A csatatéren maradt az Árpádok belháborúját szító főúr

Vágólapra másolva!

A középkorban nem számítottak ritka eseménynek az uralkodóházakon belüli fegyveres konfliktusok, különösen, ha a trónutódlás kérdéséről volt szó. Az Árpád-házat története folyamán többször fenyegette a széthullás veszélye. Az 1074-ben lezajlott mogyoródi csata is egy ilyen válságos időszakot tetőzött be.

Múlt-kor

Vágólapra másolva!

történelem Salamon király árpád-házi királyok

A 11. század derekán a Magyar Királyság súlyos válságba került. I.Béla halálát közel egy évig tartó polgárháború követte, melyet egy 1064-ben aláírt egyezmény zárt le. Ezt követően Salamon közel egy évtizedig békében uralkodott Géza és László hercegekkel.

A királyi tanácsadók azonban egymás ellen hangolták őket és nem kellett sok idő, hogy a gerjesztett viszály fegyveres konfliktussá alakuljon.

Az első támadást a király indította. László herceg kitűnő hadvezér hírében áll, így Salamon meg akarta gyengíteni ellenfelei pozícióját a herceg távollétében. 1074 februárjában Kemejnél harcra kényszerítette Géza herceg csapatait, akik jóval kevesebben voltak. Párviadalra is sor került az esemény előtt. A herceg oldaláról egy Péter nevű vitéz, a királyi féltől pedig Bátor Opos vállalta a megmérettetést, mely az utóbbi győzelmével végződött. Az ezt követő ütközetben a demoralizált hercegi csapatok átálltak Salamonhoz, így Géza menekülni kényszerült.

Salamon és Géza viszálya a Képes Krónikában. Elől Salamon és az ellentét szító Vid Ispán, a háttérben Géza herceg
Fotó: wikipedia.org

A reményvesztett herceg Vácra ment, ahol találkozott Lászlóval és a cseh segédcsapatokat vezető Ottóval. Mikor megtudták, hogy a királyi sereg közeledik, Cinkotához mentek és ott vertek tábort, ahol a pesti síkságra jól ráláttak. Mindkét oldalon 2-3 ezer, kizárólag nehézlovas katona állt fel. Ami bizonyítja, hogy kis seregek csaptak össze, és minden ember számított ekkor, hogy

Salamon a málhavivőknek is parancsot adott, hogy rendeződjenek a domboldalon, mintha ők is harcra váró katonák lennének.

A csata előtt a hercegek érdekes csapdát állítottak Salamonnak. A korszakban a fővezérek álltak a centrumban és ezt akarták a maguk javára fordítani. Tudván, hogy Salamon a saját főerőit Géza megtépázott csapatai ellen akarja fordítani elsőként, helyet cseréltek.

Salamon, király, csata — A csata ábrázolása a Képes Krónikában
Fotó: wikipedia.org - Csanády - Közkincs

Ezt a felállást a Képes Krónika így írja le:

a bihori sereg közepén Lászlót a bal szárnyra, Ottót pedig a jobb szárnyra állították. Geysát [Gézát] pedig a nitrai sereggel középen helyzték el.

László a csata előtt fel-le lovagolt, buzdította embereit és egy bokorba is beszúrt a lándzsájával, mire egy ijedt fehér menyét – ami a bokorban volt – felszaladt a fegyverén és az ölében keresett menedéket. Ezt a hercegi csapatok jó előjelnek vették.

A csata kezdete után nem sokkal beigazolódtak az előzetes számítások és Salamon oda rontott főerői élén, ahol Géza hollétét feltételezte. Azonban mikor felismerte Lászlót, megijedt és parancsot adott a Géza elleni támadásra. László, látva a helyzetet kihasználta ellenségei zavarodottságát támadást indított és a királyi középhad összekeveredett a Markvard és Szvatopluk által vezetett szövetséges zsoldos csapatokkal. Hatalmas káosz alakult ki köztük, Géza herceg pedig a másik oldalról támadt.

A két tűz közé került királyi sereget ezután lassan felmorzsolták.

Több, a király szolgálatában álló főúr életét vesztette a csatában – köztük a király két fő tanácsadója, Ernyei ispán, és a felek közötti fő viszályszító Vid ispán –, a szláv zsoldosvezérek pedig a hercegi páros fogságába kerültek. A Képes Krónika szerint a csata után László végigjárta a csatateret és elsiratta még az ősi ellenségeit is a számos halott mellett. Az ütközetet követően Géza lett Magyarország új királya.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.