Egymillió dollárt is adhatnak az egyik leghíresebb sporttörténeti relikviáért

Árverésre bocsátják azt a kiáltványt, amelyet Pierre de Coubertin az újkori olimpiák létrehozására bocsátott ki.

A 14 oldalas dokumentum értékét 700 ezer és egymillió dollár közötti összegre becsüli a Sotheby's, és decemberben New Yorkban kerül kalapács alá. Ez a kiáltvány egyetlen ismert példánya - jelentette be az aukciósház szerdán.

The #Olympic Games manifesto -- written in 1892 by Frenchman Pierre de Coubertin to outline his vision for reviving the ancient Games as a modern, global competition -- is on display at Sotheby's in Century City, California before its auction in December pic.twitter.com/z6FIJ0Rqza

— AFP news agency (@AFP) October 24, 2019

Coubertin báró 1892-es párizsi beszédében szorgalmazta az újkori olimpia létrehozását az ókori görög játékok mintájára, majd egy felhívást adott közre. Két év múlva alapította meg a görög Dimítriosz Vikélasszal együtt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek főtitkára, később (1896-1925) elnöke lett. Az első újkori olimpiára 1896-ban került sor Athénban.

A Coubertin által kézzel írt 14 oldalas szöveget egyszer láthatták közelebbről, de a 2008-as pekingi olimpián és a 2009-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) koppenhágai kongresszusán is csak csak nagyon jó minőségű másolatot állítottak ki, miután az eredeti példány roppant sérülékeny. Az eredeti példány első alkalommal került a nyilvánosság elé, amikor október 22-23-án kiállították a Sotheby's Los Angeles-i bemutatótermében.

A kéziratnak kalandos története van: Coubertin 1937-ben bekövetkezett haláláig maga őrizte a kiáltványt, gondosan elzárva minden és mindenki elől. Halála után a családja átadta a NOB-nak a báró hagyatékát,

de a kiáltvány nem volt köztük, és senki sem tudta, hogy lehet,

mígnem az 1990-es években Francois d'Amat márki hosszas kutatás után rá nem akadt egy genfi bank széfjében. Ez után, 1994-ben a NOB alapításának 100. évfordulóján publikálták először a szöveget, de a kéziratot a fent említett okok miatt soha nem állították ki.

A sporttörténeti jelentőségű írat ezt követően többször is gazdát cserélt, de mindvégig magánkézben volt, és most először kerül kalapács alá. Szakértők szerint szinte biztos, hogy egymillió dollár körül értéken fogják leütni, de az sem elképzelhetetlen, hogy megdönti az eddigi legdrágább olimpiai sportrelikvia rekordját: Jesse Owens egyik 1936-os aranyérme 1,46 millió dollárért talált gazdára 2013-ban.

Touching a Rare piece of American History1936 Jesse Owens Olympic Gold Medal. Auction info at http://t.co/3XVKhYSPgypic.twitter.com/YLwCHnQ4Oc

— David Pump (@David_Pump) November 6, 2013

A Justcollecting.com műgyűjtő oldal emlékeztet rá, hogy az elmúlt években több hasonló sporttörténeti jelentőségű alapító iratot is elárvereztek, és ezek rendre óriási pénzekért keltek el. A rekordot a kosárlabdázás szabályait lefektető, egyúttal magát a sportágat megalapító James Naismith 1891-es írása tartja, ami 2010-ben 4,33 millió dollárért kelt el.

Egy évvel később a labdarúgás első ismert szabálykönyve 1,42 millió dollárt kelt el, miután az azt addig gondosan őrző Sheffield United piacra dobta. Legutóbb 2016-ban járt rekordközelben a műtargyaknak ez a köre: akkor Daniel "Doc" Adam "Magna carta of baseball" néven ismert, a sportágat megteremtő műve kelt el 3,3 millió dollárért.