Miután a csapatokat sikerült lecsillapítani, Ecclestone 2010 és 2014 között 1-ről 1,3 milliárd dollárra növelte az F1 éves tévéjogdíj-bevételét, és 2004 óta Bahreint, Kínát és Abu-Dzabit is bevonta a versenynaptárba. Az adózás előtti eredményük a Formula Money szerint 2006-ban 818 millió dollár volt, 2014-ben már 1,1 milliárd dollár. Közben ráadásul 2012-ben egy sikertelen tőzsdei bevezetéssel is próbálkoztak, és Ecclestone komoly bajba került a Müncheni Bíróságon.
Az F1 ügyvezetője megúszta a börtönt, és elmondása szerint elégedett „azzal, ahogy a dolgok mostanában mennek”, az esetleges értékesítéssel kapcsolatban pedig csak annyit mondott, „majd meglátjuk, mi fog történni (a CVC-vel).” Sokan – köztük a Honda volt csapatfőnöke, Nick Fry – úgy vélik, hogy az F1-nek másként kellene működnie, és nagyobb figyelmet kellene fordítani a marketingre, de
Ecclestone szerint a sport „úgy sikeres, ahogy én vezetem.”
„A CVC egyik legnagyobb erőssége az volt, hogy Bernie-re hagyták a cég menedzselését” – mutatott rá Adam Parr, aki egyébként általában nem szimpatizál Ecclestone módszereivel. „Még a vesztegetési perek idején, amikor esély lett volna egy puccsra, akkor sem történt semmi. A (CVC) elállt (Ecclestone) útjából, és learatták a babérokat.”