Vágólapra másolva!
A kétszeres olimpiai bajnok kajakozó Gyulay Zsolt 2010 augusztusában váltotta Palik Lászlót a Hungaroring Sport Zrt. elnöki székében. Bár a cégre továbbra is ránehezedik a régi kölcsönök terhe, Gyulay szerint már nyereséges, és az idén megduplázza a bevételét, az egyre sürgetőbb fejlesztésekre azonban továbbra sincs fedezet.

Már másfél éve ön a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója. Ennyi idő után hogyan látja a cég jelenlegi helyzetét?

Sokkal jobban, mint amikor átvettem. Nagyon sok változás történt. Az átvételkor nem volt kellemes szembesülnöm a vállalat anyagi helyzetével, hiszen kétszáz euró volt a kasszában. Már az üzlet jellege is borzalmasan nehéz. A tulajdonosok egyrészt nem jártak el jól, mert az összes beruházást banki hitelből finanszírozták, semmilyen tulajdonosi segítség nem érkezett az elmúlt nyolc évben. Másrészt szerintem nagyon rosszul volt vezetve a cég. Fedezet nélkül vettek fel kölcsönt, ami az állam hibája volt. A felújításokat kényszerből végezték el: új célegyenes, kanyarmeghosszabbítás kellett, és ezt egy kereskedelmi banktól felvett hitelből fedezték. Tavaly a tulajdonosok segítségével történt egy tőkeemelés kb. egymilliárd-háromszázmillió forintról egymilliárd-kilencszázmillióra, illetve azt gondolom, hogy kedvező folyamatok indultak el. Ezáltal sikerült háromszázmillió forint hitelt visszafizetni, és 2011 nyereséggel zárult.

Mennyiben működik máshogy a Hungaroring ma, mint két évvel ezelőtt?

Korábban volt egy szűk menedzsment a Hungaroring alkalmazásában, de egyébként különféle kft.-k bérelték a pálya egyes részeit. A pályahasznosítást például fix díjért adták ki, és olyan emberek dolgoztak ott, akik nem a Hungaroring alkalmazásában álltak. Adott volt egy többségi állami tulajdonú ingatlan, ahol alvállalkozók végezték az egyes tevékenységeket. Ezt megszüntettük. Most gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy mindenki, aki ott dolgozik, beleértve az értékesítési területet is, a Hungaroring alkalmazottja. Tanpálya eddig is volt, lett Hungaroring off-road center, de már a motorosiskolát, a gokartcentrumot is saját szervezésben működtetjük. Ez sokkal költséghatékonyabb. Nem külső cégek csinálnak nyereséget az állami vállalaton, hanem az állami vállalatnak kell nyereségesen működnie.

Forrás: MTI/Zih Zsolt

Sok személyi változás is történt a menedzsmentben. Dancsó Pál, a korábbi vezérigazgató távozott, Gazsi Júlia lett a vezérigazgató-helyettes, Szalay Balázst felvették üzletfejlesztési igazgatónak. Mi indokolta az átszervezést?

Tizennégyen vagyunk. Összesen két főt vettünk fel a lebonyolításra, a többiek szerződött partnereknél - a rescue-nál, a mentőknél, a kiszolgáló személyzetnél - dolgoznak. Gazsi Júlia már utánam egy hónappal odakerült, őt én hoztam, mert Dancsó Pállal közösen úgy döntöttünk, nem folytatjuk együtt a munkát. Van új gazdasági igazgatónk, egy fiatalember, Varga Balázs. Az ügyvédi iroda is új. Mindezt az indokolta, hogy ha én operatívan vezetek egy céget, olyan embereket szeretnék magam mellett tudni, akikben száz százalékig megbízom.

A pálya kihasználtságában milyen tendencia figyelhető meg az elmúlt két évben?

A pályabérleti napok száma hasonló, az időjárási körülményektől függően 210-220 napot tudunk hasznosítani. Azt mondhatom, hogy az utolsó évhez képest, amikor fix díjra adták ki, idén meg fogjuk duplázni a bevételünket.

A pályabérleti díjat, amely korábban másfél-kétmillió forint volt naponta, módosították?

A pályabérleti díj teljesen nyilvános, a honlapunkon is megtekinthető. Változó, 4 és 7 ezer euró között van, ehhez jönnek a pluszszolgáltatások. Azt szeretnénk elérni, hogy olyan legyen, mint - mondjuk - a Red Bull Ringen, ahol 25 ezer euróba kerül egy nap. Ez nem elérhetetlen. Ha most valaki kimegy a Hungaroringre, ahol éppen hétnapos Vredestein-rendezvény van, olyan embereket láthat ott - a cég több száz külföldi partnerét -, akik kifejezetten azért utaztak az országba, hogy elképesztő autókkal gumikat teszteljenek. Teljesen egyértelmű, hogy az árainkat idővel emelni kell, mert a külföldiek számára jelenleg nagyon alacsonyak, bár így persze vonzók is. A napok számát az időjárás miatt már nehezen tudjuk növelni, de a költséghatékonyságot lehet. Ezért fog megduplázódni a bevételünk.

Forrás: Farkas Péter [origo]

A pályabérletből származó bevétel mennyiben fedezi a ring működési költségeit?

Erről nem szoktam beszélni, pedig valóban fontos kérdés. Ki lehet számítani, hogy ha átlagosan napi 5 ezer euró a pályabérlet, amiből a költségek levonása után durván egymillió forint marad, megfeszülhetünk, pályahasznosításból akkor sem tudunk 220-250 millió forintnál többet beszedni egy évben. Az off-road centerrel és a többivel ez felmehet mondjuk, 300 millió forintra. Hogy eltartsam a Hungaroringet, havonta 40 millió forintra van szükségem, mert ez az ország legnagyobb sportingatlana, 125 hektáros területen, rengeteg költséggel. A múlt terheit cipeljük, rettentő sok bankkölcsönt kell fizetnünk a kamatokkal együtt, tehát bármilyen ügyesek vagyunk a pályahasznosításban, az nem elég.

Honnan lehet előteremteni a hiányzó összeget?

Kétféle bevételünk van: a pályahasznosítás és a jegyértékesítés. A jegyértékesítés körülbelül fedezi a futam rendezési költségeit, de ha marad belőle, azt a fenntartásra lehet fordítani.

A kormányváltás után a Magyar Nagydíj jogdíja átkerült a turisztikai büdzsébe. Ennek vannak érzékelhető következményei a gyakorlatban?

Annyiból számít, hogy a jogdíj, amelyet megkapunk és másnap kifizetünk Bernie Ecclestone-nak, a turisztikai költségvetésbe tartozik. Ez szerintem logikus, mert mindenhol ott van, akár tartományi, akár országos történetről van szó. A Magyar Turizmus Zrt.-vel jobb lett az együttműködésünk. Közös kiállításokat szervezünk, rendezünk egy turisztikai napot két hét múlva. Tavaly kiharcoltuk, hogy a pályán megjelenjen a "Visit Hungary!" felirat, fölfestettük két helyre, ami körülbelül egymillió dolláros reklámfelületet jelent. Ez elsősorban nekik volt jó.

Forrás: Farkas Péter [origo]

Közismert, hogy a Hungaroring infrastruktúrája régóta fejlesztésre szorul. A régi bokszépület beázik, a pályát bizonyos helyeken muszáj lenne újraaszfaltozni. Reális, hogy ezeket a problémákat orvosolják?

Azt mondjuk, hogy nem újítunk fel, csak karbantartunk, de a lelátórendszerre még az idei verseny előtt minimum harmincmillió forintot rá kell költeni a régi faszerkezetek miatt. Egy új Gold 5-ös lelátót állítunk fel a Bronz helyett, annak is komoly költsége lesz. A tavalyi botrány miatt körbe kell festenünk homologizált csúszásmentes fehér festékkel a felfestéseket, ez húszmillió forint. A bálák újrafestése, a 14-es kanyar rendbehozatala tizenötmillió forint. Így minimum százmillió forint összejön. Ezt valahogy ki tudjuk gazdálkodni az idei tőkeemelésből és az egyéb pénzeinkből. De ahhoz, hogy megújuljon egy pálya, le kell raknunk egy olyan koncepció tervét, mint például az új Puskás-stadioné. Akkor 2013-ra elkészülhet egy tervünk, amivel odaállhatunk a tulajdonosok elé, és azt tudjuk mondani nekik: ezt a fejlesztést kellene megcsinálnunk, hogy 2016 után is legyen futam. Százmillió százalék, hogy erre a gazdasági társaságnak önállóan soha nem lesz forrása, még ha nem kétszázezer, hanem egymillió néző látogat is ki a versenyre. Ezért a tulajdonosoknak kell eldönteniük, hogy milyen forrásból és hogyan lehet beruházni.

A Hungaroring Sport Zrt. pénzügyi eredményei (ezer Ft-ban)

201020092008
Nettó árbevétel2.590.5252.270.4902.571.496
Üzemi eredmény6.686-523.270-191.660
Adózott eredmény-260.274-458.772-140.849


Létezik már konkrét terv, hogy milyen fejlesztésekre lenne szükség, ha a pálya 2016 után is meg akarja tartani a Magyar Nagydíjat?


Vannak ötleteink. Most egy tervpályázatot írunk ki a Műszaki Egyetem hallgatói számára, sőt itt jártak nemrég a silverstone-i pálya felújításának tervezői is Angliából. Ők komoly pénzért készítenének egy komoly tervet. Szerintem magunktól is össze tudjuk állítani, hogy mit szeretnénk. A főépületet és a lelátórendszert kellene felújítani, újra kellene aszfaltozni, és olyan fejlesztéseket kellene megvalósítanunk, amiket most lassan elkezdtünk - például az off-road pályára költöttünk, gokartpályát, parkolókat szeretnénk stb. - és amiket mi is ki tudunk találni. Nem vagyunk teljesen tapasztalatlanok ebben. Plusz bevételi forrásokat biztosító fejlesztéseket kell megvalósítanunk, mert ha nem lesz Forma-1, ennek a cégnek akkor is talpon kell maradnia, és versenyeket kell rendeznie. Az F1-en kívül az idén is vendégül látunk három másik világeseményt: a WTCC-t, az oldalkocsis-motor vb-t és a Forma-2-t.

Igen, de azzal mindenki tisztában van, hogy a Hungaroring elsősorban a Forma-1 miatt vonzó más sorozatok számára is.

Nyilván, azért lehet kiadni a gumicégnek és a többinek, mert ez egy Forma-1-es pálya. Ezért kell minden szolgáltatást fejleszteni. Persze ha azt mondanák, hogy itt van rá harmincmilliárd forint, akkor fel lehetne újítani. Ilyen azonban soha nem lesz.

A kormányzat részéről milyen készséget tapasztal arra vonatkozóan, hogy akár állami pénzből is elvégezzék a Magyar Nagydíj megtartásához szükséges modernizációt? Szeretjük a Hungaroringet, de az épület előbb-utóbb a fejünkre fog dőlni, ha nem teszünk valamit.

A tulajdonos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részéről eddig azt érzékelem, hogy tavaly és idén is történt tőkeemelés a likviditás biztosítása érdekében, ami jó, de arra nyilván nem elég, hogy tovább is fejlődjünk. Úgy érzem, 2011 bebizonyította, hogy cégszinten is nyereséges tud lenni a Hungaroring, illetve az országnak is megéri, hiszen egy tanulmány feketén-fehéren kimutatta, az állam által jogdíj gyanánt kifizetett pénzösszeg a gazdaságba többszörösen visszajön. Innentől kezdve szerintem egyértelmű a helyzet.

Forrás: Farkas Péter [origo]

Folynak már tárgyalások Bernie Ecclestone-nal a 2016 utáni időszakról? Pillanatnyilag mennyi esélyt lát rá, hogy a jelenlegi szerződés lejárta után is lesz Magyar Nagydíj?

Szerintem a tárgyalások 2013 után kezdődnek el. Én úgy látom, ha a kormánynak az a szándéka, hogy itt tartsa a Forma-1-es futamot, akkor mi itt is tudjuk tartani. Feltéve, hogy biztosítja a jogdíjakat.

És a kormányzatnak vajon ez a szándéka?

Alapvetően azt gondolom, hogy igen.

Amikor kinevezték a Hungaroring elnök-vezérigazgatójává, felvetette egy szálloda építésének ötletét. Ezt még mindig reálisnak tartja?

Akkor még nem értettem hozzá (nevet)... A szálloda egy nagy fejlesztési koncepciónak lehet az egyik része. Ha egy komplex tervben gondolkodunk, és a Hungaroringnek lesznek olyan fejleszthető területei, amelyekkel a kihasználtságot lehet növelni, akkor egy háromcsillagos szálloda - mint a Slovakia Ring vagy más pályák mellett is - elfér, mert el tudja tartani magát. De ha lenne pénzünk, a prioritásoknak megfelelően nyilván nem szállodát építenénk először. Az milliárdos nagyságrend, annyink nekünk soha nem lesz saját keretből. Vállalkozó pedig még nem jelentkezett, hogy szeretne oda egy szállodát.

Mogyoródnak régóta voltak gondjai a Hungaroringgel. A településen tavaly azt mondták, korábban semmilyen kapcsolatuk nem volt a pályával, de az új, ön által vezetett menedzsment hajlandónak tűnik rá, hogy változtasson ezen. Történt előrelépés?

A hajlandóságnál kicsit többet mutatunk. Mi vagyunk Mogyoród legnagyobb adófizetője. Az iparűzési adónk és az építményadónk nélkül Mogyoród komoly problémákkal küszködne.

Forrás: Farkas Péter [origo]

Viszont a belépőket értékesítő Ostermann Forma-1 Kft. Budapest V. kerületében van bejegyezve, ezért oda is fizet adót.

Ez sem pontos, mert a jegyeladás nem képezi az iparűzési adó alapját. Ez csak Mogyoród felvetése lehetett. Kerepes felvetése pedig az volt, hogy mivel ők kapják a zaj nagy részét, hozzájuk is jelentkezzünk be. Mindkét önkormányzattal kötöttünk egy-egy keretmegállapodást, óvodát újítottunk fel, mindenféle társadalmi akciót kezdeményeztünk. Eddig tényleg semmilyen együttműködésünk nem volt a településekkel. Miután azonban a saját kezünkbe vettük a hasznosítást, gondoskodni tudtunk róla, hogy például este 8 óra után ne legyenek a pályán. Vásároltunk kütyüket, hogy bizonyos decibel fölötti hanghatású járműveket ne engedjünk fel a pályára.

A tervezett zajvédelem meg fog valósulni?

Vannak olyan formaautók és motorok, amelyek túllépik a határt, és a zaj tényleg mindig Kerepesen csapódik le. Emiatt részt vettem a lakossági fórumon Franka Tibor polgármesterrel, ezenkívül dolgozunk egy hangszigetelési technológián is. Négy mérést rendelt el a hatóság, az első már megtörtént. Lesz még három, aztán zajvédelmi terv készül. Valószínű, hogy az a zajvédelmi fal, amelyet először meghatároztak, nem lesz jó, ezért most a Vidékfejlesztési Minisztériummal együtt dolgozunk azon, hogy milyen feltöltés vagy fasor védheti meg a települést a hanghatástól. Eddig semmilyen kommunikáció nem volt köztünk a pályahasznosítás miatt, de most vállaltuk, hogy a helyi újságokban és több internetes felületen megjelenítjük, előreláthatóan milyen rendezvények lesznek. A rendezvényeket három színnel megkülönböztetve a várható hanghatás intenzitását is megjelöljük, a lakosságot tehát tájékoztatni fogjuk azzal kapcsolatban, hogy mi jön. Mindenki megértette - vagy ha nem értette meg, akkor megértettük vele -, hogy a pályahasznosítástól nem tudunk eltekinteni, hiszen huszonhat éve itt van, és egyetlen hét Forma-1-gyel nem tartható fenn.

Forrás: MTI

A helyiek panaszkodnak arra is, hogy amióta a nagydíjhétvégén a rendőrség egyirányúsította a pálya körüli utat, sokkal kevesebb szobát tudnak kiadni a versenyre érkező külföldieknek.

Igen, ez az alapvető probléma. Az 1990-es évekig iszonyatosan nagy szobáztatás folyt, Mogyoród és Kerepes ebből élt, meg még nem tudom, miből. Azok a vendégek gyakorlatilag elmaradtak, mert átstrukturálódott az idegenforgalom. A sátras, szobáztatott vendégek nélkül a helyieknek kevesebb lett a bevételük. Az viszont nem igaz, hogy egyáltalán nincs bevételük a Forma-1-ből. Én a kerítésen belül felelek a dolgokért, mégis mi újítjuk fel a környező utakat. Tavaly én kátyúztattam, én csináltattam meg mindent a lehajtónál is. Minden a mi felelősségünk, a Közútkezelővel is én szerződtem le, hogy elvégezzék a szemétszedést és a gallyazást. Rengeteg olyan feladatot kell vállalnunk, ami országimázs szempontjából nagyon fontos, mert nem mondhatom, hogy ez az önkormányzat dolga, de ha jön nyolcszáz külföldi újságíró, rossz lenne a benyomásuk Magyarországról. Több száz millió forintot fizetünk ki állami vállalatoknak, a rendőrségnek azért, hogy a környéket rendbe tegyük, és ez mind kötelező feladat.

Ön tavaly ősszel Kölnben járt tanulmányúton, Szalay Balázs pedig Silverstone-ban. Ennek mi volt a gyakorlati hozadéka?

Meg tudtuk állapítani, hogy mennyire szegények vagyunk. Angliától, ahol annyi autó- és motorgyár van, messze vagyunk. Silverstone-ban például rengeteg konferenciaterem van, ők nemcsak az aszfaltcsík hasznosításából élnek, hanem egyéb fantasztikus szolgáltatásokat is tudnak nyújtani.

Utána azt közölték, megtalálták a Hungaroring fenntarthatóságát biztosító üzleti modellt. Ez miben áll?

A pályahasznosítás hatékonyságát növelni tudtuk, tényleg sok tapasztalatot szereztünk. A pálya funkcionalitását kellene áttervezni. Kötöttek a lehetőségek, ezért is találkoztunk az ide látogató angol tervezőkkel ezzel kapcsolatban. Ők nagyon sok pénzért vállalnák a feladatot. Egyelőre dolgozunk azon, hogyan legyen tovább.

Két diplomát is csinált kajakozás közben

Az 1964-es születésű Gyulay Zsolt olimpiai és világbajnok kajakozóként vált ismertté, sportpályafutásának csúcsát a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején érte el: 1986 és 1991 között az 1000 méteres négyes tagjaként öt világbajnoki címet gyűjtött, míg 1993-ban és 1995-ben ezüstérmes lett. Legnagyobb sikerét az 1988-as szöuli olimpián érte el, amelyen 500 és négyes 1000 méteren aranyérmet szerzett, Ábrahám Attilával, Csipes Ferenccel és Hódosi Sándorral. Négy évvel később, a barcelonai olimpián mindkét számban ezüstérmes lett. Még aktív sportolóként, 1991-ben végezte el a Testnevelési Főiskola szakedzői szakát és később a Külkereskedelmi Főiskolát 1996-ban. Az élsport után különböző sportszergyártó és forgalmazó cégeknél tölt be vezető tisztségeket, majd 2004. január végéig az Újpest FC-t működtető cég ügyvezető igazgatója és társtulajdonosa volt, 2005-ben a Magyar Kajak-Kenu Szövetség tudományos és sportegészségügyi igazgatójává nevezték ki. A Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 2009-ben a testület egyik alelnökévé választották. 2010. augusztus 31-étől Palik László utódaként a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, 2011. február 19-én a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) elnökévé nevezték ki. 2012-ben beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületébe.