Szerencsére semmi nem derült ki - esélylatolgatás

Az eső ellehetetlenítette az első edzésnap legfontosabb szakaszát, ezért a riválisok legalább szombatig tovább dédelgethetik a reményt, hogy a hercegségben legyőzhetik a Mercedest – még az is lehet, hogy nem ok nélkül. Elemzés.

Bár az előzetes meteorológiai jelentések száraz és napsütötte hétvégével kecsegtettek, a csapatok a Monacói Nagydíj csütörtök délelőtti szabadedzése közben már tudták, hogy délután mire kell készülniük. A Force India például meg is kérdezte Sergio Pérezt a rádión, hogy nem akarja-e előrehozni a hosszú etapját a második tréningről, amely esősnek ígérkezett – s bár ő inkább maradt az eredeti programjánál, a félelmeik beigazolódtak. A délutáni edzés előtt úgy félórával kiadós zivatar áztatta el a pályát annyira, hogy az majdnem végig vizes maradt.

Ez jelentősen visszavetette a csapatok felkészülését. Tulajdonképpen állandó forgatókönyv szerint szoktak dolgozni: az első edzésen, amíg a versenyzők még úgysem rázódtak bele igazán a ritmusba, a keményebb keverékű gumikkal a beállításokat és a balanszot próbálják belőni egy elfogadható szintre, kipróbálva az esetleges újításokat. A másodikon először ugyanezen az úton haladnak tovább, megvárva, hogy az aszfaltra elég gumi kerüljön, s így a pályaviszonyok optimálissá váljanak. Akkor mindenki megy egy-két kört – lényegében egy időmérő-szimulációt – az opciós (azaz lágyabb keverékű) gumikon, végül a fennmaradó idő alatt a kritikusabbnak várt, már használt abroncsok viselkedését próbálják feltérképezni egy hosszú etapon. Ha nem egyértelmű, hogy melyik lesz az, akkor megoszthatják a munkát a pilótáik között, vagyis az egyik ezzel, a másik azzal teszi meg a köreit. A gumik kopásának és elhasználódásának ütemét muszáj ismerniük, ha vasárnap nem akarnak mellélőni a stratégiával.

Monaco lassú pálya, a közeli falak miatt mégis itt a legnagyobb a sebességérzet - a galériához kattintson! Forrás: AFP/Jean Christophe Magnenet

Ezúttal azonban az időjárás keresztülhúzta a számításaikat. Délután csaknem egy egész órán át senki nem ment ki a pályára: a nedves aszfaltra csak az intermediate gumik voltak alkalmasak, de mivel szombatra és vasárnapra száraz időt jósolnak, azokkal nem sokat lehetett tanulni. Bár érthető, hogy a lelátókról a nagy semmit bámuló nézők ilyenkor csalódottak, a csapatoknak nem érdemes feleslegesen koptatniuk az alkatrészeket. Pláne, hogy a gyenge tapadás mellett a baleseti kockázat is nagyobb a szokásosnál, és Monacóban veszélyesen közel vannak a falak.

Míg a másik végletet jelentő Monzában a versenyzőknek az autók szélsőségesen kis leszorítóerő melletti viselkedéséhez kell hozzászokniuk, Monacóban ahhoz van szükségük gyakorlásra, hogy megszokják a keskeny aszfaltcsík miatti sebességérzetet. „Itt általában nagyon sok kört próbálunk megtetetni velük, mert ez az egyetlen módja, hogy megjöjjön az önbizalmuk" – magyarázta a Ferrari főmérnöke, Pat Fry. „Az idén ez fokozottan így volt, mert meg kellett tanulniuk az új motorokkal szabályozni a nyomatékot, ráérezve a határokra egy olyan pályán, ahol nem lehet hibázni. Ráadásul a mérnökök számára is létfontosságú megérteni, hogyan tehetik stabilabbá és vezethetőbbé az autókat."

Pérez délelőtt pontosan azért nem akarta megtenni a délutánra tervezett hosszú etapját, mert még nem érezte magát teljesen komfortosan a falak között száguldva. Eltérő, hogy az egyes versenyzők mennyire gyorsan alkalmazkodnak a kihíváshoz. Fernando Alonso a második edzés végén szemlátomást elkapta a fonalat, és annak ellenére, hogy folyamatosan korrigálva kellett az íven tartania ingerlékeny Ferrariját, látványosan támadó szellemben vezetett, miközben mások – például Nico Rosberg – óvatosan tipegtek körbe a harapós pályán.

Idő kell hozzá, hogy a versenyzők Monacóban megszerezzék a kellő magabiztosságot Forrás: AFP/Alexander Klein

Többek között ezért nem lehet szinte semmit leszűrni a délutáni eredményekből. A legjobb köridőt ugyan 1:18.482-vel Alonso érte el, de a Mercedes sokkal stabilabbnak tűnt a Ferrarinál, és az utolsó tíz percben, amikor a pálya végre alkalmassá vált a slickekhez, a sűrű forgalom nagyban befolyásolta a pillanatonként változó állást. A tabellának nem volt ideje kialakulni; ha az edzés két perccel tovább tart, valószínűleg egészen más sorrend születik. És árulkodó, hogy a húszfős mezőnyből tizenketten még délelőtt, a keményebb gumikkal érték el a legjobb idejüket. Lewis Hamilton, aki a napi összesítésben az élen végzett, délután 0,419 másodperccel maradt le Alonsótól, de ha a legjobb részidők alapján számolt ideális kört nézzük, csak 0,198-cal volt lassabb nála. Abból kiindulva, hogy Rosberg tavaly 1,4 másodpercet javított a két edzés között, az eső nélkül ma 1:16.8 körüli szintidőre számíthattunk.

Az edzés végén mindenki a szuperlágy gumikról igyekezett képet kapni, és áthidaló megoldásként jellemzően nem időmérő-szimulációt, hanem közepes hosszúságú, 4-6 körös etapot teljesített rajtuk. Alonsónak egy hajszállal több, 7 körre jutott ideje, de a forgalom miatt abból is csak kettő: a 3. (1:19.498) és a 6. (1:18.482) volt értékelhető. Sokan, mint Felipe Massa, még rosszabbul jártak. És az eső miatt természetesen a hajrában sem volt az igazi a tapadás. „Még ötösben is kipörögtek a hátsó kerekek, ami elég szokatlan érzés" – mesélte Jenson Button. „Száraz aszfalton egész kellemes vezetni ezeket a turbós autókat itt, de mivel nem túl jó a mechanikai tapadás, nem könnyű."

Egy emlékezetes pillanat a P2 végéről: a Red Bull szerelője elrántja Räikkönent az épp próbarajtra készülő Vettel útjából Forrás: AFP/Alexander Klein

Ha képet akarunk kapni az erőviszonyokról, inkább az első edzésből érdemes kiindulnunk, amikor az elmúlt hónapokban már megismert sorrend alakult ki. Noha az ellenfelek azt remélték, hogy a motorerő kisebb jelentősége miatt Monacóban megszorongathatják a két Mercedest (bár a hatékony kigyorsítás itt is fontos), Hamiltont meg Rosberget Ricciardo és Alonso követte a tabellán, ami nem vetít előre semmilyen bombasztikus meglepetést. A Red Bull ausztrálja ugyan bizakodó volt, és úgy érezte, „ha valahol, itt verhető" a Mercedes, ezt azonban nem érdemes elkiabálni. Tény, hogy Ricciardo csupán 0,235 másodperccel maradt le Hamiltontól, és az első két szektorban az egyik, a harmadikban pedig mindkét Mercedesnél gyorsabb volt, de az Ezüstnyilak sokkal hamarabb – és könnyebben – értek el jó köridőket. Ez rendszerint nem véletlen.

Figyelembe kell venni azt is, hogy az aszfalt délelőtt még nyers volt, a 23 fok körüli hőmérséklet pedig túl alacsony a lágy és szuperlágy gumikhoz. Ráadásul a Pirelli mindkét keveréken keményített a tavalyihoz képest, ezért a stratégiai mozgástér nem ígérkezik túl nagynak: a lassú kopásnak köszönhetően az egykiállásos taktika a legvalószínűbb (igaz, tavaly a kettő volt a jellemző), ami azt jelenti, hogy kevés lehetőség fog nyílni az előzésre. Az időmérő tehát eldöntheti a versenyt, ezért még a szokásosnál is fontosabb lesz. Aki a kritikus pillanatban elő tud húzni egyetlen gyors kört a tarsolyából szombat délután, az vasárnap is jó eredményre számíthat, csak az esetleges elévágások ellen kell ügyesen védekeznie. Bárki is rajtoljon az élről, nem valószínű, hogy meg kell ismételnie a Mercedes tavalyi trükkjét, amikor Rosberg a gumikopástól tartva direkt feltűnően lassan teljesítette az első etapot.

Délelőtt többen is megtettek hosszabb etapokat, ám a fenti okokból – még csak barátkoztak a pályával, amely amúgy sem volt tökéletes állapotban – azok alapján sem célszerű következtetnünk. Rosberg két 8 körös etapot ment, Ricciardo egy 10 és egy 13 köröset, Räikkönen és Alonso egy 7 és egy 13 köröset, Maldonado és Kvjat egy 15 köröset. Az eredményeik azonban annyira ingadoztak, hogy a köridőket ábrázoló grafikont inkább csak érdekességképpen szúrom be ide.

Néhány versenyző hosszú etapja a lágy gumikkal, ezúttal a délelőtti edzés végéről (X: kör, Y: köridő, mp). Nem mérvadóak Forrás: Farkas Péter (Origo)

További bizonytalansági tényezőt jelentett a Casino-Mirabeau-Loews-Portier szakaszra fektetett új aszfalt (ez könnyen megkülönböztethető a régitől azzal, hogy még a sávelválasztó felezővonalat sem festették fel rá). Szerdán többen aggódtak miatta, pedig a szabadedzéseken bebizonyosodott, hogy nem volt rá okuk. „Tegnap azt mondtam, hogy a középső szektorban kicsi lehet a tapadás azt új burkolat miatt, de örömmel jelenthetem, hogy a rendezők fantasztikus munkát végeztek vele" – ismerte el Button. „Sok másik pálya tanulhatna tőlük, mert ahhoz képest, hogy friss, az aszfalt nagyon tapad."

Csütörtökön valójában keveset tudtunk meg, ám a Mercedes ellen most sem érdemes nagy összegben fogadni. Az eső valószínűleg csak elodázta, hogy kiderüljön, ismét ők lesznek a leggyorsabbak. A többiek így legalább szombatig reménykedhetnek. És ki tudja? Ricciardónak akár még igaza is lehet.

Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!