Az idei történelem érettségi Nánay Mihály szerint tematikában, korszakelosztásban is megfelelt a követelményeknek. „Nehéznek semmiképpen nem mondanám” – szögezte le. Mint elmondta,
a sokéves átlagnak megfelelő volt, a kérdések jelentős része kompetenciaalapon megválaszolható volt, szöveg-, ábra- és forráselemzéssel.
A Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke összegzésként elmondta azt is: az új követelmények jól debütáltak, jól megoldható és a sokéves színvonalnak megfelelő érettségi született, így az előzetes aggodalmak nem bizonyultak indokoltak.
Az érettségizőknek 12 rövid feladatot kellett megoldaniuk szöveges és képi források mentén.
Az első, ókorra vonatkozó, bemelegítő térképes – feladat a kereszténység elterjedésére vonatkozott. Az állításokhoz kellett a településekhez tartozó számokat párosítani: a városhoz, amelynek első püspöke Szent Péter volt, Róma (4.); Jézus halálához Jeruzsálem (2.); az utolsó, C állításhoz pedig Konstantinápoly számát (1.) kellett írni.
Itt Szent Pál levelének azonosításáért is járt pont.
Ennél a kérdésnél a térképhez kellett párosítani korabeli forrásszövegeket: Poitiers (a), Jeruzsálem (b) és Mekka (c) volt a helyes válasz, a megfelelő történeti időrendi sorrend pedig: c; b; a.
Nánay Mihály elmondta: ez utóbbi feladat akár a térkép használatával is megoldható volt.
A forráselemző feladatokban az a) válasznak Mátyás király török elleni fellépésére kellett utalnia, a kereszténység védelmében. A b) feladatban a 2. válasz volt a megfelelő, vagyis az, hogy Hunyadi Mátyás a déli határokon inkább a védekezésre rendezkedett be.
Ugyanitt a c) kérdésre a 3. (katonai erő), a d)-re az 1. válasz volt a helyes.
A művészettörténeti feladat a barokk stílushoz kötődött, ami az ellenreformáció, katolikus megújulás témánál kerül elő. Két barokk templom képe „fogadta” az érettségizőket: ezek megfigyelésével kellett a megfelelő állításokat kiválasztani.
Az a) kérdéshez az 1., a b) kérdéshez a 3. válasz tartozik. A templomok épülésének ideje a 16-17. századra tehető, a c) kérdéshez tartozó helyes válasz tehát a 3. volt.
A d) kérdésre a helyes válasz az ellenreformáció volt.
A feladat a Rákóczi-szabadságharcról szólt, annak klasszikus politikatörténeti kérdéseit boncolgatta, ilyen módon, aki a Rákóczi-szabadságharc témából fölkészült, azt nagyon nem érhette meglepetés...
A 3 feltüntetett forrás helyes időbeli sorrendje ez volt: C, B, A.
A b) kérdésre pedig – mi táplálta II. Rákóczi Ferenc reményét a sikerrel kapcsolatban – a helyes válasz a 2. volt. A c) kérdésre a helyes válasz a trónfosztás volt, a d) jelű, indoklással egybekötött helyes válasz lehetett az, hogy a fejedelem a szabadságharc további folytatásában bízott; vagy hogy ellenkezett az elveivel, hogy kegyelmet kérjen, miközben teljes igyekezetével a szabadságharc mellett állt.
Az ipari forradalomról szóló feladat képelemzésre vonatkozott. Az első kérdésre a helyes válasz a gyár volt (ahol már gépek végzik a munka dandárját, az nem egy céh, nem manufaktúra, hanem gyár).
Ezután a b) résznél öt tényező közül kellett eldönteni, hogy az iparágnak melyik fejlődéséhez melyik tényezők járultak hozzá, itt a helyes válasz az 1. és a 4. – a kép alapján a helyes válasz kikövetkeztethető volt.
A c) kérdésre a helyes válasz a gőzgép.
Ez a reformkori Magyarország gazdaságával foglalkozott, egy tematikus térképhez volt mellékelve két forrásszöveg: a forrásszövegekben megjelenő helyeket kellett beazonosítani. Nánay Mihály szerint ezek sem voltak nehéz kérdések: a helyes válaszok:
1. Vaskapu
2. Fiume
3. gőzhajó, vasút.
A d) jelű, nyílt végű kérdésre a helyes válasz – a gazdasági jelentőségre vonatkozóan – a tengeri vagy külkereskedelmi összeköttetés fellendítése volt. Az e) jelű, politikai jelentőségre vonatkozó kérdésre a válasz: a hazai ipar fejlesztése vagy a főváros jobb gazdasági elérése is lehetett.
A Horthy-korszakkal foglalkozó feladatrész politikatörténeti kérdésekkel foglalkozott. Itt Bangha Béla-idézet elemzésével kellett arra rájönni, hogy a trianoni békeszerződésről van szó, és hogy a szerző a kommunizmusról beszél, amikor az „álszocializmusról” értekezik.
A további, zárt végű kérdésekre a három választási lehetőség körül a helyes: c) – 3. (földreform); d) – 1. (fontosnak tartja a nacionalizmus eszméjét). „A nacionalizmus, a nemzeti gondolat az, ami a szerző számára fontos, nem pedig a teljes egyenlőség, vagy a liberalizmus alapgondolatai” magyarázta Nánay Mihály.
A következő feladat az első világháborúval volt kapcsolatos. Az egyes korabeli újságcikkek alapján rá kellett jönni, hogy melyik hatalomról van szó. A helyes válaszok:
Az újabb forráselemző feladat Németország újraegyesítéséről szólt; a szövegből kihagyott egyes tartalmakat (fogalmakat) kellett beazonosítani. Itt a helyes válasz a KGST (a) és a Varsói Szerződés (b) volt. „Aki tudja, hogy a Varsói Szerződés katonai szövetség, és az a mondat gazdasági kérdésekről szól – akkor teljesen egyértelmű, hogy ott KGST-államot kellett beírni”.
Az idézett Kohl-beszéd 1989 novemberében hangzott el – a helyes válasz tehát a c) kérdésre a 2. volt. „Itt kizárásos alapon el lehetett jutni oda, hogy '90 decemberében már nincsen külön NDK meg NSZK, '91 júliusában pedig már a Varsói Szerződés sincsen, '88 áprilisában pedig még korán vagyunk ahhoz, hogy ilyenfajta egyezkedésről szó legyen - tehát a '89 november volt a helyes időpont”.
A d) kérdésre a 2. volt a helyes válasz.
A Kádár-korszakról szóló feladatban három szöveges forrás és egy képi forrás jelent meg, majd a helyes, az összes forrásra igaz állításokat kellett kiválasztaniuk az érettségizőknek.
Itt az a) kérdésre a 2., a b)-re a 2., 4. válasz volt a helyes. A c) kérdésben a téeszesítés mellett kellett korabeli szóhasználattal „érvelni”.
Itt Nánay Mihály szerint jelentős részben kompetencia, és nem annyira háttértudás kellett a megoldásához.
Az élve születések és halálozásoknak a grafikonjának elemzése volt az utolsó feladat a listában: itt először értelmezni kellett az állítást, majd pedig megnézni a grafikonokat, hogy hol igazolják azt az adatok.
Itt az a) állításhoz a 3.; a b)-hez az 1., a c)-hez az 5., a d)-hez a 4. volt a helyes válasz.
Ezek kitöltése alapvetően az érettségizők által előzetesen jól ismert forgatókönyv szerint történik – mondta el Nánay Mihály -, alapvetően oksági elemző esszéket kellett írni, tényadatrögzítéseket és megállapításokat kellett tenni, párhuzamot vonni, következtetni. A két rövid esszé egyetemes történeti, a két hosszú magyar történeti jellegű. A rövid esszék általában problémacentrikusak - egy kérdésnek egy részkérdéséről szólnak.
A hosszú esszé általában leíróbb jellegű – Nánay Mihály szerint itt a többség valószínűleg a második világháború kitörését és az Erdélyi Fejedelemséget választhatta, mert ezek népszerűbb témák.