Száguldás a villamossíneken, első győzelmét ünneplő Senna
Annak ellenére, hogy az F1-ről senkinek nem Portugália ugrik be elsőként, az ország számos érdekességet szolgáltatott a sportágnak. A hőskorban például a mezőnynek villamossíneken kellett átmennie, később pedig talán Ayrton Senna első győzelme a legemlékezetesebb momentum. Ami a pilótákat illeti, nem volt sok belőlük, egyikük viszont felállhatott a dobogóra.
Az F1 24 év után tér vissza Portugáliába, a mezőny tagjai pedig ezúttal Portimaóban küzdenek meg. Az ibériai ország nem tartozik a sportág legsikeresebb nemzetei közé, ennek ellenére ez már a negyedik helyszín, ahova a Forma-1 ellátogat.
A legutóbbi, estorili pályára még biztosan rengetegen emlékeznek olvasóink közül, de az első három – két különböző aszfaltcsíkon rendezett – F1-es futamig sokkal tovább, egészen a sportág hőskoráig kell visszamennünk az időben, és ennélfogva
talán az sem meglepő, hogy azok a versenyek a mai szemnek számos érdekességet nyújtanak.
Ahhoz képest, hogy mennyi különböző helyszínen versenyeztek, a pilóták száma igencsak elenyésző, ráadásul egyikük sem volt sikeresnek mondható. Ketten még csak futamig sem jutottak el, a többiek pedig összesen 8 pontot szereztek. Igaz, ebben egy dobogó is benne van, viszont azt is hozzá kell tenni, hogy ehhez jó adag szerencse is kellett.
Minden sokkal később kezdődött
Az autóipari nagyhatalmakkal ellentétben Portugália nem rendelkezett gyárakkal, így az sem meglepő, hogy a versenyzés is később jött létre, mint Franciaországban, Olaszországban vagy az Egyesült Királyságban.
Az első jelentős viadalt Vila Realban, egy részben a városban, részben a hegyekben kialakított útvonalon tartották, miután néhány lelkes helyi lakos a politikusok támogatását élvezve megszervezte azt.
A pálya a mai követelményeknek már biztosan nem felelne meg, hiszen a részvevők egy biztonságosnak nem nevezhető hídon keresztül hajtottak át egy folyó felett, valamint vasúti sínek is keresztezték útjukat. A futamot először 1931-ben rendezték meg, majd előbb a spanyol polgárháború, majd a második világháború miatt maradt el.
A verseny 1950-ben vált nemzetközivé, és kisebb megszakítással 1973-ig rendezték meg. Utána viszont 2014-ig kizárólag portugálokból állt az indulók névsora, már ha egyáltalán megtartották. 2015 óta pedig a WTCC, illetve WTCR mezőnye versenyez az évtizedek alatt jelentősen átalakított pályán, Michelisz Norbert pedig két futamot tudott nyerni rajta. Az idei viadalt a koronavírus miatt törölték.
Síneken, macskaköves utakon át
Visszaugorva az időben, az első, Portugál Nagydíj névre hallgató eseményt 1951-ben írták ki, azonban nem F1-es, hanem sportautók számára. Ez a formátum – egy év kivételével – egészen 1957-ig tartott, melynek során két hazai győzelem mellett
Eugenio Castellotti, José Froilán González, Jean Behra és Juan Manuel Fangio tudott nyerni.
A hat futamból négyet Portóban, kettőt pedig a fővárosban, Lisszabonban rendeztek, és a következő három évben az F1 mezőnye is megismerkedhetett ezekkel a helyszínekkel, ugyanis 1958-ban a Circuito da Boavistán tartották az első Forma-1-es Portugál Nagydíjat. A városi pályán száguldó mezőnynek olyan nehézségekkel kellett megküzdenie, mint a villamossínek, a macskaköves utak, valamint az aszfalt mellett található házak. Egyszóval biztonságosnak egyáltalán nem volt nevezhető, de szerencsére ennek akkor senki nem itta meg a levét. A verseny később sorsdöntőnek bizonyult a világbajnoki cím szempontjából, hiszen a futamot megnyerő Stirling Moss nem hagyta, hogy riválisát, Mike Hawthornt kizárják, sportszerűsége pedig a végső diadalába került, hiszen 1 ponttal kapott ki a Ferrari pilótájától.
Egy évvel később a mezőny Porto helyett Lisszabonba, egy másik városi helyszínre látogatott, és bár a pálya valamivel szélesebb volt, azért a körülmények így sem voltak tökéletesek, mai szemmel semmiképpen sem.
A pilótáknak a Monsanto Parkban is keresztezniük kellett a villamossíneket, ráadásul az aszfalt rendkívül egyenetlen volt.
Ha mindez nem lenne elég, a mezőny rendkívül későn, délután öt órakor rajtolt el, mivel augusztusban igen nagy hőség volt arrafelé. Ennek következtében a viadalt már alkonyatban fejezték be, de a forróságtól ez sem mentette meg a versenyzőket. Maurice Trintignant például egyszer csak azért állt ki a bokszba, hogy egy vödör vizet öntsenek rá.
Ami a futam alakulását illeti, az előző évhez hasonlóan ismét Moss került ki győztesként, sőt, az idén elhunyt brit pilótának ez volt az egyetlen versenye, amikor a pole pozíció és a leggyorsabb kör begyűjtése mellett minden körben vezetett.
A portói futammal ellentétben viszont a mezőny itt már nem úszta meg nagy baleset nélkül, a listavezető Jack Brabham ugyanis a 23. körben felborult, és kirepült az autójából, az egyébként 2. pozícióban célbaérő Masten Gregory pedig épphogy elkerülte őt. Az ausztrál versenyzőt természetesen kórházba szállították, az már viszont igencsak meglepő, hogy még aznap kiengedték.
Brabhamnek végül sikerült felérnie a csúcsra, amit később még kétszer megismételt.
Ezek közül az egyik rögtön a következő idényre, 1960-ra esett, amikor a mezőny visszatért Portóba. Az ausztrál pilóta zsinórban ötödik győzelmét aratta, amivel matematikailag is megvédte címét. Mellette két későbbi világbajnok is nagyot alkotott: John Surtees pályafutása első pole pozícióját, a 3. helyen végző Jim Clark pedig első dobogóját szerezte meg.
Michelisz Portóban is nyert
Az évek során a Circuito da Boavistát jelentősen átalakították, ami lehetővé tette, hogy a modern időkben is rendezzenek rajta versenyt. 2007-től 2013-ig minden második évben itt rendezték a WTCC portugáliai fordulóját, Michelisz pedig 2011-ben mindkét futamon az 1. helyen végzett a privát indulók között.A következő évtizedekben azonban a Forma-1 nem tért vissza az országba, de a Portugál Nagydíjat három alkalommal így is megrendezték. 1964-ben sportautók, a következő két évben pedig Forma-3-as kocsik köröztek a Cascaisban található aszfaltcsíkon.
Senna győzelme, balhék és balesetek
A Forma-1 24 éven keresztül nem járt Portugáliában, mígnem Estoril engedélyt kapott a versenyrendezésre. Az immáron épített pályát még az előző évtizedben nyitották meg, de onnantól kezdve még jelentős beruházásokra volt szükség ahhoz, hogy fogadja a legjobbakat.
Az első futamot 1984-ben rendezték, és szezonzáróként mindjárt a világbajnoki címről döntött. Niki Lauda 3,5 ponttal vezetett Alain Prost előtt, ami azt jelentette, hogy a francia versenyző győzelme esetén csapattársának a 2. helyen kellett végeznie ahhoz, hogy megtartsa előnyét. Az időmérő után Prostnak állt a zászló, hiszen ő a 2., míg Lauda csupán a 11. helyet szerezte meg. A fiatalabbik McLaren-pilóta aztán át is vette a vezetést, és az osztrák versenyző ugyan felzárkózott, de csupán a 3. helyen állt.
Ekkor viszont Nigel Mansell kipördült és kiesett a versenyből, ami Lauda elsőségét jelentette, minden idők legkisebb különbségével, mindössze fél ponttal.
Prost tehát keserédes győzelmet aratott az első estorili versenyen, később viszont további két alkalommal diadalmaskodott, 1993-ban pedig itt biztosította be negyedik vb-címét, többek között Laudát is túlszárnyalva ezzel. Rajta kívül egyébként Mansell nyert háromszor, így ők ketten a Portugál Nagydíjak történetének legeredményesebb pilótái.
Sokaknak viszont mégsem a francia vagy a brit versenyző ugrik be elsőként az estorili pályáról, hanem Ayrton Senna.
A későbbi háromszoros világbajnok 1985-ben – az egyetlen alkalommal, amikor a versenyt a szezon elején rendezték – itt szerezte meg első F1-es győzelmét. A brazil pilóta borzasztó időjárási körülmények között több mint 1 perccel verte meg a mezőnyt, bizonyítva, hogy esőben verhetetlen. (A futamról ebben a cikkben írtunk részletesen.)
Senna később már nem nyert Portugál Nagydíjat, viszont néhány emlékezetes momentum így is köthető a nevéhez. 1988-ban Prost indult az élről, és a rajt után kis híján a fűre szorította riválisát. A brazil versenyző ennek ellenére megelőzte csapattársát, majd a második körben már fordított volt a leosztás, ugyanis ő szorította szinte a falig a másik McLarent. A futamot végül Prost nyerte, a két versenyző pedig egymást vádolta meg veszélyes vezetéssel.
Viszonyuk ekkor még nagyjából rendeződött, a helyzet egy évvel később vált kezelhetetlenné.
Az 1989-es Portugál Nagydíjon Senna egy másik (későbbi) világbajnokkal, Mansell-lel csapott össze, de akkor egyértelműen a címvédő volt az áldozat. Történt ugyanis, hogy a brit pilóta a bokszban elment a Ferrari szerelői mellett, ami miatt visszatolatott. Ez viszont kizárást vont maga után, Mansell viszont állítása szerint nem vette észre a fekete zászlót, így továbbhajtott. Ennek az lett az eredménye, hogy csatába keveredett Sennával, és az 1-es kanyarban kilökte őt. Az eset után a brit pilótát egy futamra eltiltották.
A kiállása után tudta, hogy kizárják, mert a bokszban egyszerűen tilos tolatni
– nyilatkozta Senna a futam után. – Tettének az az egyetlen racionális indoka, hogy lényegében már nem volt versenyben, ezért nem számított neki, hogy másokkal mi történik.”
Az estorili F1-es futamok 13 évig tartó története alatt Senna és Mansell incidensénél sokkal nagyobb és ijesztőbb ütközések is voltak. Az 1987-es rajt utáni balesetbe összesen kilenc versenyző, többek között Nelson Piquet és Michele Alboreto keveredett bele. Szerencsére senki nem sérült meg, sőt, Christian Dannert, a Zakspeed pilótáját leszámítva mindenki fel tudott állni az újraindításra.
A leglátványosabb esést mindenképpen Riccardo Patrese produkálta, aki az 1992-es Portugál Nagydíjon nekiment az éppen bokszba készülő Gerhard Berger McLarenjének. Az olasz pilóta autója felemelkedett, és kis híján eltalálta a pálya két oldalát összekötő felüljárót, de ez végül nem történt meg, ráadásul a Williams pont úgy ért földet, hogy nem borult fel.
Ennek köszönhetően Patrese sértetlenül szállt ki az autójából, Berger pedig folytatta a versenyt, és végül a 2. helyen ért célba.
Egy évvel később viszont már ő volt egy ijesztő eset főszereplője. Immár a Ferrari versenyzőjeként a felfüggesztése meghibásodott, és közvetlenül a kerékcsere után keresztben átcsúszott a pályán. A következmények sokkal súlyosabbak is lehettek volna, miután Derek Warwick Footworkje épphogy kikerülte Berger autóját.
Ezzel együtt mind Patrese, mind Berger rendelkezik futamgyőzelemmel Estorilból, mint ahogyan Michael Schumacher (aki ráadásul itt tesztelt először a Ferrari színeiben), Damon Hill, David Coulthard és Jacques Villeneuve is. (A skót versenyző ráadásul itt aratta pályafutása első diadalát.) Az 1996-os verseny után viszont a mezőny soha nem tért vissza a helyszínre. Az eredeti tervek szerint 1997-ben itt rendezték volna a szezonzárót, de mivel az FIA által kért átalakítások nem valósultak meg, a mindent eldöntő futamot végül Jerezben tartották. Az 1998-as versenynaptárban eredetileg szintén szerepelt, de a munkálatokat nem fejezték be időben, azóta pedig nem merült fel a pálya visszatérése.
Mindössze egy dobogóra futotta
Portugália tehát egészen idáig három különböző helyszínen adott otthont a Forma-1-nek. Ez ugyanannyi, mint ahány F1-es pályával Németország, Belgium, illetve Japán rendelkezik. Ezek az országok sorrendben 56 (az NSZK-val és az NDK-val együtt), 24, illetve 20 pilótát adtak az F1-nek. Ehhez képest Portugáliát eddig mindössze öten képviselték a mezőnyben.
Ráadásul ebből ketten egyetlen versenyen sem indulhattak.
Igaz, ez Casimiro de Oliveira esetében a pilóta döntésén múlott, hiszen az első, még sportautók számára kiírt Portugál Nagydíj győztese 1958-ban elindulhatott volna hazája futamán. Ennek megfelelően kibérelt egy Maserati 250F-et, de az első gyakorlás után úgy érezte, hogy 41 évesen már nem tudja felvenni a versenyt a fiatal generációval. Ennek következtében nem csupán attól a futamtól lépett vissza, hanem a versenyzéssel is felhagyott. Érdekesség, hogy annak a viadalnak pont de Oliveira volt a szervezője.
A másik, egy futammal sem rendelkező versenyző Pedro Chaves volt, aki 1991-ben, a brit Forma-3000 előző évi bajnokaként mutatkozhatott be az F1-ben.
A Coloni Racing azonban minden volt, csak versenyképes nem, így Chaves mind a 13 előkvalifikációján elbukott. A portugál versenyző pont hazája nagydíja után döntött úgy, hogy három futammal a vége előtt elhagyja a csapatot, és vélhetően ennek köszönheti, hogy nem írt negatív értelemben vett történelmet. Így ugyanis nem döntötte meg Claudio Langes előző évben felállított rekordját: az olasz pilóta 14-ből egy előkvalifikáción sem jutott túl.
Mário de Araújo Cabral szintén nem büszkélkedhetett nagy eredményekkel, legalábbis ami az F1-et illeti, de legalább az 1959 és 1964 között teljesített öt hétvégéjéből négyen a futamon is el tudott indulni. Mindössze egyszer, az 1959-es Portugál Nagydíjon ért célba, a 10. helyen, tehát nagy nyomot ő sem hagyott maga után. Szerencsére, mert bizonyos források szerint Brabham azért szenvedett balesetet, mert miközben lekörözte Cabralt, összeütköztek.
Portugália első F1-es pontját az a Pedro Lamy szerezte meg, akiről a legtöbbeknek minden bizonnyal a tragikus, 1994-es San Marinói Nagydíj ugrik be.
A rajt után ugyanis ő volt az, aki nekiment JJ Lehto beragadó Benettonjának, aminek következtében egyrészt nyolc szurkoló és egy rendőrtiszt megsérült, másrészt behívták a biztonsági autót. Ez utóbbi pedig sokak szerint szerepet játszott a Senna halálát okozó balesetben.
Lamy egyébként egy évvel korábban, 1993-ban mutatkozott be, az utolsó négy futamon indulhatott a Lotus színeiben. Az imolai hétvége után még a monacóit teljesítette, mielőtt egy silverstone-i privát teszten olyan súlyos balesetet szenvedett, hogy mindkét lábát és csuklóját eltörte. Felépülése több mint egy évig tartott, így csak 1995 második felében kapott lehetőséget a Minardinál. Egyetlen pontját a szezonzáró Ausztrál Nagydíjon szerezte, amit a következő idényben nem tudott megismételni, hiába vehetett részt minden versenyen.
F1-es karrierje ugyan nem mondható sikeresnek, de Lamy ezután sportautózásra váltott, ahol igen szép eredményeket ért el. Le Mans-ban 1997-től egészen tavalyig csupán három alkalmat hagyott ki, és ezalatt többek között két abszolút 2. helyet, valamint egy kategóriagyőzelmet szerzett.
Honfitársára, Tiago Monteiróra szintén igaz, hogy nem a Forma-1-ben találta meg számításait.
Érdekes úton került be a legjobbak közé, ugyanis azok után, hogy egyetlen alsóbb kategóriás szériában sem tudott bajnoki címet szerezni, 2003-ban az amerikai CART-ban próbált szerencsét. Ott csupán az összetett 15. helyén végzett, ennek ellenére a következő évben a Minardi tesztpilótai állást adott neki.
2005-ben pedig állandó versenyzői ülést kapott, de nem az olasz istállótól, hanem a Jordantől, miután a Midland Group felvásárolta a csapatot. Legemlékezetesebb versenye egyértelműen az USA Nagydíj volt, ahol a 3. helyen végzett, igaz, a Michelin-gumit használó alakulatok bojkottja miatt ehhez csupán csapattársát, Narain Karthikeyant, valamint a két Minardit kellett legyőznie. Ezzel együtt aznap ő volt az egyetlen, akit a folyamatosan fújoló indianapolisi közönség tapssal jutalmazott.
Ezt leszámítva egyetlen pontját Belgiumban szerezte. 2006-ban maradt az immár Midland néven futó istállónál, és az indiai versenyző helyére érkező Christijan Alberset általában legyőzte, amikor mindketten célba értek. Pontot ugyanakkor egyikük sem szerzett, a következő idényre pedig a Spykerré váló istálló a holland pilótát tartotta meg.
Monteiro végül a túraautózásban ért el valódi sikereket, hiszen a WTCC-ben, illetve a WTCR-ben összesen 12 győzelmet aratott, 2016-ban pedig a bajnokság 3. pozíciójában végzett.
(A történethez hozzátartozik, hogy csupán annak köszönhetően taszította le Micheliszt a dobogóról, hogy Yvan Müller a katari zárófutam utolsó körében elengedte őt.) A következő idény ígéretesen alakult számára, vezette is a tabellát, de egy barcelonai teszten fékhiba miatt balesetet szenvedett, és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy csak a 2018-as kiírás utolsó előtti, szuzukai fordulójára térhetett vissza.
A mai napig Monteiro az F1 utolsó portugál pilótája, de nem ő vezethetett utoljára Forma-1-es autót, ugyanis António Félix da Costa a Red Bull juniorjaként 2010-ben és 2012-ben is lehetőséget kapott az Abu-Dzabiban rendezett teszten. Ugyanezekben a szezonokban előbb a Force India, majd az energiaitalosok tartalékversenyzője volt, és sokáig jó eséllyel rendelkezett, hogy a Toro Rossónál állandó ülést kapjon. Ez végül nem történt meg, manapság pedig a Formula E-ben versenyez, aminek legutóbbi idényét megnyerte.
Az Algarve Circuit sem teljesen új pálya
Annak ellenére, hogy csak most mutatkozik be a Forma-1-ben, Mugellóhoz hasonlóan a Portimaóban található Algarve Circuit sem új helyszín. A pálya építése már 2002-ben felmerült, de pénzügyi problémák miatt a projekt csak 2005-ben kapta meg a kormányzati támogatást. A létesítmény 2008-ban készült el, és még ugyanebben az évben itt rendezték a Superbike-világbajnokság utolsó versenyét.
Átadása után az aszfaltcsík 1-T besorolást kapott az FIA-tól, ami azt jelenti, hogy fogadhatja az F1-es mezőnyt, de csak tesztelésre.
Ennek megfelelően 2008 végén, illetve 2009 elején a csapatok több alkalommal is ellátogattak a helyszínre. Sőt, Max Mosley, az FIA nem sokkal később leköszönő elnöke kijelentette, figyelembe véve a pálya minőségét, akár a versenynaptárhoz is csatlakozhatna.
Ez viszont akkor – vélhetően elsősorban pénzügyi okok miatt – nem valósult meg, ugyanakkor más sorozatok ellátogattak Portimaóba. A WTCC mezőnye például 2010-ben és 2012-ben is, és utóbbi alkalommal az első futamon Michelisz végzett a legjobb pozícióban a privát indulók között.
Ami az F1-et illeti, az Algarve Circuit a koronavírus-járvány miatt végül bekerült a versenynaptárba, az viszont már igencsak kétséges, hogy a jövőben is fogadhatja-e a mezőnyt. Idén ugyanis jóval olcsóbban rendezhetnek futamot, mint egy átlagos szezonban, az elmúlt bő évtizedben pedig láttuk, hogy a normál jogdíjat nem fizették ki.
origo.hu
Drámai fordulat jöhet a frontvonalon
vg.hu
Karddal ölt meg egy tizennégy éves fiút az ámokfutó
mindmegette.hu
Mit főzzek hétvégén? 14 recepttel segítünk, hogy finom étel kerüljön a családi asztalra
mandiner.hu
Ezek az aranyos bevándorlók németül is leírták mit szeretnének: a kalifátus a megoldás!
ripost.hu
Most érkezett: dráma Budapesten, hajtóvadászatot indított a rendőrség
magyarnemzet.hu
Nagy Ervin ezúttal az RTL-en égette szénné magát, nekiugrott a színésztársainak
ripost.hu
Falatnyi topban szexizik Szabó Zsófi
nemzetisport.hu
BL: Bayern München–Real Madrid elődöntő
origo.hu
Ezt sokan várták: visszatér Magyarországra az egyik kedvenc divatáruházlánc
origo.hu
Megfejthették a fáraó átkát: kiderült, mi ölte meg a sírt felnyitó kutatókat
videa.hu
Alu paratha, a burgonyával töltött boldogságlepény -receptvideó ( hirdetés)
origo.hu
