Senkit sem érdekel, ha életveszélyben versenyeznek az F1-es pilóták?
A versenyzők életét is kockáztatják azzal, hogy minden évben a tájfunszezonban rendezik meg a Japán Nagydíjat. Megvizsgáltuk, milyen következményei voltak az októberi versenyeknek a múltban, és milyen oka lehet annak, hogy a szervezők nem akarják áthelyezni a logisztikailag is sokkal megfelelőbb tavaszi időpontra a szuzukai hétvégét.
Szerencse, hogy a japán F1-es szurkolók türelmesek és képesek órákon keresztül ázni az üres pályát bámulva, ők nem okoznak kellemetlen perceket a hivatalos közvetítés készítőjének az akció hiánya miatti háborgással, reklamálással.
Az európai sajtó azonban nem ennyire kíméletes és egyre többekben vetődik fel a kérdés, hogy miért kell a versenyzők életét és a nézők idegeinek borzolását kockáztatni azzal, hogy a Japán Nagydíjat viharveszélyes időszakban rendezik.
Itt ugyanis amikor elered az eső, az általában órákon keresztül tart nagy intenzitással, és ez nem először okozott káoszt a verseny lebonyolításában.
Senkinek sem jó a bizonytalanság, hogy a tájfunban vajon elrajtol-e a mezőny és ha igen, megmaradnak-e a biztonság határát súroló feltételek. Szép dolog a hagyományok őrzése, de az októberi szuzukai verseny egy olyan történelmi örökség, aminek megváltoztatásán érdemes elgondolkodni. Annak idején az első alkalommal, 1987-ben azért rakták őszre a szuzukai verseny időpontját, mert a földrajzilag viszonylag közeli Ausztrál Nagydíj akkor a szezont zárta.
Mi is az a tájfun?
A trópusi ciklonok olyan felhőörvények, amelyek a 10. és a 20. szélességi kör között keletkeznek, és a Csendes-óceán két partján végzik a legnagyobb pusztítást. Ha ez a keleti oldalt, azaz Amerika nyugati részét éri, akkor hurrikánnak hívják; ha a nyugati oldalt, azaz Kelet-Ázsiát éri, akkor pedig tájfunnak nevezik. Utóbbi természeti csapás közismert célpontja Japán, ahol évente több százan halnak meg a viharok következtében.
Az északi féltekén ezek
a tájfunok jellemzően május és november között alakulnak ki,
a szupertájfunok – aminek akkor minősül egy trópusi ciklon, amikor a szélerősség eléri a 240 km/h-t – fő szezonja azonban ősszel van. Éppen, amikor a Forma-1-es Japán Nagydíjat is rendezik, a vasárnapival együtt immár 36. alkalommal.
Voltak figyelmeztető jelek
Harminchat – pontosabban a kilencvenes években rendezett két Csendes-óceáni Nagydíjjal együtt harmincnyolc – versenynek adott már otthont ugyanis a felkelő nap országa, és egyetlen kivétellel mindegyikre ősz közepén került sor. Ezt figyelembe véve kisebb csodának számít, hogy – két fudzsi mellett –
a vasárnapi mindössze az ötödik szuzukai verseny volt, miközben esett az eső, és csak a harmadik, amelyen piros zászlós fázisra volt szükség.
A hétvége valamelyik napján azonban gyakran van csapadék: hogy ne menjünk messzebbre, 2019-ben a teljes szombati programot törölni kellett a Szuzukára aznap lecsapó Hagibis tájfun miatt. Ugyanez történt azonban 2004-ben és 2010-ben is.
Pedig már a legelső, 1976-os futam is jelezte, hogy
életveszélyes ebben az időszakban versenyezni Japánban:
a katasztrofális körülmények között megrendezett fudzsi szezonzárót Niki Lauda biztonsági okokból inkább feladta, mintsem éllovasként harcolt volna a világbajnoki címért.
Sérüléssel járó balesetekből sem volt hiány az eső miatt. Az 1994-es rajt után a kicsúszó Martin Brundle McLarenje egy Gianni Morbidelli autóját mentő versenybíró lábát törte el. 2014-ben pedig a futam napján megérkezett Phanfone tájfun, a szervezők mégis mindössze 20 percet vártak a verseny újraindításával az eredeti rajt után – márpedig ezen a nagydíjon
nagy szerepe volt az időjárásnak abban, hogy Jules Bianchi az életét vesztette,
hiszen egy megcsúszás után csapódott neki az Adrian Sutil autóját mentő munkagépnek, ami a halálát okozta.
Kelet-Ázsiában tavasszal is lehet versenyezni
A közelmúltban rendeztek a Távol-Keleten Dél-Koreában és Malajziában is versenyt, Japán mellett pedig Szingapúr és Kína tartozik az állandó helyszínek közé az utóbbi években. Ugyan a négy Koreai Nagydíj szintén októberben adott otthont futamnak és a szingapúri versenyeknek is jellemzően szeptemberi időpontot szabnak meg,
a malajziai és a kínai hétvégéket főként tavasszal rendezték meg.
A naptárba visszakerülő Kínai Nagydíjat jövőre április 16-án rendezik meg, míg a Japán Nagydíjra szeptember 24-én kerül majd sor.
Sanghaj és Szuzuka között nem egészen 1500 kilométer a távolság, ami ázsiai viszonyok között elhanyagolható,
de összehasonlításképpen azt is megállapíthatjuk, hogy a Francia Nagydíjnak otthont adó Le Castellet és az idén rá egy héttel otthont adó Hungaroring között is szinte pont ugyanekkora a táv.
Azaz egyáltalán nem lenne példa nélküli és extrém megerőltető, ha egymást követő, tavaszi hétvégékre helyeznék a két ázsiai helyszínt, logisztikailag pedig sokkal megfelelőbb lenne, még akkor is, ha a Szingapúri Nagydíj meg is maradna szeptember végén.
A legutóbbi kilenc, egyaránt áprilisban megrendezett sanghaji futamból mindössze a 2017-es verseny legelején esett enyhén az eső.
Ez ugyan nem jelenti azt, hogy egy tavaszi Japán Nagydíjon elképzelhetetlenek lennének a vasárnap látotthoz hasonló körülmények, de mindenképpen kisebb lenne a valószínűsége egy jelentős felhőszakadásnak.
Meg van kötve az F1 keze?
Nem mi vagyunk az elsők, akiknek eszébe jutott ez az ötlet. Néhány évvel ezelőtt a sportágat 2017 óta irányító
Liberty Media vezetősége is elgondolkodott azon, hogy áprilisra tegyék át a szuzukai versenyt, végül azonban nyilvánosságra nem hozott okok miatt elvetették ezt a lehetőséget.
A kezdetben ősszel megrendezett Kínai Nagydíj esetében azonban 2009 óta ragaszkodnak a tavaszi időponthoz.
A legtöbb helyszínnel pedig ugyanez a helyzet. Ha eltekintünk a 2020-as, koronavírus-járvány által felforgatott évtől,
az említett 2017-es szezon óta mindössze három nagydíj volt, amit egyik évről a másikra egy hónapnál nagyobb különbséggel toltak el.
A szocsi versenyt 2018-ban áprilisról szeptemberré tették át, a bakui futamot ugyanebben az évben a korábbi júniusról áprilisra helyezték át (majd 2021-ben visszakerült), a dzsiddai hétvégére pedig a tavalyi decemberi időpont után idén márciusban került sor. A nagydíjak zöme azonban kötött időponttal rendelkezik.
Környezetvédelmi szempontból is indokolt volna a ma már kevésbé racionális történelmi maradványok felszámolása.
A sportág vezetését számos kritika éri, hogy a zöld törekvések hangoztatása ellenére még mindig sok az észszerűtlenség a menetrendben.
Bár szinte lehetetlen mindenki számára jó alkut és minden promótert kielégítő megállapodásokat kötni, környezetvédelmileg és pénzügyileg mindenképp jó volna, ha csökkennének az utazási és szállítási távolságok. A világgazdaságban zajló folyamatok is ezt diktálnák.
Az eső maradhat, csak ne tájfunszezonban
Mindazonáltal az esős futamok problémája nem megoldható kizárólag az éghajlati szempontokra jobban odafigyelő szervezéssel. Egyes helyszínek – például a Brazil vagy a Belga Nagydíjak – lelkéhez hozzátartozik a csapadék és a szeszélyes időjárás, és még ha a pályán nem is gyűlik fel annyi víz, hogy az ellehetetlenítené a versenyzést, manapság
a tapadás helyett már inkább a látási viszonyok jelentik a problémát.
Az autók aerodinamikája és az esőgumik által kiszorított víz mennyisége akkora vízpermetet hoz létre az autók mögött, hogy sokszor egyszerűen semmit sem látnak a pilóták.
Sőt, talán nem is kell megszabadulni az esős futamoktól. Az ilyen esetekben ugyanis az izgalom minden esetben garantált, ráadásul a pilóták többsége is kifejezetten szeret vizes pályán versenyezni.
Meg kell azonban találni az arany középutat, amikor nem kell órákat várakozni a piros zászlós fázis alatt, de nem is engedik a pályára a versenyzőket életveszélyes körülmények között.
Ilyen feltételekre pedig Szuzukában sokkal nagyobb esély van áprilisban, mint októberben.
origo.hu
Ukrajna halálos fegyvert vetett be, kitörhet a világháború
vg.hu
Botrány: sorra fogják a kínai kémeket
borsonline.hu
Elon Musk kitálalt az ufókról, döbbenetes dolgot mondott
hirtv.hu
Tüttő Kata szerint Víg Mór pénzt vehetett fel a Lánchíd felújítására szánt összegből + videó
ripost.hu
Nagyot fog zuhanni az üzemanyag ára, ekkor várható
magyarnemzet.hu
Ő is lehetne Marco Rossi kezdő csatára az Eb-n, de egy éve csapata sincs
magyarnemzet.hu
Korrupció miatt indult bírósági eljárás a kormányfő felesége ellen
nemzetisport.hu
Hatgólos meccset nyert az MU a negatív rekorder Sheffield ellen; Kerkezt kiállították
origo.hu
Hihetetlen titkok derültek ki a legnagyobb világsztárokról
origo.hu
Az aljas zenediktátor évekig kínozta, az élete tönkrement, borzalmas kínok közt halt meg - a csodálatos Cserháti Zsuzsa szenvedései
origo.hu
Ismét felbukkant egy szörnyű, halálos vírus
origo.hu
