Társoldalunk:

Ötven éve történt a Forma-1 legtragikusabb balesete

2011.09.10. 18:20

Wolfgang von Trips az első német világbajnok lehetett volna, ha 1961. szeptember 10-én, Jim Clarkkal ütközve nem csúszik ki a döntött kanyar előtt. A balesetben tizennégy néző is életét vesztette.

Az autósport történetének legsötétebb momentumaként máig Pierre Levegh balesetét tartják számon, amelyet az 1955-ös Le Mans-i 24 órás versenyen szenvedett el, s amelyben rajta kívül nyolcvankét néző is meghalt. A Forma-1 legtöbb halálos áldozatát követelő tragédiája azonban kereken fél évszázaddal ezelőtt, 1961. szeptember 10-én történt Monzában, ahol ezen a hétvégén Sebastian Vettel, Lewis Hamilton és a többiek versengenek a győzelemért.

A baleset főszereplője egy kölni születésű német gróf, a 33 éves Wolfgang von Trips volt. Pályafutásának elején arról vált híressé, hogy gyakran hibázott, és Monzában soha nem volt szerencséje: az 1956-os és az 1958-as Olasz Nagydíjat sem úszta meg sérülés nélkül. Ám 1961 májusában megnyerte a híres hosszútávú sportkocsiversenyt, a Targa Floriót, s mielőtt a Forma-1 mezőnye a szezon utolsó előtti állomásához, Monzába érkezett, ő vezetett az összetettben, 4 ponttal megelőzve ferraris csapattársát, az amerikai Phil Hillt. A harmadik helyezés is elég lett volna ahhoz, hogy a sport történetének első német világbajnoka legyen.

Ám ahogy a futam második körében az egyik döntött kanyarhoz közeledett, elkezdett a pálya széle felé húzódni, és összeütközött a későbbi kétszeres vb-győztes Jim Clarkkal, aki hét évvel később maga is egy németországi autóversenyen lelte halálát. Von Trips Ferrarija a rézsűn katapultálva a nézők közé vágódott, majd a kerítésen gellert kapva vadul pörögni kezdett, és visszarepült a pályára. Mivel akkoriban nem használtak biztonsági övet, sem bukókeretet, és az autó fejtetőn állt meg, a németnek esélye sem volt a túlélésre. Rajta kívül még tizennégyen vesztették életüket a balesetben.

"Von Trips és én egymás mellett haladtunk az egyenesben, és éppen a pálya déli részén lévő döntött kanyarhoz közeledtünk. Nagyjából száz méterre voltunk tőle" - mesélte később Clark. "Von Trips a pálya közepén haladt, én szorosan a nyomában voltam, de kívül. Von Trips egyszer csak oldalra kezdett húzni, és az én első kerekeim összeértek az ő hátsó kerekeivel. Ez volt a végzetes pillanat. Az autója kétszer megpördült, aztán a pálya melletti védőkorlátnak csapódott. Amikor onnan visszapattant, nekiütközött az enyémnek, és a nézők közé repült."

Von Trips végzetes balesete ötven évvel ezelőtt

Úgy tartották, a sors nem akarta, hogy von Trips világbajnok legyen, mert röviddel később egy, az USA-ba tartó repülőgép, amelyre érvényes jegye volt, lezuhant - erről azonban kiderült, hogy csak legenda. Az viszont nem az, hogy közvetve ő is szerepet játszott a csak nyolc évvel a halála után megszülető Michael Schumacher pályafutásának elindításában, ugyanis ő alapította Kerpenben azt a gokartpályát, amelyet később Schumacher apja bérelt, s ahol a fiatal versenyző megtette első köreit.

Von Trips összesen huszonkilenc Forma-1-es nagydíjon indult, mindegyiken a Ferrarival. Ebből kettőt nyert meg, hatszor állt a dobogón, és egyszer rajtolt az élről - éppen a végzetes monzai futamon. A halála után Phil Hillé lett a cím, Németországnak pedig még 33 évig kellett várnia első világbajnoki győzelmére. Nem mintha hiányt szenvedett volna tehetségekből; Stefan Bellof azonban, akit sokan a jövő egyik nagy reménységének tartottak, s aki arról vált híressé, hogy az 1984-es Monacói Nagydíjat eláztató esőben még Ayrton Sennánál is gyorsabb volt, egy évvel később, egy spái sportkocsiversenyen halálos balesetet szenvedett, amikor Jacky Ickxet próbálta előzni az Eau Rouge-ban.

Monzában nem von Tripsé volt az első hasonló tragédia. Amikor 1928-ban, még a Forma-1-es világbajnokság kezdete előtt, Emilio Materassi kicsúszott Talbotjával, huszonhét szurkoló vesztette életét. Von Trips halála után egyébként a versenyzők tiltakozni kezdtek a döntött kanyarok ellen, amelyeket ezért nem is használtak többé.

KAPCSOLÓDÓ CIKK