Megdöbbentő, amit ez az étel tehet az egészségünkkel

People,Came,To,Dinner,With,Sunset,View,From,46th,Floor
illusztráció
Fotó: Anna Na Chiangmai
Vágólapra másolva!
Cseréljük le a vörös húsokat heringre, szardíniára, szardellára az étrendünkben, és 2050-ben már évente 750 ezer halálesetet fogunk megelőzni ezzel – sugallja a BMJ Global Health-ben publikált elemzés.
Vágólapra másolva!

Ha vörös húsok helyett kis termetű tengeri prédahalakat – például heringet, szardíniát, szardellát – ennénk, 2050-ben már évente 750 ezer halálesetet előznénk meg, és jelentősen csökkentenénk az egészségtelen étrenddel összefüggő megbetegedések előfordulását – állítják a BMJ Global Health szakfolyóiratban megjelent cikk szerzői.

hal
A halak fogyasztása évi 750 000 halálesetet előzne meg
Fotó: BSIP via AFP

A halban gazdag étrend népszerűsítéséből különösen azok az alacsony és közepes jövedelmű országok profitálnának – érvelnek a kutatók –, ahol ezek a prédahalak olcsón és bőségesen hozzáférhetők, és ahol a szívbetegség ma rengeteg áldozatot szed. A szerzők hangsúlyozzák: 

egyre sokasodnak a bizonyítékok arra nézve, hogy a vörös és feldolgozott húsok fogyasztása növeli a globális halálozás mintegy 70%-áért felelős nem-fertőző betegségek kockázatát.

Ezek közül a koszorúérbetegség, a stroke, a cukorbetegség és a vastagbél- és végbélrák okolható a halálozás csaknem feléért (pontosan 44%-áért), és ezen a mezőnyön belül is a koszorúérbetegség viszi a prímet.

Miért jobb halat fogyasztani?

A tengeri prédahalak, amelyeket a nagyobb termetű halak ejtenek zsákmányul, hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavakban gazdagok, és ezeknek a zsírsavaknak a fogyasztása képes megelőzni a koszorúérbetegséget és a stroke-ot. Ugyanezeknek a halaknak a húsa egyben kitűnő kalcium- és B12-vitaminforrás. Ezen túlmenően minden állati élelemforrás közül ezeknek a legalacsonyabb a szén-lábnyoma – teszik még hozzá a szerzők.

Azonban jelenleg az elfogott prédahalak mintegy háromnegyede, beleértve az élelemhiánnyal és táplálékszegénységgel küzdő országok partjainál merített fogásokat is, hallisztnek és halolajnak kerül feldolgozásra. Ezeket a termékeket leginkább haltenyészetekben használják, az onnan származó halakat pedig gazdag fogyasztók veszik meg.

Bár jó néhány tanulmány taglalta már a prédahalak fogyasztásával járó táplálkozási és környezetvédelmi előnyöket, azt senki nem tette mérlegre eddig, mennyivel csökkenthetné a világ népességének egészségügyi terheit, ha a vörös húsokat halakra cserélnénk. A szerzők ezért négy különböző forgatókönyvet vázoltak fel aszerint, hogyan alakulhatna a prédahalak globális felhasználása. Adataikat a vörös húsok 137 országra vonatkozó, 2050-re jósolt fogyasztási előrejelzéseiből, illetve a prédahalak tengeri halászati regisztereiből merítették.

Heringszállítmány
Heringszállítmány
Fotó: AFP

Mi történne, ha több halat ennénk?

A négy forgatókönyv az alábbi lehetőségeket fedte le: 

  1. A prédahalakat elsősorban a befogó ország használja fel nemzeti szinten élelmezésre, illetve a vörös húsok kiváltására. 
  2. A prédahalakat úgy használják fel, hogy azzal világszerte minimalizálják a vörös húsok fogyasztását. A helyettesítést leginkább azokban az országokban helyezik előtérbe, ahol a bárány- és marhahúsfogyasztás meghaladja a 15 kcal-s ajánlott szintet. 
  3. A prioritás a halfogyasztás növelése azokban az országokban, ahol ez jelenleg nem éri el az ajánlott 40 kcal-s ajánlott értéket.
  4. Minden országban egyenlő mértékben helyettesítik hallal a vörös húst, és ezt a mértéket a prédahalak globálisan elérhető mennyisége határozza meg.

Az elemzés azt mutatta, hogy ha a prédahalak közvetlen emberi fogyasztása széles körben elterjedne, abból jelentős közegészségügyi haszon származhatnék, különösen a koszorúérbetegség visszaszorítása terén. 

Ez a megközelítés világszerte 750 ezer halálesetet előzne meg egyedül a 2050-es évben

– vetítik előre a szerzők –, s ebben a hatásban dominálna a koszorúérbetegség nyomán bekövetkező halálozás csökkenése. Ugyanez a változtatás 8-15 millió betegségben leélt életévet spórolna meg globálisan, amelyek jelenleg leginkább az alacsony és közepes jövedelmű országokra koncentrálódnak.

hal
A prédahalak fogyasztásából jelentős közegészségügyi haszon származna
Fotó: NurPhoto via AFP

Nem tudjuk teljesen kiváltani vele a vörös húsokat, de sokat segíthet, ha több halat eszünk

A kutatók számot vetnek azzal, hogy a korlátozott mennyiségben elérhető prédahal nem lehet képes teljes egészében kiváltani a vörös húst. Ahhoz azonban elég lehet, hogy a legtöbb országban közelítse a fejenkénti halfogyasztást a kívánatos 40 kcal-s szinthez, és ezzel 2050-ig 2%-kal csökkentse a koszorúérbetegségből, stroke-ból, diabéteszből és vastagbélrákból eredő halálozást.

A négy forgatókönyv közül az első az, amely a legkevesebb halálesetet lenne képes megelőzni. Az elemzés ezzel szemben azt sugallja, hogy a jelenleg halfogyasztás terén legrosszabbul álló alacsony és közepes jövedelmű országok fogyasztásának növelése – vagyis a 3. forgatókönyv – hatékonyabban csökkentené a globális betegségterhet.

A tengeri táplálékhoz közvetlenül hozzá nem jutó szárazföldi országokban, így Mongóliában, Türkmenisztánban és sok afrikai országban növelni kellene a prédahalak kereskedelmi forgalmát– mutatnak rá a kutatók. „A prédahalakban rejlő elméleti lehetőség kiteljesítését, az általuk elérhető egészségügyi haszon megvalósulását jó néhány akadály nehezíti, így például a halliszt- és halolajgyártás, a túlhalászás, a klímaváltozás és a kulturális elutasítás – fogalmaz a cikk. – Az akadályok némelyike szektorokon átívelő, összehangolt politikai cselekvéssel elhárítható lenne. Előmozdíthatná a célt az olcsó hal, leginkább a prédahalfajok hozzáférhetőségének növelése a szegény országokban, illetve a tápanyagokban gazdag mikroalgák haltápként való felhasználásának támogatása.”

Az egészséges életmódot propagáló, a családi és közösségi támogatást elősegítő, illetve az egészségtelen táplálkozás és a betegségek közötti összefüggést megvilágító kulturális beavatkozások is meghoznák a gyümölcsüket a sikeres életmód- és étrendváltás terén – bizakodnak a szerzők. Úgy vélik továbbá, hogy az élelmiszerek klímabarát címkézése, illetve a fogyasztók tájékoztatása a prédahal magas tápértékéről és alacsony vegyszertartalmáról szintén segíthet a vörös húsok halra váltásában.