Laudát az izzó motor sem akadályozta, csak azt mondta: én tűzálló vagyok

Kívülről úgy tűnik, holtszezon van a Forma-1-ben, de közben a gyárakban lázas munka folyik. Megkértünk egy F1-es tapasztalattal rendelkező mérnököt, hogy fotók segítségével kalauzoljon el a színfalak mögé.

Január végén a Forma-1 iránt érdeklődő közönség úgy érezheti, olyan időket élünk, mint tavaly, a koronavírus miatti leállás hónapjai során. Versenyek valóban nincsenek, a gyárak viszont nagy erőkkel dolgoznak, hogy a csapatok megfelelően felkészüljenek a márciusban kezdődő szezonra, még akkor is, ha a megszorítások következtében a szokásosnál kevesebbet lehet módosítani az autókon.

A sportágnak ez a része általában kevésbé látható, hiszen nagy szerepet játszanak a féltve őrzött műszaki megoldások, ezért a csapatok ritkán engednek betekintést a háttérben zajló munkafolyamatokba. Kivételek persze akadnak, ezekből gyűjtöttünk össze egy képcsokorra valót, és megkértük Kling Sándort, a Red Bull Technologies szerkezeti elemzőjét, hogy mondja el, milyen érdekességeket lát a fotókon.

Autószerelés a közelmúltban és napjainkban

Jenson Button autóján dolgoznak a BAR-Honda szerelői a 2005-ös Kanadai Nagydíj hétvégéjén Forrás: Honda Racing F1/LAT Photographic

„Ez is egy jó kis, régi vágású kép. A V10-es motor miatt teljesen más az elemek elrendezése, mint manapság. A hűtő abszolút a régi iskolát képviseli. A radiátor manapság már keskenyebb és hosszabb, többet is elhelyeznek egymás mögé és a síkja el is van fektetve, hogy minél kisebb legyen a karosszéria elején a beömlő. Ennél viszonylag nagy luk kell az elejére, hogy az egészet átöblítse levegővel. Érdekesen néz ki a hátsó ütközéselnyelő zóna is, ilyen régi autóval nem foglalkoztam, de napjainkban már egészen másként néz ki. A felső lengőkar bekötési pontjánál látható a hátsó szárny két tartóoszlopának felfogatása is.”

„Vajon mikor készült a kép? Elég kevesen állják körül az autót, lehet, hogy éppen ebédszünet volt, de ők már nem fértek oda az asztalhoz!”

Damon Hill autója a Williams gyárában 1993-ban, az FW15C-vel Alain Prost világbajnok lett Forrás: LAT Photographic/Williams F1

„A gyárban a szerelőállás hasonlított arra, amilyen manapság is. Itt is érdemes megfigyelni a kis olajhűtőt, mai szemmel már vicces az elhelyezése, nagyon ritka, hogy a levegő nem áramlik át rajta. A sebességváltó is nagyon nagy méretű, ennél ma már minden jóval kompaktabb. És, ez egy világbajnok autó! Lehet, hogy ez Adrian Newey-féle sajátosság, de ma is megvan a csatorna, amiben megy a levegő. A hátuljára szerelik fel a hűtőradiátort, és a csatorna külsején helyezik el az egyéb szerelvényeket, így szinte steril környezetben áramolhat a levegő.”

Klinikai tisztaság a Red Bull gyári szerelőállásában, jobbra a kerékcserék gyakorlásához szükséges eszközök láthatók Forrás: Thomas Butler / Red Bull Content Pool

„Ez a 2019-es autó, gondolom, a fotózás kedvéért vették elő. A képen nem látszik, de talán érdekesség, hogy a hátsó szárnyra piros betűkkel rá van írva, hogy kézzel nem szabad ott megfogni és tolni. Ez elég vicces, mert egyszer egy kis sérülés kapcsán vizsgáltam ezt az alkatrészt, aztán egy teszten láttam, ahogy a szerelők húzzák-vonják az autót a szárnynál fogva, és felmerült, hogy az okozhatta. Azóta érzékenyebbé válhatott ez az alkatrész, mert akkor arra jutottunk, hogy nem érdemes foglalkozni vele, hiszen ez kis terhelés ahhoz képest, amit a pályán kap.”

Eredetileg a koronavírus miatti óvintézkedések bemutatására készült a kép, de mérnöki szemmel más érdekesség is látszik rajta Forrás: Daimler AG/Steve Etherington

„Ilyet nem sűrűn lehet látni. Ez a Mercedes bukócsöve, bár a szerelő éles a képen és nem az alkatrész, de így is látszik, hogy ezen keresztül megy be a levegő a motorhoz és a hűtőberendezésekhez. Óriási erőt kell kibírnia, ezért is készítik titánból. Szemből és oldalirányból is megnyomják a tesztelésnél, amikor borul az autó, akkor ez védi meg a pilótát.”

Nincs leállás, folyamatos a gyártás

Darabokban egy 2003-as BAR-Honda: látványos kép, de az autó ennél sokkal bonyolultabb Forrás: Honda Racing F1

„Ez egy nagyon jó kép! Viszont, itt 60 tételt sorolnak fel, de a képen összeállításokat látunk, egy autó ténylegesen több tízezer alkatrészből áll. Nézzük csak a 19-est, egy felső lengőkart: a gyártmányhoz kellenek az inzertek, előgyártmányok, kábelek, két félben gyártják le, aztán összeragasztják. A strukturális alkatrésznek nem is feltétlenül ilyen az alakja, csak van rajta egy borítás, amiben el lehet vezetni a kábeleket és a biztonsági huzalt is. A 11-es a tank vagy a 4-es a motor, abban vajon hány alkatrész van? Ettől függetlenül nagyon jó kép. A Formula Studentben mindig irigyeltem azokat a csapatokat, amiknek volt ilyenre idejük. Akadtak, akik szétpakolták így az autójukat.”

Valószínűleg a 2000-es BAR-Honda fékhűtése látható a számítógéppel generált képen, mára sokkal bonyolultabb lett, de a működési elve hasonló Forrás: Honda Racing F1

„Ez elég régi konstrukció, sok részlet változott már, de ez a kép elég jól mutatja a légáramlatokat. A közvetítésekben mindig mutogatják, hogy miként néz ki a fékhűtés légbeömlője, az viszont nem teljesen egyértelmű, hogy mi történik utána. A féktárcsákon is lehet látni, hogy agyon vannak lyuggatva, valamennyire az is látható, ahogy a hűtőlevegő keresztülmegy a lyukakon, így hűtik a féktárcsát. Itt még csak néhány luk van, de már akadnak olyan féktárcsák is, amelyeken ezres nagyságrendben vannak lukak."

„A levegő áramoltatásával lehet befolyásolni a felni hőmérsékletét is, ami hatással van a gumihőmérsékletre. Ez nem feltétlenül a jelenlegi állapotokat mutatja, de hasonló szimulációkat tonnaszámra futtatnak, ez elég fontos eleme a versenyautóknak. A kis felnik miatt mindent össze kellett zsúfolni, ez változni fog jövőre, amikor nagyobb felnik lesznek, kicsit kényelmesebb lesz a hűtés és az egyéb tartozékok elhelyezése.”

Magas szintű a minőségellenőrzés az F1-ben Forrás: Honda Racing F1

„Ez egy felni belseje, középen pedig egy tapogatógép látható, ami a geometria helyességét ellenőrzi. Gyártás után megnézik, milyen minőségben sikerült. Vannak bevizsgáló csapatok, a kompozit- és fémalkatrészeket is ellenőrzik, és ha eltérést látnak, akkor mennek a tervezőhöz, és megkérdezik, hogy az még belefér-e vagy ki kell dobni. A felni beszállítóktól érkezik, de ilyen esetekben is előfordul, hogy megvizsgálják az alkatrészeket, attól függően, hogy a beszállító megtette-e. Az együttműködések elején mindig van kalibráció, hogy ki, mennyire pontos. A központosító gyűrűt már a csapatnál szerelték rá a felnire, ilyenkor meg kell nézni, hogy mennyire koncentrikus az aranyszínű tárcsa a felnihez képest.”

Nem elég veszélyes üzem

Nyüstölik a Honda 2006-os V8-as motorját Forrás: Honda Racing F1

„Van egy személyes élményem ezzel kapcsolatban. Egy mercis haverom mesélte, hogy éppen a motor fékpadnál dolgozott, amikor Niki Lauda vitt körbe vendégeket a gyárban. Nagy betűkkel ki van írva, hogy amikor teszt van, akkor tilos bemenni, mert égésveszély van. Lauda viszont dumált egy kicsit, aztán elindult befelé a motorhoz. Szólt neki a srác, hogy ne menjen be, mert veszélyes, ő meg visszanézett, és azt mondta: ’Tűzálló vagyok.’ Ez a Honda régi fékpadja, a Mercedes nem ezt használja, hanem a saját gyárukban dolgoznak a motorokon.”

Ezen a képen jobban látni egy korabeli tesztpad berendezését, éppen egy 2003-as V10-es Honda-motort nyúznak Forrás: Honda Racing F1

„A nagy, hátsó kürtő alatt a fékező berendezés látható, modern fékpadoknál már pályaszimulációt is tudnak végezni, olyan terhelést adnak a motornak, mint amit valamelyik versenyen rögzítettek. Ez vonatkozik a páratartalomra, a hőmérsékletre, az oxigéntartalomra, Mexikó például tipikusan az a hely, ahol a legvékonyabb a levegő. Manapság az MGU-K-t és az MGU-H-t is külön kell hangolni a körülményekhez, de ez még egy V10-es motor, ott még ez nem merült fel. A polcok körül a hűtés szerelvényeit helyezték el, felül az airbox, alatta pedig a motor, minden más a fékpad tartozéka. Ez általánosan használt az utcai motorok hangolásánál is, az a különbség, hogy azokból csinálnak egymilliót, ezekből meg van tíz egy szezonban. Minden versenyre külön beállításokat kapnak.”

Szélcsatorna Brackley-ben 2006-ból, később ezt használta a Mercedes is, de már építettek újat Forrás: Honda Racing F1

„Ez a Honda szélcsatornája, eleinte ezt használta a Mercedes is. A nagy, bal oldali részben áramlik a levegő. A szélcsatorna olyasmi, mint egy oválpálya, amiben keringetik a levegőt, ez valószínűleg az a része, ahol visszafelé tart a levegő a modell felé, nem az, ahol vizsgálják azt.”

Megy a padlólemez a sütőbe Forrás: Honda Racing F1

„Ez egy autokláv, amiben a kompozit alkatrészeket sütik meg. Egyrészt hőkezelés, másrészt nyomás hatására érik el a megfelelő minőséget. Ez minden valószínűség szerint egy padlólemez. Különböző rétegeket helyeznek egymásra, majd egy gyantafelszívó réteg kerül rá, és azt teszik bele egy zsákba. Épp a zsákot igazgatják el és nyomják be a kis részletekbe, hogy ott is megfelelő legyen az anyag minősége.”

1993-ban már nem volt teljesen új a szénszálas technológia, de visszanézve egy mérnököt is meglep, hogy már akkor milyen magas szinten dolgoztak az F1-ben Forrás: LAT Photographic/Williams F1

„Ez 1993-as? Lenyűgöző, hogy már akkor teljesen szénszálas volt az alkatrész, bár a technológia nem volt teljesen új, mert a McLaren használta már 1981-ben a vázhoz. Mai szemmel is érdekes, hogy milyen szép minőségben gyártották le ezt a motorburkolatot, annak ellenére, hogy a világban még nagyon kevés területen jelentek meg akkor a szénszálas anyagok. A nyers motorburkolatok a mai napig így néznek ki. Valószínűleg éppen minőség-ellenőrzés zajlott, amikor a kép készült.”

Nagy a gyártókapacitás, mégsem elég

Sorakoznak a 2006-os Honda alkatrészei Forrás: Honda Racing F1

„Középen két mikrométert látunk, az alkatrészek anyagvastagságát ellenőrzik vele. Azért van a háttérben a rajz is, hogy ellenőrizzék a tűréseket. Abban nem vagyok biztos, hogy milyen alkatrész ez, lehetséges, hogy egy himba felfogatása vagy futóműelem, de szerintem ez még félkész termék. Sokszor feltesznek egy alkatrészt a megmunkáló gépre, aztán lefogatják a furatoknál és a másik irányból is megmunkálják. Gyártásközi állapotnak tűnik.”

Pillanatkép Brackley-ből, 2006-ból... Forrás: Honda Racing F1

„Ez egy megmunkálógép, az üveglap mögött a szerszámok vannak felsorakoztatva. Elég sokfajta hosszúságú, átmérőjű szerszámmal lehet marni az alumínium vagy kompozit alkatrészeket. Ebből például egy olyan alkatrész jön ki, amit az előbb láttunk, gyaníthatóan félkész állapotban. Számítógéppel megtervezhető, hogy a gép milyen pályán dolgozzon, ezt az Egyforma sorozatban be is mutattuk.”

...és 2020-ból Forrás: Daimler AG/Steve Etherington

„A fenti képen egy ugyanilyen gép látható ugyanabban a gyárban, de már a Mercedes színeiben, a bal sorban pedig CNC eszterga gépek vannak. Ez feltehetőleg a kapacitásaiknak csak egy része, a téli időszakban kevés is, de ilyenkor nagyon kiugró az igénybevétel. Az angol motorsport völgyben rengeteg cég van, ami plusz kapacitással kiszolgálja a versenycsapatokat, és az is előfordul, hogy külföldre kell küldeni az alkatrészeket, mert Anglia már telítődik vagy valamilyen alkatrészt más országban jobban meg tudnak csinálni."

„A téli tesztre, februárra elkészül egy autónyi alkatrész mindenből, jó esetben egy tartalék, majd a másik autóhoz gyártanak. Utána pótalkatrészeket készítenek, hiszen minden elemnek előre lehet tudni az élettartamát, és utána ki kell dobni, ráadásul baleset esetén is cserélni kell. Akadnak alkatrészek, amelyek több napon keresztül készülnek egy ilyen gépben. Láttam olyat, hogy álltak a gépek, de szerintem 50 százalékos kihasználtság mindig megvan.”

Készül egy lengőkar a Red Bullnál Forrás: Thomas Butler / Red Bull Content Pool

„Egy ugyanilyen megmunkáló immáron a Red Bullnál: egy hátsó alsó lengőkart marnak éppen méretre. Ezen nem dolgoztam, a hátsó részen elég keveset voltam, csak az első másfél évem során foglalkoztam a hátsó résszel.”

A Red Bullnál is nagy gyártókapacitás áll rendelkezésre, de télen még ez sem elég Forrás: Thomas Butler / Red Bull Content Pool

„Itt egy ugyanolyan terem látható, mint amit az előbb néztünk a Mercedesnél, csak más a gépek beszállítója.”

Egy újabb alkatrész készül a Red Bullnál Forrás: Thomas Butler / Red Bull Content Pool

„Rá emlékszem a gyárból! Nagyon jó fej srác, sokat beszélgettünk arról, hogy mivel foglalkozom, és mindig nagyon sokat érdeklődött afelől, hogy éppen min dolgozom, és hogyan működik a szimuláció meg az összeállítás. Itt a megmunkálógép előterében reszel valamit, miközben a gép dolgozik, de nem látni, hogy mi készül, mert tiszta folyadék a plexi.”