A Mercedes 7 egyéni és konstruktőri vb-címet hozó királysága véget ért, 2014 óta először nem címvédőként vágnak neki a szezonnak. Hogy az azóta eltelt idő súlyát érzékeltessük: akkor még nem létezett a TikTok és a 4-es metró, hat része volt a Star Warsnak, egyetlen reakciógombja a Facebooknak.
Összegyűjtöttünk néhány érvet, hogy milyen tényezők szólhatnak Hamilton mellett.
A Mercedes veresége sokkal kevésbé volt látványos, mint annak idején az egyetlen hasonló dinasztiáé, a Michael Schumacher-Ferrari kombinációé, de a McLaren és a Red Bull is teljesen esélytelen volt a címvédésre, miután zsinórban legalább három vb-címet gyűjtöttek a pilótái.
Hamilton tavalyi ezüstérme tehát nem feltétlenül a vég kezdete, a már 37 éves brit változatlanul kimagasló teljesítményt nyújt, a hanyatlásnak egyáltalán nincs jele.
Ennél idősebben csak heten lettek világbajnokok a Forma-1 történelmében, az 1980-as évek óta ketten. Utóbbiak, Nigel Mansell és Alain Prost egyaránt kiemelkedő autót vezettek, lényegében házon belül sem volt ellenfelük, nemhogy egy rivális csapat képviselője személyében. Hamilton relatíve idősen a tavalyi produkciójával abszolút megérdemelten nyerte volna meg a vb-címet.
Hamilton a legtöbb dicséretet brazíliai győzelméért kapta a jól eladható „utolsó helyről nyerni" reklámszöveggel, de ott azért kisegítette a szokásosnál harmadával hosszabb versenytáv (sprintfutam+hagyományos futam), melyet egyébként összességében rövidebb idő alatt teljesített Max Verstappen. Szakmai szemmel néhány másik futamon vezetett lenyűgözően: Portugáliában gyakorlatilag azonos szinten állt a Red Bull és a Mercedes, ám utóbbi kevesebb leszorítóerővel ment, vagyis a kanyarokban nehezebb feladata volt. Bahreinben remekül hárította a gyorsabbnak tűnő Verstappen támadását, Katarban óriási fölényben volt.
Főnöke, Toto Wolff „sértett vadként" jellemezte azután, hogy a brazíliai időmérőn véleménye szerint igazságtalanul kizárták, úgy gondolta, ettől táltosodott meg a hajrában és nyerte meg az utolsó négy versenyből majdnem mind a négyet. Szépen hangzik, de ne dőljünk be neki, pusztán azzal még senki sem kezdte el halmozni a győzelmeket, hogy felpiszkálták. Sokkal többet jelentett például...
Közismerten nagy csapást jelentett nekik a padlólemezre vonatkozó szabályok megváltozása, ami az ő koncepciójuknak többet ártott, mint a magas padlószögű és rövidebb tengelytávú autóknak. Idővel azonban egyre jobban kiigazodtak rajta, hogyan lehet a legtöbbet kihozni a beállításokból a megváltozott feltételek mellett, a júliusi Brit Nagydíjtól kezdve 8:3-ra legyőzték a Red Bullt a száraz időmérőkön a pole pozíciók számában.
Többször úgy, hogy a pálya jellege vagy a korábbi évek eredményei alapján előzetesen a riválisuk volt a favorit.
Vagyis a Mercedes elég jó a hiányosságok viszonylag gyors kiküszöbölésében, nem szabad leírni őket, az új szabályrendszerben való gyenge kezdés esetén sem. Ezt nem először demonstrálták, hiszen 2017-ben és 2018-ban a Ferrari jelentett veszélyt a trónjukra, de a szezon második felében bedarálták őket.
A gumikezelésben jelentkező korábbi problémákat hosszabb ideig tartott kikúrálni, de abban is folyamatosan fejlődtek, ahogy a Ferrarival szemben a motoroknál kialakult hátrányt is jelentősen csökkentették, már mielőtt az ellenfelüket trükközésen kapták. Apropó motorok: kétségtelen, a sok vadonatúj egység beszerelése extra lóerőket adott Hamiltonnak a 2021-es idény utolsó harmadában, de mi arra tippelünk, hogy a megbízhatósági gondokat is hamarosan kikúrálják.
Bár a padlólemezes történet megszakította a sikersorozatukat, az előző szabályváltozásoknál ez nem következett be. Wolff a 2017-es bajnoki címről korábban azt mondta, arra a legbüszkébb, mert csapatával sikerrel vették az akkori változások (szárnyak és gumik) okozta feladatot, és már senki sem hivatkozhatott arra, hogy kizárólag a kiemelkedő motor miatt nyernek.
Az előző két nagy reform nyertesei ők voltak 2014-ben és 2009-ben.
Igen, utóbbinál még nem így hívták a csapatot, kevesen vannak a fedélzeten az akkori gárdából, de akkor is a jogelődjüknek számít a Brawn GP.
A felkészülési hatékonyságukat mutatja, hogy 2014 óta csak két új vagy a naptárba hosszú idő után visszatérő pályán nem nyertek (tizenkettőből), a három tavalyi ilyen helyszínből is kettőn ők húzták be a diadalt.
Fernando Alonso mögött Hamilton a mezőny legrutinosabb pilótája, kétszer (egész pontosan 147-tel) több nagydíjon indult, mint Verstappen, a versenyzők iránymutatásában így talán nem lesz hátrányban a Mercedes még úgy sem, hogy George Russell személyében egy fiatal új tag ül az egyik volán mögött.
A költségvetési plafon megjelenésével vége a féktelen költekezésnek, nem lehet tucatszámra gyártott fejlesztésekkel gyorsabbá tenni az autót. Az eddig felépített infrastruktúrára és a felhalmozott tudásra viszont változatlanul számíthat a Mercedes, az nem vész el.
