Vágólapra másolva!
Emberi jogi csoportok szerint a Forma-1 bemocskolja magát, ha áprilisban megrendezik a Bahreini Nagydíjat a forrongó sivatagi királyságban. A szunnita uralkodóház úgy véli, sok mindent elsimított a síita többségű országban, a zavargások kitörésének egyéves évfordulóján azonban még nagy a feszültség.

Ritkán fordul elő, hogy a Forma-1-nek politikai ügyekben kell állást foglalnia, de a bahreiniek most alaposan feladták a leckét a csapatoknak, amelyek nem tudják, mi vár rájuk az áprilisban esedékes nagydíjon a sivatagi királyságban. A még mindig képlékeny politikai helyzetben pedig még az is előfordulhat, hogy a jelenlétükkel maguk is beleszólnak bahreini belügyekbe. A Bahreini Nagydíj tulajdonképpen a szunnita királyi ház egyik presztízsvállalkozása, így egy évvel a zavargások kezdete után a még mindig dühös, többnyire síita tüntetők keresve sem találnának jobb célpontot a versenynél az elégedetlenségük kifejezésére.

Pedig a bahreini tüntetések február 14-i egyéves évfordulója előtt az uralkodóház rákapcsolt, és több reformintézkedést is hozott, hogy megnyugtassa a lakosságot és nem utolsósorban a nyugati hatalmakat. (Bahrein fontos szövetségese az Egyesült Államoknak, amely katonai támaszpontot tart fenn az országban.) Ezek részeként Hamad bin Isza al-Kalifa király elrendelte például a kormány által lerombolt mecsetek újjáépítését, alkotmányos reformokkal biztosítaná a politikai vezetők felelősségre vonhatóságát, és két elismert brit jogászt is kinevezett, hogy alakítsák át Bahrein jogrendszerét. A békülékenység jeleként visszatérhetnek az állásukba azok az emberek, akik azért veszítették el a munkájukat, mert részt vettek a tüntetéseken.

Forrás: AFP
Bernie Ecclestone jóban van a bahreini uralkodócsaláddal

A bahreini király tükörbe néz

A forrongó arab országok közül Bahrein nemcsak gazdagságával tűnik ki, hanem azzal is, hogy legalább jelét adja annak, hogy tudomásul veszi a bírálatokat. Az ország vezetése ugyanis az után ment bele a reformokba, hogy a király által kinevezett emberi jogi vizsgálóbizottság meglehetősen nyers és őszinte jelentést állított össze a bahreini biztonsági erők tavaly februári és márciusi visszaéléseiről. Az, ahogyan Hamad kezelte a saját forradalmát, mindenképpen figyelemreméltó, és sokkal kifinomultabb, mint ahogyan például Bassár el-Aszad szíriai elnök teszi. Nem elég, hogy saját maga kért egyfajta önellenőrzést a bizottságtól, végig is hallgatta, amikor élő adásban felolvasták a kormányzati erők által elkövetett visszaélések hosszú listáját. Az Economist című hetilap szerint a király kritikusait is meglepte, hogy a jelentés mennyire nem köntörfalazott, és mennyire nem hagyott semmit a fantáziára, amikor a rabok kínzásának a módjait részletezte.

A bahreini király azt reméli, hogy a jelentés közelebb viszi az országot a megbékéléshez, a síita-szunnita tengely mentén meghasadt társadalomban azonban ez nem lesz egyszerű. Hamad mindenesetre kitart a jelentés ajánlásainak a megvalósítása mellett. "Minden kormánynak meg kell értenie az objektív és építő kritika jelentőségét, ha őszintén gondolja a reformokat és a fejlődést" - foglalta össze kormányzati hitvallását.

A bahreini zavargásoknak azonban a királyi gesztusok ellenére sincs végük. Az egyéves évforduló napján könnygázzal próbálták feloszlatni a tüntetéseket a Manama körüli településeken, a főváros központjában pedig komoly a rendőri és katonai jelenlét. A Bahreini Emberi Jogi Központ a tiltakozás egyik eszközeként a Forma-1-es futam bojkottjára szólította fel a csapatokat. A szervezet elnöke, Nabeel Radzsab szerint sohasem volt értelmes párbeszéd a politikai vezetés és az ellenzék között. A veterán emberi jogi aktivistát nem hatotta meg az sem, hogy a kormány elismerte: hibázott. "Ezek nem hibák, hanem bűncselekmények" - idézte a BBC Radzsabot. "Ha az embereket megölik és megsebesítik az utcán, előállítják és megkínozzák őket, kirúgják az állásukból, mert szabadságot akarnak - hogy lehet ezeket hibának nevezni? Ezek bűncselekmények, és a felelősök büntetlenül megússzák" - mondta Radzsab, miközben az aktivisták szerint folytatódnak a visszaélések a királyságban.

Az átfogó reformintézkedéseket nemcsak a nemzetközi emberi jogi szakértőkből álló bizottság kedvéért vezették be, hanem a Forma-1 és Bernie Ecclestone kedvéért is. Négy hónapos vívódás után a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) tavaly végül úgy döntött, törli a naptárból a Bahreini Nagydíjat, Ecclestone azonban az idén már semmiképpen sem hagyná ki a sorozatból.

Ecclestone, a politikai elemző

Az F1 Racing magazin legfrissebb számában az Ecclestone-ra váró idei megpróbáltatásokat számba vevő írás szerint az idén is valóságos PR-katasztrófa lehet Bahreinból. Ecclestone a tavalyi szezonzáró futamon Brazíliában a BBC-nek azt mondta: "(Bahrein) ott van a naptárban. Ott leszünk. Hacsak nem történik valami szörnyűség, ami megállítana minket." Határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a Forma-1-es futam újabb problémákra adna okot a királyságban. Ecclestone tulajdonképpen tavaly sem látta semmi akadályát annak, hogy megrendezzék a versenyt Bahreinben, szerinte ugyanis a Forma-1-nek semmi köze a politikához. Sőt, neki a bahreini rezsimmel szemben sincsenek kifogásai. "Ezek az ő belügyeik, és nagyon kétlem, hogy a nemzetközi ügyeket használnák fel arra, hogy megoldják a belpolitikai problémáikat" - mondta a BBC-nek. Tavaly decemberben részletesebben is kifejtette a kérdéssel kapcsolatos álláspontját. "Akárhová megy az ember, attól a pillanattól kezdve, hogy leszáll a repülőről, és belép egy országba, fenntartások nélkül el kell fogadnia az ottani élet szabályait, a helyiek vallását, törvényeit, mindent" - vélte. "Az nem korrekt, hogy elmegyünk hozzájuk, aztán megpróbálunk változtatni rajtuk. Akkor inkább ne menjünk el. Ha tudjuk, hogy valami nem stimmel velük, tartsuk magunkat távol tőlük. Évekkel ezelőtt az apartheid miatt jöttünk el Dél-Afrikából. Olyan dolgokkal találkoztam ott, amiket nem tudtam elfogadni."

Nagyon nem lehet csodálkozni azon, hogy Ecclestone ennyire megengedő álláspontot képvisel a bahreini királysággal szemben, hiszen személyes jó barátja a koronahercegnek. Tom Bower No Angel című Ecclestone-életrajza szerint Szalmán bin Hamad bin Isza al-Kalifát a kilencvenes évek elején a háromszoros világbajnok Jackie Stewart mutatta be Ecclestone-nak, aki azóta a közeli barátai között tartja őt számon. Mivel a motorsport szívügye a bahreini koronahercegnek, Ecclestone pedig újabb és újabb, szokatlan helyszíneket keresett az F1-es naptárba, egyértelmű volt, hogy Bahrein versenyt fog rendezni.

Kis bahreini F1-történelem

A szahíri pályán 2004-ben rendeztek először Forma-1-es futamot, és ezzel a sportág a Közel-Keletet is bevette. 2006-ban és 2010-ben az a megtiszteltetés érte a versenyt, hogy a szezonnyitó helyet kapta meg a naptárban. A pályát a német Hermann Tilke tervezte, akinek főként a sivatagi homokkal kellett megküzdenie. Az építkezés mintegy 150 millió dollárba került. Az első Bahreini Nagydíjat Michael Schumacher nyerte meg a Ferrarival. Fernando Alonso és Felipe Massa két-két, Jenson Button pedig további egy futamot nyert. A bahreinit a legbiztonságosabb pályák között tartják számon. Itt az ünneplés is kicsit visszafogottabb, pezsgő helyett ugyanis rózsavizet locsolnak szét a dobogóról.


Arról, hogy ez idén is így lesz-e, a Forma-1 egyelőre hallgat, bár ne legyenek kétségeink, az összes érintett szereplőt - csapatokat, szponzorokat - nagyon is foglalkoztatja, hogy mi vár majd rájuk a sivatagban, és milyen következményei lesznek az április 22-i hétvégének. Bármennyire is a teszteredményekre, a gumikopásra és aerodinamikai megoldásokra koncentrálnak most, megfordul a fejükben az, hogy a jelenlétükkel gesztust gyakorolnak egy - az emberi jogi jelentésből ítélve - véres kezű kormánynak.

Tavaly minden csapat megkönnyebbült, amikor végül lefújták a futamot. Akkor a bahreini koronaherceg döntött úgy, hogy inkább lemond a nagydíjról, és Ecclestone is elhárította a felelősséget azzal, hogy rá bízta a döntést. A csapatok és a versenyzők többsége ugyanúgy hallgatott, mint most. Mark Webber, a Red Bull ausztrál versenyzője volt az egyetlen, aki hangot adott a véleményének. "Talán nem a legjobb ötlet sporteseményt rendezni akkor, amikor emberek halnak meg az utcán" - jegyezte meg az ausztrál. Arra, hogy miért volt ekkora csend a Forma-1-ben Bahrein körül, az 1996-os világbajnok, a brit Damon Hill adta meg a választ: "Az a gond a Forma-1-gyel, hogy egy buborékot hoz létre, az emberek ebben a buborékban járják körbe a világot, és úgy érzik, rájuk semmi sem hat abból, ami odakint történik."

Hill egyébként fontos szerepet játszik a bahreini történetben: tavaly határozottan ellenezte a futam megrendezését, és kifejezetten bosszantotta, hogy a Forma-1 arcai nem szólaltak meg a kérdésben, idén azonban már úgy véli, hogy tiszta lelkiismerettel mehetnek versenyezni a sivatagi országba. Mindezt arra alapozza, hogy nemrég elkísérte az FIA elnökét, Jean Todtot Bahreinbe, és úgy látta, tavaly óta sok minden megváltozott. Ecclestone ráadásul részben képmutatásnak tartja a nyugati világ reakcióját az arab világban történtekre. "Jártunk Argentínában is, amikor az országban nagy drámák voltak. Akárcsak Brazíliában. Ott szintén sok minden kifogásolható" - emlékeztetett. "De akárhová nézünk, sehol nem csak jót látunk. Angliára sem mondhatjuk, hogy nálunk minden szép és jó, ugye? Mi is követtünk el szörnyű atrocitásokat."

Amikor a sport politizál

A Bahreini Nagydíj esetleges bojkottja nem lenne egyedülálló sem a Forma-1-ben, sem más sportágakban. A Forma-1-es csapatoknak is ismerős ez a módszer: az 1985-ös Dél-afrikai GP-t például többen bojkottálták az apartheid ellen tiltakozva. Ez persze a saját kormányaik nyomásának is köszönhető volt, a tiltakozásnak azonban meglett az eredménye, hiszen legközelebb már csak 1992-ben, az apartheid rendszer összeomlása után rendeztek futamot Dél-Afrikában.

A leghíresebb sportbojkott az 1980-as moszkvai, majd az 1984-es Los Angeles-i olimpiához köthető: az Egyesült Államok és szövetségesei az előbbi, a Varsói Szerződés országai és a Szovjetunió az utóbbi rendezvényről hiányoztak. Az 1988-as szöuli olimpiát pedig Észak-Korea, Kuba, Etiópia és Nicaragua használta fel arra, hogy a távollétével jelezze politikai álláspontját.


Sokba kerülhet a bahreini béke

Bahrein számára a verseny nem csupán eszköz arra, hogy megmutassa, minden rendben van az országban, a tavalyi sebek begyógyultak, és ezt már egy olyan, az egész világot átfogó sportágnak a szereplői is elismerik, mint a Forma-1, bár kétségtelen, hogy ez fontos szempont a királyi PR-nak. Ezt a pozitív képet erősítené a bahreini pálya elnöke, Zajed al-Zajeni. Szerinte itt az ideje, hogy az ország továbblépjen, hangsúlyozta azonban, hogy miután a kormány elismerte a hibáit, most az ellenzéken a sor, hogy ezt tegye. Zajeni egyébként leginkább azzal látja elintézettnek a konfliktust, hogy a bahreini pálya a királyi utasításnak megfelelően visszavette a korábban a zavargások miatt kirúgott embereket, akik szerinte tiszta lappal állhatnak ismét munkába. Zajeni kétségtelenül ért a gesztusokhoz. Tom Bower könyve szerint 2010-ben egy több mint egyméteres karddal ajándékozta meg Ecclestone-t mindazért, amit az országáért tett, majd odasúgta neki: "Ez az ajándék talán jól jön majd az FIA-val folytatott vitáknál."

Forrás: Red Bull
Legutóbb 2010-ben rendezték meg a versenyt a sivatagi pályán

Bahrein azonban azért is ragaszkodik a futamhoz, mert nagyon sok pénz forog kockán. A szervezők és az FIA egyelőre farkasszemet néznek egymással és kivárnak, mert a verseny lefújása nagyon sokba kerülne. A BBC szakírója, Andrew Benson a blogjában emlékeztetett rá: ha Ecclestone vagy az FIA fújja le a versenyt, a bahreinieknek nem kell kifizetniük a rendezés díját, ha viszont a bahreiniek lépnek vissza, a pénz a Forma-1-ben marad. Huszonötmillió fontról, azaz csaknem negyvenmillió dollárról van szó, tehát érthető, hogy mindkét fél a másikra vár.

Közben azonban egyre hangosabb a kórus, amely a bahreini nagydíj lefújását kéri. Emberi jogi csoportok kitartanak amellett, hogy a nagydíj nem lenne más, mint propagandaesemény. A Times című lapban a brit felsőház nyolc tagja közösen írt cikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy a Forma-1 hibát követ el, ha idén visszatér Bahreinbe.

Több brit képviselő ugyanakkor a bahreini futam védelmében írt levelet a Timesba a zavargások egyéves évfordulóján. Szerintük a több ezer nyugati látogató és újságíró jelenléte a futam alatt ösztönzést jelent majd a bahreini hatóságoknak, hogy bebizonyítsák, valóban elkötelezettek a reformok mellett.

A színfalak mögött valószínűleg komoly egyeztetés folyik, és napról napra felmérik a veszélyeket. A Telegraph című brit lap Forma-1-es szakírója szerint a csapatoknak mindenekelőtt biztonsági - és nem etikai - aggályaik vannak, miután az emberi jogi kérdések meglehetősen hátul szerepelnek a sportág fontossági listáján. A kérdés tehát az, hogy felvállalják-e a bahreini út kockázatát, az biztos ugyanis, hogy a tüntetők és az emberi jogi csoportok célpontjai lesznek, ha belemennek a versenybe.

Több futamnál inog a léc

Több nagydíj jövője körül is bizonytalanság van, de ott nem a politika, hanem a pénz szól közbe. Az Amerikai Nagydíj a szezon utolsó előtt versenyeként térne vissza a Forma-1-be november 18-án, de egyelőre veszélyben van, mert a szervezők még nem fizették ki a számlát Bernie Ecclestone-nak. A Koreai Nagydíj szervezői pedig ötvenmillió dollárral kevesebbet szeretnének fizetni a versenyért, mert azt mondják, a teljes árat nem engedhetik meg maguknak. Egyébként, ha törlik a Bahreini Nagydíjat, elképzelhető, hogy a versenyzők az idei menetrendben nem szereplő isztambuli pályára látogathatnak el.