítési filozófia különbségeire.

„A közös munkánk végéig Mikának több sikerben volt része, de a megszerzett pontok terén elég közel voltunk egymáshoz" – tette hozzá a skót, aki Häkkinen kezdeti sikerei után gyakran kénytelen volt hátvédként asszisztálni finn csapattársának, és ez kettőjük kapcsolatára is kihatott. „Bizonyos időszakokban elég nehéz volt, akadtak csapatutasítások, és egyes futamokon össze is koccantak az autóink, ezt a csapatvezetőnek kell kezelnie. Ő azért van ott, hogy levadássza a kulcsfontosságú szakembereket és versenyzőket, aztán menedzselje az istálló tagjainak egóját és elvárásait."

Az internet változást hozott

Másfél évtized telt el a McLaren-Mercedes és a teljesen más alapokra felépített, gyári Mercedes-AMG F1 csapat belháborúja között, és bár a versenyzők célja, az egyéni világbajnoki cím megszerzése nem változott, az őket körülvevő környezet ma össze sem hasonlítható az ezredforduló időszakával.

„Szerintem akkoriban könnyebb volt megtartani magunknak az információkat, és elzárni azokat a nyilvánosság elől, mert az internet használata nem volt annyira elterjedt, közösségi média pedig még nem is létezett" – utalt Coulthard a mai élmezőny tagjait övező folyamatos sajtóérdeklődésre, és az online villámgyorsan terjedő információk okozta hisztériára.

A csapaton belüli feszültséget csak a szerepek egyértelmű kijelölésével lehet kordában tartaniForrás: AFP/Torsten Blackwood

„Az emberek manapság nagyon hozzászoktak ahhoz, hogy mindent megosszanak az interneten. Talán sokan emlékeznek rá, amikor Lewis (Hamilton) még a McLarennél volt, és (a 2012-es Belga Nagydíj hétvégéjén) kitweetelt egy képet a telemetriai adatairól, ami pár évvel korábban senkinek eszébe sem jutott volna. Az ő generációja számára viszont már természetes, hogy személyes információkat osztanak meg magukról, ezért úgy gondolom, a csapatoknak manapság muszáj engedniük, hogy a versenyzőik nyitottabbak legyenek. Ezt viszont nehezebb kezelni."

„Ugyanakkor az a véleményem, hogy ez mindenképpen érdekes. A Forma-1 a karakterek révén válik sporttá. A műszaki megoldások izgalmasak, de az autók nem beszélnek, nem sírnak, az emberek pedig azonosulni akarnak a sportcsillagokkal. Nico és Lewis is két különböző személyiség" – ecsetelte Coulthard.

„Szerintem a sportunk lényege végeredményben a szórakoztatás. Valamilyen módon lenyűgözőnek kell lennie annak, amit a srác a pályán művel, ahogy az is emberfeletti teljesítmény, amit a csapat a 2,5 másodperces kerékcserék során véghezvisz. Nagyon meggyőző a szerelők és a mérnökök koordinált együttműködése is, és ez nem a véletlen műve. A megvalósítás teszi azzá."

A hajónak csak egy kapitánya lehet

A rajongók körében viszont az egymással rivalizáló versenyzők gerjesztik a legtöbb morális vitát, és a csapatfőnököknek is ők okozzák a legtöbb fejfájást. Kiélezett helyzetben gyakran csak egy erőskezű vezető jelentheti a mérleg nyelvét, amilyen Coulthard egykori főnöke, a néhány év kihagyás után az idén – igaz, csak a háttérben – visszatérő Ron Dennis is volt.

„Igen, akkoriban egyértelmű volt, hogy Ron a főnök. Amikor besétált egy szobába, az emberek odafigyeltek" – emlékezett vissza Coulthard. „Szerintem nagyon fontos, hogy valakinek abszolút hatalma legyen, rendelkezzen mások kinevezésének és menesztésének jogával is. Így mindenki érezheti, hogy a tetteinek következményei vannak."

Coulthard idejére az egyszemélyes csapatvezetők uralma volt a jellemző, sőt akkoriban még az is előfordult, hogy a csapatfőnök egyben az istálló többségi tulajdonosa is volt. Ezzel szemben manapság menedzserek irányítják az olykor több száz főt foglalkoztató versenyistállókat, és már az sem ritka, hogy még a hierarchia legfelső szintjén is megosztják egymás között a feladatokat, például a technikai, csapatmenedzseri és üzleti területek szétválasztásával.

Michael Schumacherrel a 2001-es Belga Nagydíjon. Nekik is volt néhány emlékezetes csörtéjük a pályánForrás: AFP/Olivier Hoslet

Így működik ma a Mercedes és a McLaren, a Ferrarinál és a Red Bullnál viszont még mindig a régi idők szele fúj. Sokan ebben látják a Mercedes jelenlegi problémáinak gyökerét, hiszen bár Toto Wolff, Niki Lauda és Paddy Lowe szerepe papíron tisztázott, a külvilág számára gyakran nem világos, hogy ki hozza meg a döntéseket. A Williams, a McLaren és a Red Bull csapatát is megjárt Coulthard az ideális csapatstruktúrával kapcsolatos kérdésre is összetett választ adott.

„Fontos egyértelművé tenni a hatásköröket, hiszen ellenkező esetben soha nem fogsz megoldani semmit. Az ember nem lehet minden terület szakértője, ezért felhatalmazást kell adnia a részlegek vezetőinek, és meg kell győződnie arról, hogy a megfelelő emberek a megfelelő munkakörben dolgoznak. Ettől függetlenül egy hajónak csak egy kapitánya lehet, és ha nem nyilvánvaló, hogy ki a vezető, akkor végül automatikusan az lesz, akihez az emberek iránymutatásért fordulnak."

„Személyes tapasztalatom, hogy amikor valaki valódi felhatalmazással bír, és képes világossá tenni, hogy 'igen, felvettelek, de ugyanígy meneszthetlek is', az valódi tiszteletet ébreszt. Ha nem rendelkezik ezzel a felhatalmazással, akkor az emberek könnyen összevissza megtehetnek bármit, vagy azt mondhatják: tojok rád, én ezt nem csinálom'. És máris kész a baj."

Élet a Forma-1 előtt és után

„Versenyzőként csak az számít, hogy (a fejlesztések) működnek-e vagy sem" – mondta Coulthard, amikor arról kérdeztem, milyen az aktív versenyzés utáni élet.

„Már láttam mindkét oldalt, a csapaton belülről és kívülről is. Látszólag minél jobban megváltozik, valójában annál inkább ugyanaz marad: a sportnak és ennek az egész üzletnek az alapjai pontosan ugyanazok, mint amikor én voltam kezdő – vélte. – Visszatekintve bármelyik generáció tagjainak könnyű azt mondaniuk, hogy régen jobb volt, de én azt gondolom, hogy mindenkinek a saját idejét kell kiélveznie. Az enyém versenyzőként már lejárt, így most jobban tudok véleményt alkotni arról, hogy mi jelent kihívást vagy nyomást a pilóták számára."

Aktív forma-1-es pályafutása után Coulthard még szerencsét próbált a DTM-ben, de az F1-es pilótákkal hagyományosan mostohán bánó német túraautó-bajnokságban már elkerülték a sikerek, így manapság az üzleti érdekeltségei mellett a BBC állandó szakkommentátoraként, és különböző F1-ben érdekelt vállalatok képviselőjeként dolgozik. A Hungaroringen korábbi munkaadója, a Red Bull delegáltjaként, a World Series by Renault meghívására tartott F1-es bemutatót, a dobogón díjakat adott át, és riporterként a Eurosport műsorába is bekapcsolódott.

„Nem igazán vagyok abban a helyzetben, hogy elmondjam, milyen vezetni ezeket a modern autókat, mert még nem próbáltam ki őket" – mondta a nagy port felverő 2014-es szabálymódosítások, különösen az új, hibrid hajtásláncok kapcsán. „Kommentátorként viszont tudok hitelesen beszélni például az erőhatásokról, vagy arról, hogy milyen 300 km/h-val száguldani. Megfogalmazom a véleményemet, ahogy én látom, de teljes mértékben elfogadom, ha valakinek más a nézőpontja. Ez az élet minden területén így van. Te talán a fehérbort szereted, én a vöröset. Ez nem jelenti azt, hogy bármelyikünk is téved, ha más a véleménye. Ha az ember eléggé elkötelezett a sajátja iránt, nyugodtan győzködhet másokat."

Coulthard ma már csak bemutatókon vezet F1-es autótForrás: Red Bull

A Formula Renault 2.0 mezőnyének morajlása közepette adja magát a kérdés, hogy a feltörekvő fiatalokból álló World Series by Renault-ban, vagy akár a Forma-1 betétfutamaként is működő GP2-ben kik lehetnek a jövő bajnokai. Coulthard nem bocsátkozott latolgatásokba a jövővel kapcsolatban, de rávilágított arra, hogy mennyire vékony a határvonal azok között, akik el tudják érni a versenyzői pályafutás csúcsát jelentő Forma-1-et, és akik éppen nem.

„Nem igazán figyelek egyetlen konkrét versenyzőt sem, mert a keresés mindig zajlik a következő nagy sztár után. Az összes tehetségkutató program arra való, hogy megtaláljuk a következő nagy sztárt, de én hiszek benne, hogy ez a következő sztár meg fogja találni az útját, és a sport is meg fogja találni őt, ahogy ez az élet más területein, például a zenei vagy a filmvilágban is történik. A lehetőségek megteremthetők, de ahogy Robbie Williams is mondja, csodát mesterségesen kreálni nem lehet."

„A mezőny remek, itt nincsenek rossz versenyzők, az élsport és az üzleti élet csúcsa azonban nem a jó, hanem a kiemelkedő teljesítményekről szól – tette hozzá Coulthard. – Kiindulhatunk abból az alapigazságból, hogy az élet nem igazságos, egyébként ez a világ nem lenne ennyire elcseszett, de a hab valahogy mégis mindig megtalálja az útját a torta tetejére. A különleges figurák boldogulni fognak."